Mai úti célunk Csongrád-Csanád megye egyik legnépesebb városa.
A Dél-Alföldön, a Tisza bal partján járunk. A környéken már az újkőkor óta éltek emberek, később különböző népcsoportok (avarok, gepidák, hunok, szarmaták) váltották egymást. Egyes elméletek szerint itt állt Attila király sátorvárosa és a hun fejedelem sírja is ezen a vidéken keresendő. A mai város ősét először a 13. században említik írásban, ekkor az Ond törzséből származó Bor-Kalán nemzetség birtoka volt, a tatárjárásig a város határában állt a Csongrádi vár.
A törökök után a pestis dúlta fel a vidéket, több mint 1000 áldozatot követelve a településen, a 18. században azonban virágzásnak indult a város, köszönhetően annak, hogy itt látták el élelemmel az osztrák császári katonákat. 1773-ban már több mint 7000, többségében református vallású személy lakta a várost, mely 1883 és 1950 között Csongrád vármegye székhelye volt. A város régi tiszai átkelőhely, 1903-ban épült fel az első Tisza-hídja, majd 1981-ben megépült az önálló közúti híd is. Ma 27 ezer lakójával településünk Csongrád-Csanád megye harmadik legnagyobb városának számít.
Felkészültél? Jöhet a kép!
Nem volt elég? Vadászd le tegnapi városunkat is!
