Az ókor legfélelmetesebbnek tartott női tényleg léteztek

Olvasási idő kb. 3 perc

Kiderült, valóban van valóságalapja az ókori görög mítoszoknak, ugyanis az amazonok nem csak a képzelet szüleményei voltak. Egy friss régészeti feltárás leletei ugyanis arra utalnak, hogy a rettegett női harcosok a valóságban is léteztek. Bronzkori sírfeltárások során olyan női holttesteket találtak, amelyeket fegyverekkel, például borotvaéles nyílhegyekkel, bronztőrrel és buzogánnyal, valamint ékszerekkel temettek el.

A görög mítoszok szerint az amazonok félelmetes női harcosok voltak, akik az ókori Görögországon kívül éltek. Ezek a rettenthetetlen nők a férfiaktól mentes társadalmukról és a csatatéren mutatott bátorságukról voltak híresek, hiszen különösen ügyesen bántak az íjjal és nyílvesszővel.

Több lelet is arra utal, valóban léteztek az amazonok

Ezeket a lovas, íjakkal felszerelt nomád nőket, akik ugyanúgy harcoltak és vadásztak, mint a férfiak, ősidők óta mítoszok övezték, ám a régészek egyre több bizonyítékot találtak arra vonatkozóan, hogy a bátorságukról és ügyességükről híressé vált nők valóban léteztek.

Egyre több bizonyítékot találnak a régészek arra vonatkozóan, hogy az amazonok nem csupán a képzelet szüleményei voltak
Fotó: Universal History Archive / Getty Images Hungary

Ennek egyik ékes bizonyítéka az azerbajdzsáni Nahcsivanban található bronzkori nekropoliszban végzett sírfeltárások eredménye, ahol a régészek harcoktól sebzett női íjászok földi maradványait találták meg, mellettük pedig nem csupán ékszereket, hanem különféle fegyvereket, például nyílhegyeket, tőröket és buzogányokat.

A régészek az emberi maradványok és a sírokban talált tárgyak alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a tetemek a négyezer évvel ezelőtt élt amazonokéi lehetnek.

Mindez pedig azt bizonyítja, hogy az ókori görög mítoszok nem pusztán a képzelet szüleményei, hanem a valóságból táplálkoztak.
A most előkerült leletek pedig csak megerősítik, és további magyarázattal szolgálnak a korábban talált, hasonló maradványok kapcsán. A régészek ugyanis 2019-ben négy, nyílhegyekkel és lándzsákkal eltemetett női harcos holttestére bukkantak Oroszországban, előtte pedig 2017-ben az örmény régészek egy nő csontjait tárták fel, akiről azt feltételezték, hogy harci sérülésekbe halt bele, mivel egy, a lábánál elhelyezett nyílheggyel temették el. Mindezt megelőzően pedig az 1990-es évek elején egy tőrrel elhantolt nő maradványait találták meg a régészek a kazah határ közelében.

Penthesilea, az amazonok királynője és Akhilleusz harca egy görög vázán. A legenda szerint a nőt Akhilleusz ölte meg a trójai háborúban
Fotó: Culture Club / Getty Images Hungary

Miután egy civilizáció nem egyetlen sírból áll, a szakemberek az ásatások során felfedezettekből arra következtetnek, hogy egy olyan kultúra nyomaira bukkantak, amely átszelte a Kaukázust és a sztyeppét, így arra számítanak, hogy más maradványokra is rábukkannak majd.

A csontok nem véletlenül deformálódtak el

Nem csupán a női tetemek mellett talált íjak és nyilak utalnak arra, hogy az amazonok vérbeli harcosok voltak, hanem a csontmaradványok is. Az ujjak ugyanis meg vannak görbülve, ennek pedig a túl sok nyílhasználat lehet az oka, már csak azért is, mert csupán a vadászattól az ujjízületek nem deformálódnak el. Ehhez tartós megterhelésre van szükség. De bizonyítékul szolgálnak a nők medencecsontjai is, melyek egyértelműen arról árulkodnak, hogy sok időt töltöttek a nyeregben. 

Az amazonok nem csupán jó íjászok, hanem kiváló lovasok is voltak
Fotó: mikroman6 / Getty Images Hungary

De a sírokban talált ékszerek is üzennek az utókornak. Mégpedig azt, hogy a tulajdonosaik státusszal rendelkező asszonyok voltak. A megtalált nyakláncok ugyanis karneolból készültek, ami egy olyan féldrágakő, amiből a főpapok vagy papnők ékszerei készültek. 

Megtalálták az amazonok utódait?

A történészek felfedezték, hogy már a bronzkor óta létezik a Nagy-Kaukázusban egy hegyi falu, ahol a lakosok azt mesélik, az ókorban asszonyaik férfinak álcázva harcoltak. A nemzedékről nemzedékre öröklődő történetek felidézése során az utódok arról mesélnek, hogy míg a férfiak mind távol voltak a csordákkal, nagyanyáik arcukat eltakarva harcoltak. Így nem lehetett megállapítani, hogy ők valójában nők, és nem férfiak. Ezt erősítik meg az ókori forrásból származó legendák is.

A tesztoszteron hozzájárul a csontok és az izmok egészségéhez és a hajnövekedéshez is. A hormon megtalálható a nők szervezetében is, szintje a kor előrehaladtával, illetve egyes krónikus betegségek vagy elhízás miatt csökkenhet. Ha szeretnéd tudni, milyen ételek fogyasztásával tudod egészséges szinten tartani a tesztoszteront, olvasd el az erről szóló cikkünket is.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Juhász Marianna
Juhász Marianna
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?

Testem

Ez a kínai orvosok napindító trükkje – valóban jót tesz

A meleg víz fogyasztása az európai emberek számára idegen szokás, holott számos egészségügyi előnye van. A termikus hatásnak köszönhetően lazítja a beleket, hidratál, ráadásul az érzékeny gyomrúaknak sem kell tartaniuk azoktól a mellékhatásoktól, amelyeket a hideg víz fogyasztása kiválthat.