Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mai szemmel természetesnek vesszük az ételek hosszú távú tárolására használt hűtőgép, a takarítást egyszerűbbé tevő porszívó vagy éppen a ruhák tisztítását végző mosógép létezését, alig egy évszázaddal ezelőtt azonban még tudományos-fantasztikus művekbe illőnek számítottak ezek a találmányok.
A History cikkében összeszedte az elmúlt századok során született hat legfontosabb háztartási eszközt, amelyek addig sosem látott módon könnyítették meg a házimunkát és tették kényelmesebbé az életet, rengeteg időt felszabadítva elsősorban a középosztály számára.
#1 Hűtőszekrény
Az ételek, italok hűtésére már az ókorban jeget használtak, amit gyakran messzi vidékekről szállíttattak a helyszínre erre a célra: Nagy Sándor például Perzsiából hozatott jeget a bor hűtéséhez a sivatagban harcoló katonái számára. A jégtömbök kifaragása és elszállítása idővel jelentős iparrá vált, a 19. században Norvégia, az Egyesült Államok és Kanada számított a legjelentősebb jégexportőrnek. A házakba becsöngető jegesember sokáig mindennapos látvány volt, a 20. század elejére azonban annyira megnőtt a jég iránti kereslet, hogy az ipar már alig bírta tartani a tempót és kielégíteni az igényeket. A kitermelés nemcsak időigényes és körülményes volt, de gyakran rossz állapotú, fertőzött jeget eredményezett, ezért sürgősen új megoldásra volt szükség.
Korábban már többen is rájöttek, miként lehet bizonyos gázok sűrített formában való tárolásával és keringetésével mesterségesen jeget előállítani, az efféle berendezések azonban méretüknél és bonyolultságuknál fogva alkalmatlanok voltak otthoni felhasználásra. Az áttörést végül az amerikai Alfred Mellowes érte el 1915-ben: az Indiana állambeli Fort Waybe-ben élő feltaláló megalkotta a világ első kompakt hűtőgépét, a szabadalom gyártási jogait pedig hamarosan eladta a General Motors cég vezérigazgatójának, William Durant-nak. A GM finomított a dizájnon, majd Frigidaire néven piacra dobta az első tömeggyártott otthoni hűtőszekrényt – a többi már történelem.
#2 Mosogatógép
A kézi mosogatás sok időt vesz el, amit hasznosabb tevékenységekre is lehet fordítani – így gondolta ezt Josephine Cochran, egy Illinois államban élő asszony is, aki gyakran zsörtölődött, amiért vacsora után órákon keresztül sikálhatta a család 17. századi porcelán étkészletét. (Más források szerint abból lett elege, hogy a cselédek folyton összetörték mosogatáskor a porcelánokat.) Az igazi feltalálódinasztiából származó Cochran (nagyapja és édesapja is több szabadalmat jegyzett) rosszul házasodott: férje üzleti melléfogásai folytán, majd az aranylázban elvesztette minden vagyonát, és halálakor tetemes adósságot hagyott hátra. Az özvegyet végül saját leleményessége mentette meg az elszegényedéstől.
Cochran megalkotta a nagy nyomású vízsugarakkal működő mosogatógép tervét, majd – mivel a hivatal nem igazán fogadott el szabadalmakat nőktől – J. G. Cochran néven 1883-ban levédette. A szabadalom birtokában társult George Butters gépésszel, akivel létrehozták a gép első működő prototípusát: a Garis-Cochran névre keresztelt mosogatószerkezet elnyerte az 1892-es Chicagói Világkiállítás legjobb mechanikai konstrukciónak ítélt díját. Az évszázad végére Josephine már saját gyártóvállalatának tulajdonosa volt, ahol főként szállodák és éttermek részére árulták a tömeges mosogatást megkönnyítő gépeket. A legimpozánsabb modellek akár 300 dollárba is kerültek, ez mai árfolyamon kb. 10 ezer dollárt, vagyis 3 millió forintot tesz ki.
#3 Mosógép
A mosást hagyományosan forró vízzel és szappannal, mosóteknőben vagy deszkán végezték a háziasszonyok, és a hosszadalmas eljárás akár egy teljes napot is igénybe vehetett. A „mosónap” megszűnését egy mezőgazdasági gépekkel foglalkozó vállalat társtulajdonosának, Frederick Louis Maytagnak köszönheti az emberiség, aki 1907-ben szerette volna újabb innovációkkal, a mindennapi életet megkönnyítő találmányokkal gazdagítani a cég renoméját.
