Ukrajna nyugati részén, egy, a magyar történelemben fontos szerepet játszott településen járunk.
A város a Zolota Lipa folyó mentén, Lvivtől 100 kilométerre keletre fekszik, ipara nem jelentős, egy téglagyár, egy bútorüzem és egy üveggyár található a 19 ezer fős lakosú településen. Első írásos említése a 14. századból való, amikor a területet Vaszko Teptukovics bojárnak adományozták, alig egy évvel később viszont a Lengyel Királyság része lett. A város egy forgalmas kereskedelmi úton feküdt, ezért népessége hamar nőni kezdett, a királyság más részéből is sokan települtek át, köztük örmények, ruszinok és zsidók is. Lengyelország első felosztásakor a település Ausztriához került, így lett az Osztrák–Magyar Monarchia része, az első világháború után visszatért Lengyelországhoz, 1945-től viszont a Szovjetunió csatolta magához.
A város legfőbb jellegzetessége a 16. században, reneszánsz stílusban épült ötszögletű vár – 1703-ban a bécsújhelyi börtönből ide menekült II. Rákóczi Ferenc itt adta ki az országot hadba hívó kiáltványát. Szintén jól ismert a város központjában álló, 17. századi görögkatolikus Szentháromság-templom és a régi városháza épülete.
Felkészültél? Jöhet a kép!
Nem volt elég? Vadászd le tegnapi városunkat is!
