Mai úti célunk Jász-Nagykun-Szolnok megyében van.
A Nagykunságba látogatunk, egy ősi kun településre, melynek területe 4-5 ezer éve lakott hely. Állandó települések a középkor óta voltak itt, régészek 22 Árpád-kori falu maradványait találták meg a környéken. A tatárjárással aztán megsemmisült a sűrű településhálózat, IV. Béla király azonban újra kunokat telepített a területre, akik jelentős katonai erőt képviseltek. A település – a Nagykunság más városaival, falvaival együtt – a 18. században lendült fel igazán gazdaságilag, 1806-ban pedig I. Ferenc császártól mezővárosi rangot kapott, sorra alakultak a kézműves cégek, a városban készített kisbundák pedig Európa-szerte híresek lettek. A város fontos szerepet játszott az 1848–49-es szabadságharcban is. 1848. március 20-án az itt tartott népgyűlésen a Nagykunság népe elfogadta a tizenkét pontot és kiegészítette a saját követeléseivel.
A napjainkban 10 ezer főnek otthont adó város fontos szerepet vállal a nagykun népi hagyományok megőrzésében. A 19. század végén alakult ki jellegzetes arculata, a népi építészetre jellemző nádtetős paraszti és gazdaházai, tanyái mellett a barokk, klasszicizáló épületegyüttesekkel.
Felkészültél? Jöhet a kép!
Nem volt elég? Vadászd le tegnapi városunkat is!
