Ha az aktív, minőségi időskorra gondolunk, sokszor leginkább jól szituált nyugati turisták jutnak eszünkbe, vagy amerikai nyugdíjasok, akik megengedhetik maguknak, hogy a napfényes Floridába költözzenek. Pedig szerencsére már Magyarországon is van olyan kezdeményezés, amely, ha állandó napsütést nem is ígérhet, segít abban, hogy az érintettek úgy érezhessék: a hatodik X-en túl is van élet, nem is akármilyen.
Az öregedéssel sokáig nem akarunk szembesülni. „Az életkor csak egy szám”, valljuk, „fiatalosan” öltözködünk, befestjük a hajunkat, hogy elfedjük benne az ősz szálakat. Noha a szexizmus mellett már az age-izmus is nemkívánatos jelenségnek számít, igyekszünk nem tudomást venni a megmásíthatatlanról: arról, hogy mint mindenki más fölött, felettünk is eljár az idő.
A láthatatlanná válás kezdete
A fiatalság kultusza, ami napjainkat jellemzi, természetesen nem segíti az öregedéssel való szembenézést. Nőként 50-en túl elkezdődik a „láthatatlanná válás”, a reklámok az 50+-os korosztálynak a ránctalanító krémek mellett leginkább gyógyszereket és gyógyászati segédeszközöket ajánlgatnak, és sokan úgy gondolnak a nyugdíjas időszakra, mint aminek egyetlen előnye legfeljebb az ingyenes utazás lehet.
Idősödő társadalom
Szinte közhely, hogy a fejlett társadalmak gyorsan öregednek. Nincs ez másként Magyarországon sem.
Az előrejelzések szerint nem egészen húsz éven belül a lakosság közel fele már túl lesz az ötvenedik születésnapján.
Egyre magasabb életkort élünk meg, az idősebbek száma gyorsan nő, miközben a fiatalok száma és aránya folyamatosan csökken. Mindez jelentős kihívások elé állítja a társadalmat: a munkaerőhiánytól kezdve a fenntartható nyugdíjrendszeren és az egészségügyi ellátásokon át az egyre súlyosabb „népbetegségként” jelentkező demenciáig.
Sztereotípiák helyett aktív időskor
„A cél: sokoldalúan aktívnak maradni és egészségesen idősödni” – mondja Sárközy Erika újságíró, társadalomkutató, a CédrusNet program fejlesztője. „Ehhez azonban új lehetőségek, a környezet támogatása szükséges, és mindenekelőtt gyökeres szemléletváltozás, az érintettek körében is. Leginkább negatív sztereotípiák kötődnek a nyugdíjaskorhoz, amelyek már nem érvényesek, hiszen ami az iskolázottságot, a kultúrát és az életkörülményeket, önmegvalósítást illeti, még soha ennyire sokféle nem volt a társadalom és benne az idősödők tömege. A tanulási képességgel sincs probléma még 70-en túl sem, legfeljebb az önbizalommal: az idősnek titulált ember tényleg elhiszi, hogy ő nem képes haladni a korral, hogy nem képes új dolgokat megtanulni, nem érti a világot és a fiatalokat sem, és hogy nyugdíjas éveiben muszáj kerülnie a digitális világot.”
Időben kezdjük el a felkészülést
Sárközy Erika szerint nagyon fontos, hogy megértsük: az idősödés szakaszokban történik. A munkahelyi tempó lassulásától az aktivitásra már képtelen öregkorig hosszú az út, amelyre már ötvenes éveink elején készülni kell. „Több mint 2 millió emberről beszélünk, akik még nem idősek, csak idősödnek. Hinnünk kell, hogy egészségük és korábbi tapasztalataik függvényében nagy többségük igényli és képes új szerepekre” – véli Sárközy Erika.
Az özvegyasszonyok országa
Az idősödés fontos állomása, amikor valaki nyugdíjba megy. Ez sokszor a közösségben, a munkahelyen betöltött addigi szerep elvesztését is jelenti. „Onnantól kezdve a külvilág nem vár tőlünk semmit, nem számít ránk. A nyugdíjba vonulás a férfiakat jobban megviseli, mint a nőket. Letaglózza őket a munkahelyi státusz elvesztése, hamarabb izolálódnak, és sajnos hamarabb meghalnak. Magyarország az özvegyasszonyok országa” – fogalmaz Sárközy Erika. A nők többsége, élve a negyven ledolgozott év után adódó lehetőséggel, korán megy nyugdíjba, és hagyományosan az unokák körüli teendőkből veszik ki a részüket, ezzel biztosítva, hogy továbbra is hasznosnak érezzék magukat. Egy darabig.
