divattörténet - Dívány

Amikor egy főhős(nő) elegáns, egyszerű, de nagyszerű, bájos, csinos vagy kihívó, és egyébként is gyönyörű, naná, hogy tetszik. Nézzük a hollywoodi filmeket, és hatnak ránk. Szeretnénk hasonlítani a ragyogó szépségekre, bőrükbe bújni, vagy legalábbis ruháikba! Összeszedtünk öt ikonikus öltözéket a filmvászonról, melyek azóta is megmozgatják a fantáziánkat.

Az 1920-as években olyan szépészeti praktikák jelentek meg, amelyek más dimenzióba helyezték a női testet. A dekorkozmetikumok, a rúzs és a körömlakk például bombaként robbant be a köztudatba, nem kis fejtörést okozva a nőknek és a férfiaknak egyaránt. „A sápadt és sovány új generáció, amelynek a nádszálnál is vékonyabb alak az ideálja, kénytelen kölcsönkérni az élet színét” – vélték sokan.

„Soha nem álmodoztam a sikerről, dolgoztam érte” – mondta a magyar származású Estée Lauder, a 20. század egyik legnagyobb hatású kozmetikai cégének nagyasszonya. Emellett minden tekintetben újító volt, és ez a két dolog nyerő kombinációnak bizonyult.

Helena Rubinstein mindig arra törekedett, hogy a legtöbbet hozza ki a nők szépségéből, amit a hatalom és a csábítás eszközének tekintett. A szépségiparnak szentelte az életét, igazi birodalmat épített a szépség köré, és a világ egyik leggazdagabb asszonya lett. Nézzük meg közelebbről ezt a kivételes nőt.

A magyar származású Judith Müller, a világhírű parfümkreátor vidéki nagymamájától leste el a különböző piperék készítését, hogy majd később felnőtt korában világhírű parfümőr váljon belőle és megalkossa a világszerte ismert saját márkáját.

Jelmez- és divattervező, politikusfeleség, társasági szereplő. Tüdős Klárát azonban nem csak a divat érdekelte: az üldözöttekért is kiállt a nehéz időkben.

A kényelmes karosszék mélyén egy 28 éves különc kobold figyelt, kissé álmosan, félig lecsukott szemhéja alól, amikor beléptem moszkvai szalonjába. Keveseknek jutott ez osztályrészül, inkább csak a nyugati sajtó kapta őt fel, meg az orosz felső tízezer értelmiségi, a hazai művészeket tudatosan kedvelő-pártoló köre ismerte fel kivételes tehetségét. Bár 1990-ben hivatalosan még Szlava Zajcev volt a leghíresebb szovjet-orosz divattervező, már 1987-ben előlépett egy ifjonc trónkövetelő: Valentyin Abramovics Judaskin.

Először a férfiak hordták, majd pamutból kötötték, később testszínű lett, és a standra is felvették. A harisnya világhódító útja az újkori festményektől a 20. századig.

Az új női ideál és a fehérnemű forradalma a szecesszióhoz köthető, és a női test teljes újraértelmezését hozta. A forradalmi gondolatok megkésve ugyan, de Magyarországra is megérkeztek.

A divatbemutató új műfajként robbant be az 1910-es évek londoni és párizsi divatvilágába. A legjobb szalonok előkelő vásárlóik megnyerése érdekében fel és alá vonuló modelleken mutatták be ruhakölteményeiket. A műfaj egyik első budapesti nagykövete Paul Poiret volt.

Mit gondolt a híres orvos, Korányi Frigyes a női divatról? Árultak-e melltartót Ypsilanti fehérneműboltjában? Kinek a csípős nyelvétől tartottak a régi úriasszonyok?

A kulturálisan jóváhagyott modern szépségversenyek 1854-ben kezdődtek, amikor P. T. Barnum amerikai showman megrendezte első szépségversenyét Amerikában. Ezek azonban szolid, a kor divatja szerint öltözött ruhás felvonulások voltak. Az új műfaj hamarosan Magyarországon is megjelent.