Hogyan lett a harisnya férfiak kötött lábravalójából a női ruhatár fontos darabja?

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Először a férfiak hordták, majd pamutból kötötték, később testszínű lett, és a standra is felvették. A harisnya világhódító útja az újkori festményektől a 20. századig.

A szoknyák rövidülésével a 20. század elején Amerikában, de ezzel egy időben Európa-szerte egyre nagyobb igény és kereslet támadt az áttetsző és finom anyagból készült selyemharisnyák, később pedig a nejlon iránt. A modern harisnyanadrág megjelenéséig azonban hosszú út vezetett.

Szerzőnkről

Czingel Szilvia szabadúszó író, kultúrantropológus, évekig volt a Centropa Alapítvány munkatársa. Két könyve, a vallásnéprajzi témájú Ünnepek és hétköznapok és az oral history módszerével készült Szakácskönyv a túlélésért, után nemrégiben jelent meg új könyve,  A női test alakváltozatai 1880–1945. Tudását és tapasztalatát a hétköznapokra adaptálta, így jelenleg storytelling kurzusokat, városi sétákat és walking coachingot tart. 

Méretre, csak férfiaknak

A mai értelemben vett harisnyát először a középkorban kezdték hordani, elsősorban férfiak. A jómódú nemesek a 14. században selyemből készült harisnyát viseltek, a reneszánsz idején már pamutból, gyapjúból, selyemből és angórából is készítették a ruhadarabot, és gyakran hímzéssel is díszítették. A kézzel kötött, egyedi méretre szabott harisnya az igazi jómód szimbóluma volt.

Férfiak harisnyában. IX. Károly francia király François Clouet festményén
Fotó: Wikimedia Commons

Az első feljegyzések az angliai Nottinghamből származnak, ahol 1519-ben már biztosan viseltek kötött harisnyát. Nagy feltűnést keltett VIII. Henrik angol király, aki 1539 körül Velencében vagy Milánóban kötött selyemharisnyában jelent meg. Az első harisnyakötő mester Londonban kezdte tevékenységét 1564-ben, ez akkor még férfimunkának számított. Akkoriban krétával dörzsölték át a harisnya felületét, amitől az szép fehér fényt kapott. Ez a módszer főként a svájci harisnyakötők körében volt divat a 17. században. 

Az első gépesített vállalkozást az angol William Lee hozta létre, aki feltalálta a kötőgépet, amivel hatszor olyan gyorsan készült el a harisnya, mint kézzel. Ezt persze a helyi kézi harisnyakötők nem nézték jó szemmel, ezért Lee Franciaországba települt át, és 1612-ben ott alapított új üzemet. Később a család visszavitte Angliába a gépet, amely hatalmas karriert futott be Németországban is. A korábban gyapjúból kötött harisnyákat hamar felváltották a pamutharisnyák – ezt a kelet-indiai gyarmatokról egyre nagyobb mennyiségben beáramló alapanyag tette lehetővé.

Hölgyeknek selyemből harisnyatartóval

A 19. században a harisnyaviselet a mindennapi öltözet része lett, nemcsak a férfiak, hanem a nők körében is, sőt a férfiak ruhatárából egyre inkább kiszorult, és női ruhadarabként indult máig tartó karrierje. Mivel a pamut alapanyagú, lábat vastagító flórharisnyákat csúnya drapp színre festették, inkább a fekete selyemharisnyát kezdték előnyben részesíteni a városi asszonyok, és fűzős, fekete csizmákkal hordták. A selyemharisnyák sérülékenyebbek, ugyanakkor elég drágák voltak, így külön szakma alakult a stoppolásukra. A használhatatlan, szétszakadt harisnyákat újrahasznosították, és válltömésként vagy ablaktisztító szivacsként alkalmazták.