A német származású amerikai mérnök-üzletember kitalált egy kézi tekerésű mosógépet, amellyel a gazdasszonyok az addiginál gyorsabban és könnyebben tisztíthatták a ruhákat, és a találmányt 1911-re már benzinmotorral, illetve árammal is működtetni lehetett. Az iowai székhelyű Maytag vállalat végül 1922-ben dobta piacra Gyrofoam névre keresztelt mosógépét, az első olyan szerkezetet, mely agitátor (vagyis a dobban található rúdszerű szerkezet) segítségével mosta a ruhákat egy alumíniumtartályban.
#4 Porszívó
Szinte az emberiséggel egyidős a seprű használata, a padlón és máshol felgyülemlett por eltávolításához azonban idővel ennél hatékonyabb megoldásokat kezdtek keresni. A ma ismert porszívóhoz hasonló első szerkezet tervét egy chicagói feltaláló, Ives W. McGaffey védette le 1869-ben: McGaffey találmánya egy kézi tekerő segítségével vákuumot hozott létre, így szívta ki apránként a port a szőnyegekből. Pár évtizeddel később jöttek divatba a benzinnel üzemelő vákuumos porszívók, ezek azonban annyira nagy méretűek és súlyosak voltak, hogy lóval kellett őket vontatni. 1911-ben egy hasonló szerkezettel, az ún. „Pöfékelő Billy”-vel tisztították ki a westminsteri apátságot VII. Eduárd király koronázási szertartása előtt.
A ma ismert, elektromos vákuumporszívót 1907-ben találta fel egy Ohio állambeli áruház takarítója, James Murray Spangler, aki fogantyúnak seprűnyelet, porzsáknak pedig párnahuzatot használt. A leleményes takarító megmutatta találmányát unokatestvérének, Susan Hoovernek, aki történetesen a gazdag bőriparos, William Hoover férje volt. Hoover fantáziát látott a porszívó ötletében, megvásárolta a szabadalmat a pénzszűkében lévő Spanglertől és kisebb módosításokkal piacra dobta a találmányt. Az ötlet hihetetlenül sikeresnek bizonyult, az Egyesült Államokban pedig máig gyakran hoovernek nevezik az elektromos porszívót.
#5 Elektromos vasaló
A ruhák vasalása talán még a mosásuknál is több időt vett igénybe, hiszen a kezdetleges, tűzhelyen melegített vasalókat folyamatosan újra és újra fel kellett forrósítani munka közben. A legegyszerűbb megoldás a vasalók cserélgetése volt, de természetesen ez sem könnyítette meg különösebben a háziasszonyok dolgát. Nem csoda, hogy a feltalálók régóta dolgoztak a megoldáson, hogyan tehetnék gyorsabbá és egyszerűbbé a vasalást, az 1850-es évektől például elterjedtek a földgázzal működő „önmelegítő” vasalók.
Az első elektromossággal melegített vasaló szabadalmát a New York-i illetőségű Henry W. Seely jegyeztette be 1882-ben, és ugyan ő maga nem igazán tudott profitálni a találmányból, az ötlet annyira kapósnak bizonyult, hogy a következő évtized során egyre fejlettebb vasalók jelentek meg a piacon, köztük olyan típusok, amelyek a hőmérséklet szabályozását is lehetővé tették. A modern vasalódeszkát egy rabszolgasorba született afroamerikai varrónő, Sarah Boone alkotta meg 1892-ben, ezzel ő volt az első fekete nő, aki hivatalosan szabadalmat jegyeztethetett be.
#6 Konyhai robotgép
A kézi tésztagyúrás, a habverés, a mixelés és keverés szintén időigényes folyamatok, melyeket rendkívül megkönnyítenek és felgyorsítanak a konyhai mixerek, robotgépek. Az első ilyen szerkezet szintén egy afroamerikai feltaláló, Willie Johnson fejéből pattant ki, aki 1884-ben összekombinálta a habverőt és a tésztanyújtót. A kétrészes, tetszés szerint akár szét is szerelhető szerkezet – melyet az ötletgazda elsősorban a pékek munkájának megkönnyítésére szánt – még fogaskerekek és csigák segítségével működött, az elektromos mixerrel a következő évben állt elő egy másik feltaláló, Rufus M. Eastman.
A konyhai robotgép hamar az egyik legkelendőbb háztartási eszközzé vált, a 20. század elején már háziasszonyok milliói használták világszerte, a boltok polcairól mindig gyorsan elkapkodták az újabb és újabb modelleket.
