Miért pont kosarat kap az, akit visszautasítanak?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Szófejtő cikksorozatunkban annak járunk utána, hogy mi fán terem egy-egy magyar szó vagy szólásmondás. A mai részben egy lovagkori szokást veszünk górcső alá.

Jemandem einen Korb geben. Így hangzik az eredeti, német nyelvterületen született idióma, ami szó szerint azt jelenti: kosarat adni valakinek. Nem kenyereskosarat, se nem bevásárlókosarat, és nem is mózeskosarat kell elképzelni, hanem egy olyan tartó- és hordozóeszközt, amiben elfér és ami elbír egy átlagos testalkatú daliát.

A középkori Európa hősszerelmes lovagjai áldozatkészségük bebizonyításául általában nem a kapun, hanem a várkastély ablakán keresztül igyekeztek megközelíteni imádottjukat. Hogy megkönnyítse udvarlója dolgát, a várkisasszony kötélvezető csiga segítségével leeresztett hozzá egy hatalmas kosarat, majd felhúzta magához az ifjút. Legalábbis abban az esetben, ha valóban tetszett neki a lovag. Ha viszont nem a kedvére való volt, akkor egy fenék nélküli kosarat bocsátott le kérőjének, jelezve ezzel, hogy itt nincs keresnivalója.

Előfordult az is, hogy a visszautasítást némi tréfával dobták fel a hölgyek, mégpedig úgy, hogy egy megrongált fenekű kosarat eresztettek le, amelybe a delikvens ugyan be tudott szállni, de ahogy húzták felfelé, kiszakadt az alja, ő pedig átesett rajta. A német kutatók szerint ennek emlékét őrzi a „durchfallen” (< durch den Korb fallen), átesik jelentésű ige, amit ma a vizsgán való bukásra is használnak. 

Fotó: Wlad74 /

Magyarországon is szokás volt egyébként kosarat adni: ha egy leány nem akart házasságra lépni, akkor a kérő nyakába akasztotta a kosarat, vagy utánadobta. Utóbbi elég egyértelmű „nem” válasz volt, és ha a legény ennek ellenére tovább próbálkozott, akkor kitették a szűrét, ha pedig ez sem volt elég, akkor valószínűleg megtanították kesztyűbe dudálni.

Kosarat ad tehát a lány, aki visszautasítja a fiú közeledését, és kosarat kap vagy kikosarazzák a legényt, akinek visszautasítják a házassági ajánlatát, de ma már tágabb értelemben is használatos mindkét kifejezés: kosarat kap az üzletember, akinek visszautasítják ígéretes együttműködési ajánlatát, kikosarazzák a háziasszonyt, amikor nem fogadják el az általa kínált ételt, és kikosarazzák a titkos házibulit szervező politikust is, amikor nemet mondanak a meghívására.

Ha kíváncsi vagy, hol van a hónod, olvasd el a Szófejtő előző részét is.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

A kisfiú, aki tényleg nem akart felnőni: Pán Péter alkotójának tragikus és bizarr élete

Mindannyian ismerjük a fiút, aki Sohaországban él, tündérporral repül, kalózokkal harcol, és akinek a legnagyobb rémálma a felnőtté válás. Pán Péter története a gyermeki fantázia és a szabadság időtlen szimbóluma. Azonban ha a tündérmese mögé nézünk, egy olyan valóságot találunk, ami sötétebb, bizarrabb és tragikusabb, mint bármelyik Hook kapitány által jelentett veszély. James Matthew Barrie, a karakter megalkotója, nem csupán kitalálta a felnőni képtelen fiút, hanem valójában ő maga volt.

Világom

Nem csak a mesében létezik: itt áll az igazi Csipkerózsika-kastély

Amikor felidézzük Csipkerózsika történetét, lelki szemeink előtt azonnal megjelenik a sűrű, tüskés bozót által benőtt, égbe nyúló tornyú kastély, ahol a királylány és az egész udvartartás alussza százéves álmát. Bár a legtöbben úgy gondolják, hogy ez a helyszín kizárólag a képzelet szüleménye, vagy legfeljebb a Walt Disney által híressé tett németországi Neuschwanstein ihlette, a valóság még ennél is romantikusabb. Az igazi, eredeti Csipkerózsika-kastély ugyanis Franciaországban, a Loire-völgy szívében áll, és pont olyan, akár egy mesekönyvben.

Testem

Súlyos betegségeket kockáztatsz, ha rossz az alvásminőséged: így javíthatsz rajta

A rohanó mindennapokban hajlamosak vagyunk az alvást másodlagos tényezőként kezelni, pedig a tudomány mai állása szerint a táplálkozással és a testmozgással megegyező fontosságú pillérről van szó. A PubMed Central felületén publikált átfogó tudományos kutatás rávilágít, hogy az egészségünk szempontjából korántsem csak az alvás mennyisége számít. Ha az alvásminőségünk rossz, vagy ha a pihenésünk rendszertelen, azzal közvetlenül és súlyosan veszélyeztetjük a fizikai és mentális épségünket.

Testem

Ez a ritka daganat egyre több fiatalt érint – az orvosok sem tudják, miért

Miközben az orvostudomány rohamos léptekkel fejlődik, a daganatos megbetegedések területén egy rendkívül aggasztó és rejtélyes jelenséggel néznek szembe a kutatók. Egyre több 50 év alatti, fiatal felnőttnél diagnosztizálnak olyan emésztőrendszeri daganatokat, amelyek korábban szinte kizárólag az idősebb generációk betegségének számítottak. A legújabb adatok szerint a legritkább rákfajták egyike, a vakbélrák is megdöbbentő növekedést mutat a fiatalok körében, ám a pontos okokat egyelőre a szakemberek is csak találgatják.

Offline

Hodász András: Rendszeresen álmodom, hogy misézek, nagyon hiányzik

Uram, te mindent tudsz címmel jelent meg Hodász András önéletrajzi könyve, amelyben a papságig vezető útját, szolgálatban töltött éveit és kilépésének történetét írta meg – kiégése krónikájaként. Sokan, sokféleképp elmondták már mindezt róla, de most ő akarta megírni saját történetét.

Világom

Fiatalként cirkuszban mutogatták a sziámi ikreket, felnőttként déli rabszolgatartók lettek

A „sziámi ikrek” kifejezést ma már mindannyian ismerjük, azt azonban kevesen tudják, hogy a fogalom egy konkrét testvérpárhoz köthető, akik a 19. században örökre megváltoztatták az orvostudományt. Chang és Eng Bunker élete nem csupán egy anatómiai ritkaság krónikája, hanem az amerikai álom egyik legbizarrabb, ellentmondásokkal teli története. A sors fintora, hogy a testvérek, akiket gyermekként rabszolgaként adtak-vettek és mutogattak a cirkusz porondján, felnőttként maguk is gazdag amerikai ültetvényessé és déli rabszolgatartókká váltak.