Illetlen volt, ha kilátszott a harisnyatartó
Fotó: Fortepan/Jurányi Attila

Az 1900-as években a harisnyához még harisnyatartó tartozott, amely a derékövhöz vagy a fűzőhöz kapcsolódott. A ’20-as években térd fölött erősítették a tartót a harisnyákra, a rövidebb szoknyákhoz pedig díszes, masnis harisnyakötők passzoltak. A hímzett harisnya továbbra is inkább az úri közönség ruhadarabja maradt, a széles közönség számára télen a fekete gyapjúra, nyáron a fehér pamutra korlátozódott a kínálat. Az első színes rayon- és selyemharisnyáknak testszínű, barnás és fekete árnyalataik voltak, később a testszínű selyemharisnya teljesen áttetsző lett. Akkoriban olyan kultusza volt ennek a ruhadarabnak, hogy elképzelhetetlen volt, hogy egy igazi úri hölgy harisnya nélkül hagyja el a házat. Még a lidókra is harisnyában jártak strandolni a hölgyek.

Marlene Dietrich lába

Az első nejlonharisnyákat 1939-ben mutatta be a DuPont cég az Amerikai Egyesült Államokban. Egy amerikai vegyész, Wallace Hume Carothers nejlonszálgyártásra vonatkozó szabadalmát vásárolta meg a cég, amely talán nem is gondolta, hogy a nejlonharisnya milyen világkarriert fut be. Marlene Dietrich volt az első híresség, aki pár nappal a hivatalos bemutató után már felvette az új találmányt, mégpedig egy hollywoodi filmben, a Kék angyalban. Lábai olyan szépen festettek az új vékony és áttetsző harisnyában, hogy az átlag amerikai nő is ezután csak ilyet szeretett volna hordani.

A DuPont már a piacra dobás első évében 64 millió darabot adott el belőle, és alig tudták az igényeket kielégíteni, akkora volt az érdeklődés a nők részéről. A műanyag szálból szőtt lábravalókat egyszerűbb is volt legyártani elődeiknél. A harisnyák gyorsan népszerűek lettek a tengerentúlon, Európába pedig a felszabadító amerikai katonákkal érkeztek a második világháború alatt. Az újdonság híre hozzánk is hamar eljutott néhány, Ausztriából áthozott példánnyal együtt.

Marlene Dietrich a Kék angyalban
Fotó: John Springer Collection / Getty Images Hungary

Minden nő ruhatárába bekerült

A II. világháború alatt azonban a nejlonharisnyák éppen elinduló karrierje egy időre meg is torpant: leállították ugyanis a gyártásukat, mivel a gyárakat a hadiipar szolgálatára bocsátották, riadalmat okozva ezzel a nyugati nők körében. A harisnyától megfosztott fogyasztók azonban frappánsan igyekeztek átvészelni a harisnyaínség időszakát. Leleményességük határtalan volt: harisnyautánzó krémeket szereztek be, vagy a harisnyákon hátul végigfutó varrást imitálták szemceruzával. A világháború után a gyártás a lehető leghamarabb újraindult a megnövekedett igény miatt.

A harisnyanadrág térhódítása a miniszoknya megjelenésével indult el. Esztétikailag valahogy meg kellett oldani, hogy ne látszódjon ki a harisnyakötő a túl rövid szoknyákból. Allen Grant amerikai harisnyagyáros alkotta meg és dobta piacra a harisnyának azt a verzióját, ami a teljes alsótestet eltakarta. A harisnyanadrág máig a női ruhatár elengedhetetlen kelléke, nem beszélve arról, hogy télen védi és melegen tartja a testet. A női finom harisnyanadrág (collant) népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy – különösen feketére színezve – karcsúbbnak mutatja a lábat.

A nejlonharisnya annyira népszerű termék lett, hogy nemsokára tovább is fejlesztették. Az ötvenes években feltűntek a különböző vastagságú, 15, 30, 50 denes változatok, 1959-től pedig, amikor a DuPont bevezette a Lycra anyagot, a harisnyák még rugalmasabbak lettek.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Czingel Szilvia
Czingel Szilvia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Ezért viselik rosszabbul a nők a kánikulát: biológiai oka van

A nők hormonrendszere nagy kilengésekkel működik, ami a hőháztartásukra is hatással van. Ezen felül a testük kevesebb izzadságot termel, amit csak később kezd kiválasztani, mint a férfiak szervezete. De nem elhanyagolhatóak a társadalmi egyenlőtlenségekből adódó okok sem.

