Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nők történelmét emlegetve nagy eséllyel egy-egy jelentős esemény, úgynevezett mérföldkő jut a legtöbb ember eszébe. Az igazság azonban az, hogy minden mérföldkő elérését hosszú évek kemény munkája előzte meg.
A nők számára történelmi jelentőséggel bíró pillanatokból jutott az Egyesült Államoktól kezdve Szaúd-Arábián keresztül Ausztráliáig a világ szinte minden tájára. Ez a 15 történelmi jelentőségű esemény jelzi, hogy honnan indultunk, és milyen tempóban haladunk az egyenlőség felé.
1895: Dél-Ausztráliában szavazati jogot kapnak a nők
A dél-ausztrál parlament 1894 decemberében elfogadta a nők szavazati jogát biztosító alkotmánymódosítást, ami azt jelentette, hogy a nők a következő évi választásokon már szavazhattak. Az alkotmánymódosításig azonban rögös út vezetett: a nők egy évtizeden keresztül küzdöttek a jogaikért. És bár 1893-ban Új-Zéland volt az első ország a világon, amely minden nő számára szavazati jogot biztosított, jelöltként csak 1919-ben jelenhettek meg a választásokon. 1895-ben Dél-Ausztrália azonban nemcsak szavazati jogot, de minden tekintetben egyenlő politikai jogokat biztosított a nőknek és a férfiaknak.
1920: Az Egyesült Államok ratifikálja a 19. alkotmánymódosítást, ami szavazati jogot biztosít a nőknek
Alig több mint 100 évvel ezelőtt szavazhattak először nők az Egyesült Államokban. A kiegészítést eredetileg már 1878-ban a kongresszus elé vitte egy szenátor, nevezetesen Aaron A. Sargent, de bő négy évtizeden át nem sikerült elfogadtatni: bár többször terítékre került, újra és újra leszavazták. Végül hosszas jogegyenlőségi csatározás után, 1919 májusában előbb a képviselőház, majd júniusban a szenátus is megszavazta az alkotmánymódosítást.
1963: Az USA elfogadja az egyenlő bérekről szóló törvényt
John F. Kennedy támogatásával valósult meg az 1938-as, a tisztességes munkaügyi normákról szóló törvény (FLSA) módosítása, ami meghatározza az alapvető minimálbérre és a túlórára, a nyilvántartásra és a gyermekmunkára vonatkozó előírásokat, valamint azt is, hogy a nők azonos fizetést kapjanak, mint az azonos munkát végző férfiak. A valóságban a bérszakadék még mindig nem szűnt meg: azért a munkáért, amiért egy fehér férfi egy dollárt kap, jelenleg nagyjából 0,82 dollárt keres egy fehér nő, a kisebbségek tagjai pedig még ennél is kevesebbet.
1971: A Reed kontra Reed jogeset
Az Egyesült Államokban egészen az 1970-es évek elejéig a törvény a férfiakat részesítette előnyben annak eldöntésében, hogy ki rendelkezzen az elhunyt vagyonával. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának ez ügyben hozott határozata, a Reed kontra Reed volt az első, amelyben az egyenlő védelmi záradék, az alkotmány 14. módosítása alapján megsemmisítették a nemi alapú törvényt.
1973: A Roe kontra Wade jogeset
A nők jogait illetően az utóbbi 75 év valószínűleg egyik legvitatottabb bírósági döntése, a Roe kontra Wade az abortuszról szóló döntés jogát adta át az érintett nőnek. A Legfelsőbb Bíróság ezen ítélete szerint bíróságok, orvosok, politikusok és más személyek már nem hozhatták meg ezt a döntést a nők helyett, bár a törvény több államban azóta is vita tárgyát képezi.
1976: Portugália szavazati jogot ad a nőknek
Az 1960-as évekig a portugál nőknek meglehetősen kevés joguk volt, különösen az amerikai vagy más európai országokkal összehasonlítva, hiszen nem kaphattak útlevelet, sőt férjük beleegyezése nélkül nem hagyhatták el az országot sem. Az 1976-os alkotmánymódosítás tette lehetővé, hogy a férfiakhoz hasonlóan ők is részt vegyenek a választásokon.
1980: Új házassági törvényt fogadnak el Kínában
Az új házassági törvény értelmében a házasság megkötésekor a nő nem lehet 18 évnél fiatalabb, a házasság megkötéséhez mindkét fél beleegyezése szükséges, a bíróság pedig köteles elutasítani minden olyan házassági szándékot, ami feltehetően megrendezett, vagy emberkereskedelmi célokat szolgál. Az új törvény következtében a válások során több jogot kaptak a nők, ideértve a vagyonmegosztást és a gyerekfelügyeletet is.
