Tényleg izzó vastrónra ültették Dózsa Györgyöt?

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Ezerszer hallott történetek és tényként ismert dolgok, melyekről azt hinnéd, a valóságon alapulnak, pedig többnyire a fantázia szüleményei. Lerántjuk a leplet a történelem legismertebb tévhiteiről.

Bárki, aki tanult történelmet általános iskolában (vagy utazott a 3-as metróval), tudja, hogy Dózsa György, az 1514-es magyar parasztfelkelés vezére válogatott kínok között lelte halálát: fejére izzó vaskoronát tettek, és izzó vasból lévő trónusra ültették, ahol elevenen elégett, majd alvezéreit arra kényszerítették, egyenek a húsából. A történet számos irodalmi és képzőművészeti alkotásban megjelenik, de vajon mennyi igaz a tüzesen égő vastrón és a kannibalizmusra kényszerített Dózsa-hívek motívumából?

Nem volt kegyetlenebb a kivégzés, mint a korszakban megszokott

A szakértők többsége úgy véli, a parasztvezér valóban izzó vaskoronával a fején, kezében izzó jogarral lelte halálát, ez ugyanis bevett módszer volt a korszakban a trónbitorlók kivégzésekor, Budán pedig szilárdan hitte mindenki, hogy Dózsát királyukká tették a parasztok – írja Hahner Péter történész. Az sem példa nélküli, hogy az elítélteket egymás húsának elfogyasztására kötelezték, így járt el Mátyás király legendás hadvezére, Kinizsi Pál is azokkal az áruló katonákkal szemben, akik pénzért az ellenség kezére akarták játszani Nándorfehérvárt. Dózsa brutális halála ugyan meghökkenti a mai olvasót, valójában semmivel sem volt kegyetlenebb, mint bármelyik átlagos kivégzés a korszakban – a különbség annyi, hogy országos hírt kapott, így fennmaradt az utókor emlékezetében.

Dózsa György-emlékbélyeg az 1970-es évekből
Fotó: markaumark / Getty Images Hungary

A tüzes vastrón azonban minden valószínűség szerint puszta kitaláció, melyet a fizika törvényei is megcáfolnak: egy felmelegített test izzása akkor lesz állandó halványvörös színű, ha eléri legalább a 700 Celsius-fokot, egy több száz kilós, vasból készült trónszéket pedig szinte lehetetlen lenne ilyen forróra hevíteni, különösen a 16. század technikai fejlettségi szintjén. Azonban, ha mégis sikerülne ezt a csodának is beillő mutatványt elvégezni, olyan elviselhetetlen hőhatással járna, hogy még messziről sem lehetne megközelíteni az izzó trónszéket.

Petőfi nyomán terjedt el az izzó vastrón legendája

A teljes képtelenség dacára hamar, már a 17. századtól elterjedt a nép ajkán a legenda, miszerint a parasztvezér tüzes vastrónon pusztult el, a köztudatba azonban Petőfi Sándor A nép nevében című versének hatására égett bele mindörökre ez a fantasztikus motívum. A legnagyobb magyar költő 1847-ben született művében így fogalmaz: „Nem hallottátok Dózsa György hírét? / Izzó vastrónon őt elégetétek, / De szellemét a tűz nem égeté meg, / Mert az maga tűz; ugy vigyázzatok: / Ismét pusztíthat e láng rajtatok!”

Rengeteg vers, prózai mű, szobor, festmény, fametszet és egyéb alkotás vette át az izzó vastrón képét Petőfitől, a 20. században pedig a Rákosi- és Kádár-rendszerek történelempolitikája, mely igyekezett minél inkább a társadalmi ellentéteket kidomborítani a parasztfelkelésben, még jobban felkapta a „népi hőssé” változtatott Dózsa György legendáját. Ennek köszönhető a parasztvezér legismertebb vizuális ábrázolása, a 3-as metró Dózsa György úti megállójában látható porcelánfreskó is: Szász Endre alkotásán, melyről az állomás felújításakor reprodukció készült, fáklyával a kezében jeleníti meg hősét.

Ha tisztázni szeretnél egyéb történelmi tévhiteket, kövesd sorozatunkat, amelyben jól ismert, de nem feltétlenül igaz történeteknek járunk utána.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.

Mindennapi

Mi lesz, ha nincs nálad a telefonod? Minden, amit tudnod kell a budapesti parkolás átalakításáról

Hatalmas változás lépett életbe a fővárosi közlekedésben, hiszen július 1-jétől végleg megszűnt a készpénzes fizetési lehetőség a budapesti utcai parkolóautomatáknál. A kerületi szolgáltatók fokozatosan leszerelik a városképet elcsúfító, több mint 3300 automatát, így a várakozási díjat kizárólag mobilalkalmazással, SMS-ben vagy telefonhívással lehet kifizetni.

Önidő

Több tízezres bírság is járhat érte, ha ezzel játszik a gyereked a strandon

Sokan élvezik a természetes vizek közelségét nyaranta. Legyen szó nagy tavainkról vagy folyópartjainkról, fontos tudni, hogy számos védett állatnak is otthont adnak, többek között kagylóknak is. Bár jól mutatnak otthon a polcon, a védett kagylófajok kiemelése, elpusztítása vagy elhurcolása még abban az esetben is tilos, ha az állat már nem él, és csak a héját vinnénk haza.