Hasznos élettapasztalatok
„A gyerekek azonban gyorsan kinövik a bejáró nagymamát, akit nem érdekelnek az okostelefonok és az új számítógépes játékok, vagy aki nem tud lépést tartani az unoka új mesehőseivel. Ma már jellemzően nem lakik együtt a három generáció, és nem is mindenkinek születik unokája, vagy ha igen, lehet, hogy távol élnek egymástól.
A mai nagymama még nem öreg, még keresi a feladatot, az érzelmi, anyagi biztonságot.
De a munkaerőpiacra való visszatérés nagyon nehéz. A CédrusNet projektjei, fejlesztései az élettapasztalatok és a szakmai tapasztalatok hasznosításához járulnak hozzá, és új szerepeket kínálnak az aktivitást, feladatot kereső idősödőknek” – árulja el a program fejlesztője. A környezet alakítása, a mentorfeladatok, a helyi döntésekben való részvétel, a fiatalok és a családok támogatása, a kortárs segítés inspiráló közösségekben mind-mind olyan lehetőségek, amelyekre erős a társadalmi igény, egy új szenior foglalkoztatási piacot jelenthetnek, és természetesen új lehetőségeket az aktív és egészséges idősödésben.
CédrusNet Kecskeméten
„A CédrusNet program ezeket az új szerepeket kereste meg, elsőként Kecskeméten, egy kísérleti program keretében, amit azóta intézményesített és továbbfejlesztett a város” – tudtuk meg Sárközy Erikától. „Amire építünk és ami az önbizalmat is erősíti, illetve a szemléletváltozást is gyorsíthatja, az az élet- és a szakmai tapasztalatok elismerése és korszerű ismeretekkel való kiegészítése. Először a Tudásbankot hoztuk létre mint a település szenior humánerőforrásainak adatbázisát. A legfiatalabb tag 50 éves volt, a legidősebb 78. Többségük nő, és háromnegyedük diplomás. Sokan még dolgoztak, de váltani szerettek volna, valami mást csinálni. Az összegyűjtött tapasztalatokhoz kerestünk helybéli HR-es partnereinkkel feladatot, például szenior mentorpozíciót vagy családsegítő szolgáltatásokat.”
Szupernagyiképzés
A program keretében meghirdették a Szupernagyiképzést, ami nagyon népszerű lett. „Ennek során a résztvevők új ismeretekkel egészíthetik ki a korábbi gyermeknevelési tapasztalataikat, megismerik többek között a modern családi élet és gyermeknevelés gyakorlatát, a mai gyerekek érdeklődését, hőseiket, iskolai élményeiket, fejlesztik digitális kompetenciájukat, továbbá egészségügyi ismereteket és korszerű táplálkozási ismereteket tanulnak. A végzett Szupernagyik pedig csaknem mindnyájan pótunokát kaptak, és jövedelemre is szert tettek. De volt aki »csak« korszerű nagyi szeretett volna lenni a saját családjában” – avat be a részletekbe Sárközy Erika.
A cél: egészséges és boldog idősödés
Fontos kezdeményezés a Cédruskörök is, amelyek közös érdeklődés mentén alakulnak. „Ez lehet a zöldmozgalom, az egészséges életmód, helytörténeti vagy kulturális érdeklődés. A tagok arra szövetkeznek, hogy egymást motiválják a rendszeres fizikai mozgásban, önkéntességben, közös gondolkodásban lakókörnyezetük fejlesztéséért, és a folyamatos tanulásban.” Sárközy Erika elmondta: sokan szeretik a CédrusNet programokat, és sokaknak megváltozott az élete általa: „Egészségesebbek, boldogabbak lettek, pénzt is kereshettek, inspiráló közösséget találtak, és hasznosságélményeket. A kecskeméti kísérlet bebizonyította, hogy az idősödők képesek új kompetenciákat megszerezni, akarnak feladatokat vállalni és új ismereteket elsajátítani. És igazolódott, hogy az aktív idősödés valóságának megteremtéséhez széles körű társadalmi kooperáció szükséges.”
A következő állomás: Szolnok
A CédrusNet társadalmi innováció következő nagy állomása Szolnok. (A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium, a TINLAB elnyert pályázatával kezdődött meg.) „Szolnokon egy önkormányzati innovációs módszertani egység létrehozásán dolgozunk, amely széles társadalmi üggyé kívánja tenni a helyi szenior polgárok új igényeit, tapasztalatainak sokrétű hasznosítását, és az aktív, egészséges idősödés lehetőségeinek bővítését” – mondta el a CédrusNet program fejlesztője.
