A turisták odavannak értük, miattuk özönlenek Magyarországra

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A magyarországi fürdők nemcsak a magyarok, de a külföldiek körében is roppant népszerűek. Sőt, például a budapesti fürdőkbe napjainkban a vendégek túlnyomó része más országból érkezik. A kikapcsolódásnak és a stresszoldásnak ez a formája már régóta ismert és közkedvelt. Galériánkban te is megnézheted, hogyan pancsoltak a magyar fürdőkben régen az emberek.

Amikor beköszönt a napos, nyárias idő, különösen pedig akkor, amikor kánikulai a forróság, megtelnek a magyarországi fürdők és strandok. Tavaly például augusztus végig 2,66 millió vendég kereste föl csak a fővárosi fürdőket a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. adatai szerint. A vendégek túlnyomó többsége, mintegy 80 százaléka külföldi, a legtöbben Nagy-Britanniából, Olaszországból, Spanyolországból vagy Németországból érkeznek. A fürdők népszerűsége azonban nem új keletű jelenség, és különösen a gyógyhatású vizek látogatása nagy múltra tekint vissza.

Régen is rengeteg gyógyvizet találtak Magyarországon

Magyarországon roppant sok termálforrás tör föl a föld mélyéről. Nem véletlen, hogy 1937-ben a Gellért Szállóban alakult meg a Nemzetközi Fürdőszövetség, amelynek örökös székhelyévé választották meg a magyar fővárost. A gyógyvizek jótékony hatásait már az ókorban is felimerték. Amikor a Kárpát-medence egy része Pannonia provincia néven a Római Birodalom része volt, a hódítók több fürdőt is kialakítottak. Ekkorra datálódik, hogy a fürdők nemcsak a tisztálkodás, hanem a társasági élet színterei is lettek.

A gyógyvizek megtalálásához sok izgalmas történet is kapcsolódik. Tusnádfürdő például állítólag úgy keletkezett, hogy

Idézőjel ikon

egy pásztorfiú a marháit keresve a Tisztás patak mocsaras ingoványán gázolt keresztül, amikor észrevette, hogy az ásványokban gazdag iszaptól a lábán levő kiütések, amelyek semmitől sem múltak el, hirtelen eltűntek.

A felvidéki Pöstyén pedig arról vált híressé, hogy aki megmártózik az ottani gyógyvízben, eldobhatja a mankóit. A fürdő szimbóluma egy kettétört mankó lett, sőt, egy mankómúzeumot is létrehoztak a településen azokból a segédeszközökből, amelyekre már nem volt szüksége a vendégeknek. A hévizi termálvíz keletkezésével kapcsolatos legenda szerint egy dajka könyörgött csenevész gyermeke életéért a Szűz Máriához, aki meghallgatta kérését, és gyógyforrást fakasztott. A kisfiú, aki meggyógyult, állítólag nem volt más, mint Flavius Theodosius későbbi római császár, aki birodalmi vallássá tette a kereszténységet.

Kattints a képre, és galériánk megnyílik! (A galéria után a cikk folytatódik.)

Galéria ikon

16

Galéria: Magyarországi fürdők régen
Fotó: ETH Zürich / FORTEPAN

A fürdők: a szabadidő eltöltésének terepei 

Gyógyfürdők a római uralom ideje óta léteznek a Kárpát-medencében, ám bizonyos társadalmi és politikai átalakulások nagyban növelték népszerűségüket. Ilyen volt a többi között, hogy 1891-ben munkaszüneti napnak adták meg a vasárnapokat. Ennek hatására sokkal több szabadideje lett az embereknek, amelynek egyik eltöltési módja volt a fürdőzés. Nem véletlen, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia teljes területén mintegy 800 fürdőhelyet tartottak számon. A fürdőkultúra a két világháború között is fejlődött. Ebben az időszakban vált igazi üdülőövezetté Miskolctapolca, ekkor találták meg gázkutatás közben a hajdúszoboszlói termálvizet, és nyitották meg a többi között a Palatinust és a Csillaghegyi strandot. A második világháború pusztításainak kiheverése természetesen nem ment egyik napról a másikra, ám a Kádár-korszakban a munkaidő több lépcsőben történő csökkentése, illetve az 1980-as években bevezetett kéthetenkénti szabad szombat mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy egyre növekvő szabadidejük egy részét az emberek a fürdőkben töltsék el.

Érdekel, hol pihentek a szocialista elit tagjai? Kattints ide, és megtudod!

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?