Pontosan három éve a Viking szállodahajó kapitánya este 9 órakor valami mással volt elfoglalva, mint a hajó kormányzása. A következő 5 percben ugyanis hajója nekiütközött a Hableány sétahajónak, és maga alá gyűrte. A szörnyű katasztrófára emlékezünk, valamint felidézünk egy több mint 150 éves történetet egy azonos nevű, Széchenyiekhez kötödő gőzhajóról.
A 2019-es tragédiában érintett Hableány egy 70 éves motoros személyhajó volt. Hossza 27 méter, ami az új gyártmányú, négyszintes Viking Sigyn 135 métere mellett eltörpült. A városnéző kishajó másodpercek alatt tűnt el utasaival a Duna sötét vizében az ütközés után. A hullámsírban 27-en lelték halálukat, egy utast pedig a mai napig eltűnt személyként tartanak nyilván. Ez a dunai hajózás legtragikusabb balesete.
A Közlekedési Múzeum fotótárában egy régi, megfakult képen látható az a Hableány nevű gőzhajó, amellyel gróf Széchenyi Ödön, Széchenyi István legkisebb fia a világon elsőként megtette a Pestről Párizsig tartó utat. Ennek a 20 méteres Hableánynak a története is rekorderként vonult be a történelembe, és rövid, hétéves szolgálata szintén katasztrófába torkollott.
Hableány-hajókatasztrófa, 2019
2019. május 29-én 21 óra 15 perckor érkezett bejelentés arról, hogy egy hajó felborult a Dunán. A Budapesti Rendőr-főkapitányság rendőrei, valamint a katasztrófavédelem és a mentőszolgálat munkatársai azonnal megkezdték a mentést. Az elsüllyedt Hableányon 35 fő tartózkodott, a 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. A baleset következtében 27-en haltak meg, egy ember pedig eltűnt. Hét turistát sikerült kimenteni a Dunából.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság által felállított 60 fős nyomozócsoport 134 nap alatt befejezte az ügy nyomozását, majd az ügyészség 2019. november végén emelt vádat Jurij C. ukrán hajóskapitány ellen. Még mindig nem tisztázódott az, hogy pontosan mi történt azon a szerdai éjszakán. Minden idők legnagyobb magyar hajóbalesetének tárgyalása jelenleg is zajlik, ahol a Viking Sigyn szállodahajó kapitánya ellen vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó gondatlan veszélyeztetésének vétsége és segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt emeltek vádat. A dél-koreai túlélők és az áldozatok rokonai közös kárigényt nyújtottak be, 4,3 milliárd forintot követelnek a balesetet okozó Viking és Hableány hajók üzemeltetőjétől.
A vádirat szerint a kapitány legalább 5 percig nem a hajó vezetésére koncentrált, nem lassult le, és nem kezdeményezett kötelező rádiókapcsolatot sem, nem adott le hangjelzést, majd a Duna Margit híd alatti hajóútján, közvetlenül a második hídnyílásnál a jobb oldali részével nekiütközött a Hableánynak.
A hajókatasztrófa helyszínén minden évben történt eddig megemlékezés, a baleset második évfordulója alkalmából egy 25 tonnás gránit emlékművet állítottak fel, amelyre felvésték az áldozatok neveit.
Hableány-rekordkísérlet, 1867
Széchenyi Ödön grófnak a vízi sport mellett szeme előtt lebeghettek apja, István nagyszabású vízi munkálatai: a Duna-szabályozás, a gőzhajózás megalapozása, a Tisza-völgy rendezése, a balatoni gőzhajózás megindítása, valamint a közlekedés javítása, amikor a Dunagőzhajózási Társaság hajóin szerzett előzetes gyakorlati tapasztalatok alapján 1866 szeptemberében a helytartótanácsnál letette a folyami hajóskapitányi vizsgát.
Külföldi útjain állandóan tanulmányozta az európai víziút-rendszert. Amikor meggyőződött arról, hogy a Fekete-tenger és a Csendes-óceán folyókon és csatornákon keresztül összeköttetésben állnak egymással, Magyarország érdekében Európa figyelmét fel akarta hívni rá. Erről ő maga így ír: „Azon eszmétől áthatva, hogy csekély tehetségemmel hazám anyagi jólétét előmozdítsam, elhatároztam, hogy hazánkat Európa nyugati államaival egy már létező, de nem eléggé ismert víziúton összeköttetésbe hozom.”
A hajózóút népszerűsítésére igen jó alkalomnak tartotta az 1867. évi párizsi világkiállítást. Elhatározta, hogy Budapestről saját gőzösével fog Párizsba hajózni.
A Hableány 1867. április 6-án indult el Pestről, ötfős személyzetével. Széchenyi Ödön kapitány, Follmann Alajos kormányos és 3 matróz, az egyik a gépész, a másik a fűtő, a harmadik, egy 12 éves fiú pedig a szakács.
A kis hajó már az első napon, Visegrádnál balesetet szenvedett. Eltörött a gőzgép egyik hajtórúdja. Széchenyi Ödön nem akart szégyenszemre Pestre visszafordulni, megkérte az éppen mellette elhaladó Orsova gőzös kapitányát, hogy vontassa fel a Hableányt Bécsbe, a korneuburgi hajógyárig. Miután kijavították, április 22-én indult tovább. Innen még Linzig vontatva tette meg az utat, tovább azonban már saját erejével érte el Párizst. Addig azonban hajósainknak még sok viszontagsággal kellett megküzdeniük.
A Hableány jelzőágyúinak lövéseire ezrek jelentek meg a folyó két partján,
„látni akarták a csodát, mert magyar lobogóval még sohasem jelent meg hajó a Szajnán”.
A világkiállítással foglalkozó cikkek a Hableányt a kiállított hajók legszebbjei közé sorolták. A kiállítást bíráló bizottság is magasra értékelte a hajót, aranyéremmel jutalmazta. A kiállítás ideje alatt III. Napóleon császár és Eugénia császárné kétszer is meglátogatta Széchenyi Ödönt hajóján. Nagy érdeklődéssel hallgatták elbeszélését az útjáról. Emberpróbáló vállalkozásáért a francia becsületrenddel tüntették ki.
Bár Széchenyi Ödön úgy tervezte, hogy kis gőzösével fog visszatérni, később mégis eladta egy franciának. A híres kis hajócska később szomorú sorsra jutott. Az 1870–71. évi porosz–francia háborúban a Marne folyón teljesített hadi szolgálatot, majd porosz hadizsákmányként a Rajnára vitték, ahol 1874-ben kazánrobbanás következtében elsüllyedt.
(Forrás: Hajó, 1997. 5. évfolyam, 24–29. szám)
Kevesen tudják, de egy balatoni hajókatasztrófa évfordulója pont egy nappal követi a Hableányét: A Pajtás nevű gőzhajó olyan a balatoniaknak, mint az amerikaiaknak a Titanic.
