Gyors reagálású mentőegységeket vetnek be hamarosan az utakon, a cél az, hogy minél hamarabb kiérkezzenek az egységek a helyszínre.
Az ájulás, a hirtelen torok vagy nyelvdagadás egyértelmű jelei, hogy azonnal beavatkozásra van szüksége egy allergiával élőnek. De magára a problémára akár a szorongás is felhívhatja a figyelmet, mint allergiás tünet.
A rohamkocsi-szolgálat beindítása az 1950-es évek elején történelmi jelentőségű volt Magyarországon, ugyanis a helyszínre vitte a legkorszerűbb orvosi felszereléseket, így lehetővé vált, hogy rengeteg ember életét mentsék meg a baleset helyszínén. Erre az óriási fejlesztésre főként a munka körülményeinek megváltozása miatt volt szükség.
Bizonyos járműveket hiába mér be a VÉDA rendszere, sem gyorshajtás, sem a biztonsági öv hiánya miatt kirótt bírságot nem kell befizetniük.
A hír igaz – és mégsem. Zacher Gábor valóban nyugdíjas lett, de ugyanúgy vonul a mentőkkel és dolgozik kórházban is. Zacher 3.0 – Az én mentőszolgálatom címmel megjelent könyvében ebből az apropóból is visszatekint mentős pályafutására.
„Na szia mentő!” – olvasható hamarosan az Országos Mentőszolgálat autóin. A segélyhívószám alatt feltüntetett, három szív emotikonnal kísért idézet megjelenése látványos változás lesz.
Gyakran nehéz eldönteni, hogy adott esetben indokolt-e mentőt hívni. Az esztergomi kórház most tisztázta az erre vonatkozó szabályokat.
Az eset a város vasútállomásán történt, ahol egy utas vette videóra a történteket. A mentős a krízishelyzetben levő, kiszolgáltatott férfit brutálisan bántalmazta, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) azonnal lépett is.
A Stroke Association új elemzése szerint egyre több agyvérzésen átesett beteg dönt úgy, hogy nem várja meg a mentőt, hanem saját maga próbál eljutni a kórházba, ez azonban súlyosan ronthatja a felépülés esélyeit. A jótékonysági szervezet arra figyelmeztet: a hosszabb mentővárakozások ellenére a 112-es segélyhívás továbbra is a legbiztonságosabb és leghatékonyabb módja annak, hogy valaki időben megkapja a megfelelő ellátást.
Egy 19 éves japán fiú 1968-ban furcsa telefonhívást kapott. A beszélgetést követő találkozón Joshua Nishri megmutatta az ifjúnak azt a dokumentumot, mellyel Chiune Sugihara 1940-ben megmentette az ő és családja életét. Az ifjabb Sugihara ekkor értette csak meg, hogy apja egy valódi hős.
A mentők egyre gyakrabban szembesülnek egy kevéssé ismert, de annál veszélyesebb jelenséggel: a segíteni érkező mentőegységektől a gazdik háziállatai próbálják „megóvni” szeretett tulajdonosukat. Ez nemcsak a mentődolgozók testi épségét veszélyezteti, hanem az ellátást is hátráltatja, sőt, akár életet is veszélyeztethet.
Se szeri, se száma azoknak a táncegyesületeknek, amelyek április 29-én látványos videókkal emlékeztek meg a tánc világnapjáról. Bár arra kevesen számítottak, hogy az Országos Mentőszolgálat is egy ilyen felvétellel rukkol elő a neves nap alkalmából, mégis ez történt.
