Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A pesti belváros tisztiorvosának köszönhetjük a magyarországi mentős ellátás megszervezését. De ki volt pontosan a fáradhatatlan szorgalmú Kresz Géza, akiről a XIII. kerület jól ismert utcáját elnevezték?
A főváros XIII. kerületében, Újlipótvárosban található Kresz Géza utca a Váci úttal párhuzamosan halad a Lehel tértől a Szent István körútig. Nevét még véletlenül sem a KRESZ-szabályokról, hanem a városrész (mely akkor még az V. kerülethez tartozott) egykori tisztiorvosáról, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesület megszervezőjéről kapta.
Dr. Kresz Géza 1846. augusztus 30-án látta meg a napvilágot Pesten: német születésű, a katonáskodás elől Magyarországra menekült édesapja, Karl Kress maga is jeles sebészorvos volt, édesanyja, Schwingenschlögel Katalin egy pesti könyvkereskedő lánya. Géza az apa nyomdokaiba lépve a pesti orvosi egyetemen szerzett diplomát, és kerületi orvosként, majd tisztiorvosként szolgált a Belvárosban. Kollégái fáradhatatlan, hatalmas munkabírású emberként ismerték, aki folyamatosan azon dolgozott, hogyan tehetné jobbá a környéken élők sorsát. Munkásságának elismeréseként 1885-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki. Egy londoni konferencián megismerkedett a johanniták elsősegélynyújtóinak munkájával, ennek ihletésére kezdte el szervezni a magyarországi mentős ellátást. Szervezett, mentőállomásokat alapított, és szorgalmazta az elsősegélynyújtási ismeretek széles körű oktatását.
1887-ben az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegylet (BÖME), melynek fontos szerepe volt az öt évvel későbbi kolerajárvány felszámolásában. Az egylet kezdetben egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentősből állt, akik mindnyájan anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezték munkájukat, és kezdetben, amíg nem kaptak a bécsi kollégáktól egy korszerű, zárt szekrényes lovas kocsit, hordszékkel vagy hordággyal vonultak ki az esetekhez. Szintén Kresznek köszönhetően, tehetős emberek adományaiból és a főváros hozzájárulásából épült meg a Markó utcai mentőpalota, Európa legelső mentőállomásnak szánt épülete, mely ma is a mentők központjának ad otthont. Az 1890-ben átadott épületben Kresz múzeumot is berendezett, melynek utódja ma az alapító nevét viseli.
Tisztiorvosi és szervezői tevékenysége mellett Kresz számos orvosi és egészségügyi szakkönyvet is írt, széles látókörű emberként a humán és a természettudományok sok válfajában mozgott otthonosan. A millenniumi ünnepségek alkalmából röntgenfelvételt készített Ferenc József császár kezéről, ő hozta létre a Budapesti Korcsolyázó Egyletet, mely az idehaza akkor még jobbára ismeretlen téli sportot kívánta népszerűsíteni, és megszervezte Budapest tejellátását is. Aktív szabadkőműves volt, páholytársai gyakran segítettek neki a mentőügyben folytatott munkája során. Feleségétől, Franz Elzától – egy müncheni kereskedő lányától – hat gyermeke született, köztük ifj. Kresz Géza hegedűművész és Kresz Károly közgazdász. Unokája, Kresz Mária pedig néprajztudósként alkotott jelentőset.
1897-ben a mentőegyesület szervezésében végzett fáradhatatlan munkája jutalmaként királyi tanácsosi címet, három évvel később nemesi rangot kapott. Ötvennégy éves korában, 1901. április 10-én hunyt el Budapesten. Sírja a Fiumei úti temetőben található. Kresz Gézáról egyébként nemcsak utcát, hanem InterCity-vonatot és kisbolygót is elneveztek. Domborműve a Mentőpalota oldalát díszíti, a bazilika oldalában pedig, az első mentőállomás egykori helyén emléktábla őrzi a nevét.
Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat , amelynek előző részében a Hermina út Herminájának kilétét fedtük fel.
