Nagyszüleink szinte mindennap használták ezeket a szavakat, de te tudod-e még, mit jelentenek? Töltsd ki ezt a kvízt, és kiderül.
A franc, a rosseb és a frász szavakat ma a dühünk vagy a meglepetésünk kifejezésére használjuk – valaha azonban egészen más volt a jelentésük, sajátos történetek kapcsolódnak hozzájuk.
Egy élő nyelv a jelenben folytonos változásban van, de ez nem jelenti azt, hogy a múltja végleg lezárult volna. Az egyes szavak eredetét illetően is megfigyelhetők felfedezések, újragondolások. Ugyanakkor nyilvánvalóan akadnak olyan szavaink is, amelyeknek mind a mai napig nem ismerjük, vagy legalábbis nem tudjuk bizonyítékokkal alátámasztani az eredetét. Íme közülük 5 gyakran használatos szavunk.
Őseink vándorlásuk során a feltételezett őshazából elindulva számtalan néppel és nyelvvel találkoztak, míg elértek ide, a Kárpát-medencébe. Az elmúlt bő 1100 év alatt azonban itt sem állt meg ez a kölcsönhatás a többi nyelvi és kulturális közösséggel. Vajon kitalálod, hogy a felsorolt szavak közül melyiket honnan, kitől vettük át?
Hol található a Béke városa? Melyik híres metropoliszban jók a szelek? És vajon melyik országnak van Északi fővárosa? Kvízünkben tesztelheted, mennyire vagy képben az idegen nyelvű városnevek magyar jelentésével.
Ez itt a Dívány szófejtő sorozata, melyben régi magyar szólásmondások nyomába eredünk. A mai részből megtudhatod, mi fán terem az „ebek harmincadjára kerül” kifejezés.
Nem mindig volt ám olyan harmonikus a kutya-gazdi kapcsolat, mint manapság. A Szófejtő mai részéből megtudhatod, mennyire nem.
Miért éppen a kefekötőkkel hozzák kapcsolatba a részegeskedést? A Szófejtő legújabb részében ennek járunk utána.
A Szófejtő legújabb részéből megtudhatod, hogy mi köze van a nagyítónak a kopasz nyakú tyúkhoz.
Ez itt a Dívány szófejtő sorozata, melyben annak járunk utána, hogy mi fán terem egy-egy magyar szó vagy szólásmondás.
A mai Szófejtőből megtudhatod, honnan ered és mely mesterségre utal a vigéc szó.
Arra az emberre, aki a nagybőgőbe is beugrik – bár ezzel nem biztos, hogy segítettünk megfejteni a szólást. A Szófejtő mai részében egy 15. századi anekdota nyomába eredünk.
