Új magyar hazát alapítottak volna Amerikában, kudarcba fulladt a próbálkozás

Olvasási idő kb. 4 perc

Hozzunk létre egy új Magyarországot Amerikában! Így indult meg egy magyar közösség fejlődése a szabadságharc leverése után. Tervek, remények és kiábrándulás a 19. század közepéről.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után rengeteg honvéd külföldön próbált szerencsét, sokan más országok függetlenségért folytatott harcát segítették: Olaszországban külön magyar légió szolgált Garibaldi zászlaja alatt. De magyar honvédeink Kars erődjének ostrománál is revansot vehettek a cári Oroszországon. Voltak azonban olyanok is, akik a békés utat választották, és elhatározták, hogy egy új kontinensen építenek olyan magyar közösséget, amelyet az óhazában nem sikerült megvalósítaniuk.

New Buda felemelkedése

Az emigránsok a legkülönfélébb motivációval indultak útnak. Valaki egy utópisztikus új magyar államot szeretett volna létre hozni a végtelennek tűnő amerikai kontinensen, mások csak egyéni boldogulásukat akarták megtalálni a lehetőségek országában. Valahol e két véglet között helyezkedett el New Buda alapítójának, Újházi Lászlónak, egykori sárosi főispánnak az akarata, aki egy kisebb csoport élén 1850-ben, a dél-iowai Decatur megyében telepedett le. Decatur megye ekkor még egy buja, érintetlen vidék volt (ha arra találunk sétálni, akkor meglepő hasonlóságokat fogunk majd felfedezni a hazai és az újmagyar vidék között).

Magyar hajlék Amerikában
Fotó: Photo by James Keith / Getty Images Hungary

Ám nem Újháziék voltak az egyedüli telepesek a vidéken, akkoriban ugyanis nagy létszámban érkeztek az amerikai kontinensre mások mellett németek, olaszok és írek is. Német nyelvtudásuknak köszönhetően konkvisztádor magyarjaink leginkább a németekkel találták meg a hangot, de kifejezetten jó viszonyt ápoltak a helyi Indiánokkal is, akikkel gyakran kereskedtek.

Újházi Lászlót nyakas embernek írják le a források, de egészen biztos, hogy jó politikus volt. Mivel az amerikai közélet lelkesedett Kossuth Lajosért és függetlenségi törekvéseiért, ezt kihasználva hamarosan elnyerte a New York-i és washingtoni elit szimpátiáját, amit nem akárhogyan sikerült aprópénzre váltania: az Egyesült Államok 12. elnöke, Zachary Taylor személyesen támogatta, hogy a Kongresszus jóváhagyja az első magyar település bejegyzését, New Buda néven, amelyet

Idézőjel ikon

minden költségtől mentesen biztosít a Magyarországról érkezett és jövőben érkező száműzöttek számára az Egyesült Államokban.

George Jones iowai szenátor engedélyével pedig még postát is nyithatott a magyar közösség, aminek köszönhetően az Egyesült Államok térképére hivatalosan is felkerültek. A posta első vezetője maga Újházi lett. Az egykori főispán ezt követően sem volt tétlen. Magyar mesterembereket, orvosokat, tanárokat kezdett toborozni. Hirdetései olyan népszerűek voltak, hogy Egyesült Államok-szerte érdeklődtek a közösség felől. Sőt, nem kis rémületet okoztak az osztrák hivatalnokoknak, mert a cenzúra ellenére New Budáról hamarosan már Magyarországon is tudtak. És a bevándorlás megindult.

…és a magyar telep hanyatlása

Ahogy a telepesek egyre nagyobb számban érkeztek a területre, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá egy aprónak tűnő gyakorlati probléma: nem mindenki szeretett volna ispánunk közelében letelepedni, mert bizony voltak a környéken ideálisabb helyszínek is. Emellett újdonsült bevándorlóink nem szoktak le a vándorlásról, és rövid időn belül új telepeket találtak maguknak, amivel megnehezítették a közösség konszenzuson alapuló döntéseinek meghozatalát is. További probléma volt, hogy sok bevándorlónak sem tőkéje, sem pedig tapasztalata nem volt a fenntartható vidéki élethez, ami miatt a kiegyezés (1867) után sokan inkább visszatértek szülőföldjükre.

Újházi László eredeti tervei között szerepelt, hogy Kossuth Lajos támogatásával fejlesztik tovább a közösséget, sőt, együtt egy forradalmi központot is létrehoznak, de Kossuth látogatása elmaradt, így terveikkel magukra maradtak. Emiatt belső feszültség alakult ki az egykori ispán és az „őstelepes” csoport között. Ráadásként a Kongresszus a gyakorlatban vonakodott attól, hogy földeket biztosítson az új telepeseknek. A belső feszültségnek, illetve a már említett külső tényezőknek köszönhetően szépen lassan erodálódni kezdett a közösség. New Buda számára végül az adta meg a kegyelemdöfést, amikor vezetőjük úgy döntött, hogy Texasba költözik. Ezzel az eredeti telepesek haragjának a kereszttüzébe került, még az oda látogató Xantus János is tunya és kapzsi embernek írta le az egykori városalapítót. Egy újabb rövid felvirágzás után egyértelművé vált, hogy a kezdeti várakozásokat a reménytelen ingatlanszerzési próbálkozások teljesen ellehetetlenítették. New Buda szépen lassan leépült, hogy átadja a helyét előbb német telepeseknek, majd az egyre nagyobb ütemben fejlődő Davis Citynek.

Magyarok Amerikában

Bár New Buda végül feledésbe merült, a következő évszázad bevándorlási hullámainak köszönhetően ma megközelítőleg 1,4 millió amerikai magyar, illetve magyar származású személy él az Egyesült Államokban.

Cleveland – az amerikai magyarok egyik központja
Fotó: Photo by Mike Kline (notkalvin) / Getty Images Hungary

Legtöbben Ohio államban élnek: második legnagyobb városában, Clevelandben a mai napig több tízezren laknak. A szintén Ohio államban lévő Fairport Harbor lakosainak pedig közel 12%-a magyar származású.

És te mennyire ismered ki magad az Egyesült Államokban? Töltsd ki kvízünket, és megtudod! 

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Szénási Pál
Szénási Pál
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.