Nem mindig volt ám olyan harmonikus a kutya-gazdi kapcsolat, mint manapság. A Szófejtő mai részéből megtudhatod, mennyire nem.
Manapság sok háztartásban természetes dolognak számít, hogy a kutya a családdal egy légtérben tartózkodik, netán együtt is alszik gazdáival. De nem mindig voltak ám ennyire egyenrangú felek a házi kedvencek. Ezt tükrözik például az ’elhagyott, társtalan, nyomorult’ jelentésű olyan, mint a kivert kutya és az elkullog, mint a megvert kutya (’megszégyenülten eloldalog’) szóláshasonlatok is, valamint a ma már alig használt ebrúdon vet ki szólás, illetve annak rövidebb kiebrudal formája, melyek annyit tesznek: ’durván kihajít, elkerget’.
„Az ebrúd régen az a póznaféle volt, amelyet faluhelyen az udvarra nyíló konyhaajtó előtt keresztbe tartottak azért, hogy a konyhából kikergetett kutyát, amikor az át akart ugrani rajta, durva tréfaként a pózna hirtelen fölrántásával az udvarra vessék” – magyarázza O. Nagy Gábor Mi fán terem? című könyvében. Elég kegyetlenül hangzik, nem igaz? Szegény ebekkel más népek sem bántak kesztyűs kézzel, több nyelvben megtaláljuk például a ’ha a kutyát meg akarják verni, könnyen találnak hozzá botot’ értelmű közmondást:
- német: Wenn man den Hund schlagen will, findet man Knüppel in allen Winkeln.
- angol: A staff is quickly found to beat a dog.
- francia: Qui veut frapper un chien facilement trouve un bâton.
- orosz: Кому надо собаку ударить тот и палку сыщет.
- olasz: Chi vuol batter il cane trova buon bastone.
- svéd: Den som vil slå en hund, han finner snart käpp.
És azt tudod-e, honnan ered a kutyaharapást szőrével szólásunk?