2003: Japánban több magas rangú kormányzati szerepet osztanak nőkre
2003-ban Japán azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2020-ra az ország magas beosztású kormányzati pozícióinak 30 százalékát nők töltsék be. Hamar kiderült, hogy a cél túlságosan ambiciózusnak bizonyult, ugyanis nem sokkal később a korábbi 30 százalékot 7 százalékra módosították.
2012: Az ENSZ jóváhagyja a női nemi szervek megcsonkításának globális tilalmát szorgalmazó állásfoglalást
Pontos adatok nincsenek, azonban becslések szerint 150-200 millió nő esett át az egész életre meghatározó traumát jelentő, általában nem steril eszközökkel és körülmények között végzett eljáráson. A női nemi szervek megcsonkításával szembeni zéró tolerancia nemzetközi napja február 6.
2017: Szaúd-Arábia engedélyezi a nők számára, hogy autót vezessenek
Számunkra szinte elképzelhetetlen, de pár évvel ezelőtt még egy nagyobb bevásárlást vagy egy távolabbi barát meglátogatását is nehezen intézték el a szaúd-arábiai nők, hiszen csak a férfiak vezethettek autót. 2017 őszén azonban a kormány feloldotta a tilalmat: az új rendelet 2018 júniusában lépett hatályba.
2017: India nemi erőszaknak nyilvánítja a kiskorúval létesített szexuális kapcsolatot
2017 októberétől az indiai legfelsőbb bíróság nemi erőszaknak minősíti a kiskorúval létesített szexuális kapcsolatot, attól függetlenül, hogy arra házasságban vagy azon kívül kerül sor. Ezzel bezárult a jogi kiskapu, ami lehetővé tette a kiskorú házastársat választóknak, hogy elkerüljék a felelősségre vonást. A rendelet nem titkolt célja a fiatalkorúak házasításának csökkentése, valamint az egyenlőbb házasságokra való törekvés, már ami az életkort illeti.
2017: Libanon hatályon kívül helyezi az erőszaktevő férfiak felmentéséről szóló törvényt
Nehéz elhinni, de 2017 nyaráig a libanoni törvények értelmében felmentették azt a férfit, aki a nemi erőszakot követően feleségül vette áldozatát. 2017 augusztusában a libanoni parlament végül nemzetközi nőjogi aktivisták javaslatára hatályon kívül helyezte a törvényt.
2018: Izland felszámolja a nemek közötti bérszakadékot
2018 január elsejével hatályba lépett az az izlandi törvény, amely előírja, hogy ugyanazért a munkáért ugyanakkora bér jár egy nőnek, mint egy férfinak, ezzel pedig Izland lett az első olyan ország a világon, ahol pénzbírság jár a törvény megszegéséért. A legszembetűnőbb különbség az 1963-as amerikai és a 2018-as izlandi törvény között, hogy utóbbinál a vállalatok felelőssége biztosítani az egyenlő bérezést.
2018: Mérföldkövek az USA kongresszusában
2018-ban az elnöki ciklus feléhez érve félidős választásokat tartottak az Egyesült Államokban, a választáson pedig a teljes képviselőházat újraválasztották. Számos női jelölt indult képviselői, szenátori és kormányzói helyekért, közülük többen is történelmi sikereket értek el. Először lett képviselő egy szomáliai–amerikai nő, Ilhan Omar, egy ciszjordániai származású muszlim nő, Rashid Tlaib, a valaha a kongresszusba választott legfiatalabb képviselő pedig Alexandria Ocasio-Cortez. Sharice Davids és Deb Haaland a kongresszus első őslakos női képviselői voltak 2018-ban. A 2020-as választásokon ismét rekordszámú nőt választottak a képviselőházba: 143 helyet töltenek be nők (ami még mindig csak a teljes ház mindössze 27,1 százaléka), túlszárnyalva ezzel a 2018-as rekordot, amikor 102 nő volt a kongresszusban.
2021: Kamala Harris az Amerikai Egyesült Államok első női alelnöke
39 éves korában Kamala Harris lett San Francisco első fekete államügyésze, 2011-ben pedig ő lett az első nő és az első fekete, aki elfoglalhatta Kalifornia állam főügyészi pozícióját. 2016-ban a második fekete nőként beválasztották az Egyesült Államok szenátusába Kaliforniából. 2021-ben ő lett az első nő, az első fekete, az első dél-ázsiai származású és az első, akit bevándorlók gyermekeként megválasztottak alelnöknek az Egyesült Államok 244 éves történelmében.