Önidő

Ingyenes strandok a Balatonnál: ide menj, ha nem akarsz fizetni

Egy két felnőttből és két gyermekből álló család esetében a balatoni fürdőzés napi költsége akár a 10-15 ezer forintot is elérheti, így egyre többen keresik a szabadstrandokat. Jó hír a pihenni vágyóknak, hogy 2026-ban is több tucat olyan partszakasz várja a látogatókat a magyar tengernél, ahol teljesen ingyenes a csobbanás.

Édes otthon

Így teheted tönkre a kerted hőségben

A kert a hőségben a túlélésért küzd, ilyenkor azok a tevékenységek, amik egyébként fontosak, sokat árthatnak. Öntözni inkább csak kora reggel érdemes, a trágyázásra sem jó alkalom a kánikula, sőt, az ültetés is nagyobb körültekintést igényel, mert a növények túlélési esélyei drasztikusan csökkennek.

Szülőség

A férfiak még szeretnének gyereket, a nők egyre kevésbé – ez az oka

A családi egység, a partneri viszony, az egyenlőség megteremtése egy párkapcsolatban vagy egy gyermeket nevelő családban továbbra sem zökkenőmentes. A fiatal nők pedig anyáik példáján látják: az, hogy karriert építhetnek, nem jelenti azt, hogy anyaként és feleségként kevesebb lenne a teendőjük, sokkal inkább olyan, mintha két-három, egész embert kívánó szerepben is egyszerre kellene helytállniuk

Testem

Ez történik a szemeddel, ha kinyitod a klóros medencevízben

A nyári kánikulában sokan imádnak a víz alatt úszkálni, búvárkodni, miközben tágra nyitott szemmel fürkészik a medence alját. Aztán a partra lépve jön a feketeleves: a szemünk ég, szúr, vörös lesz. Bár hajlamosak vagyunk mindezért egyedül a klórt hibáztatni, a háttérben valójában egy sokkal összetettebb kémiai játszma áll.

Édes otthon

Ne dobd ki ezt a konyhai hulladékot: kincset ér a kertedben

Gondolj csak bele: megeszel egy banánt, a héja pedig egyetlen laza mozdulattal landol a szemetesben, esetleg a komposztálóban. Pedig ezzel a szokással a kerted egyik legértékesebb, teljesen ingyenes tápanyagforrásáról mondasz le. A tapasztalt kertészek már régóta ismerik ezt a filléres trükköt, de most te is megtudhatod, miért lesz a banánhéj a rózsáid és virágágyásaid megmentője a nyári szezonban.

Testem

7 alattomos tünet, ami rákot is jelezhet

Szervezetünk mindennapos apró jelzéseit könnyű ráfogni a stresszre, a fáradtságra, egy nehezebb munkanapra vagy az idő múlására. A legtöbb makacs vagy kellemetlen panasz mögött szerencsére valóban ártalmatlan, könnyen kezelhető probléma áll. Vannak azonban olyan alattomos tünetek, amelyeket egyetlen alkalommal sem szabad elintézni egy vállrándítással. A korai felismerés ugyanis életet menthet.

Világom

Tojássárgájával építették Európa egyik leghíresebb hídját

Prága macskaköves utcáin sétálva szinte lehetetlen kikerülni a fenséges Moldva folyón átívelő Károly hidat. A gótikus remekmű évszázadok óta dacol a pusztító árvizekkel, a háborúkkal és a hömpölygő turistaáradattal. De vajon mi a titka ennek a rendkívüli szilárdságnak? A legenda szerint nem más, mint a tojás. Egészen pontosan több ezer láda tojás, amit az építkezéshez használt habarcsba kevertek.

Szülőség

Ezért nem mindegy, mikor kerül ágyba a gyerek – egész életére hatással lehet

Sok szülő szembesül az esti fektetés körüli végtelennek tűnő harcokkal, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy az időben történő elalvás csupán azért fontos, hogy a gyerek másnap ne legyen nyűgös. A legújabb neurológiai kutatások szerint azonban ennél sokkal nagyobb a tét. A gyermekkori alvás nem egy passzív pihenőidő, hanem egy rendkívül aktív biológiai folyamat. Ha a gyerek nem alszik eleget vagy nem fekszik le időben, az közvetlenül megváltoztathatja az agy fejlődését, és egész felnőttkorára, a tanulási képességeitől kezdve az érzelmi stabilitásáig kihatással lehet.