Nem csak szaglásra jó: így kommunikálsz az orrod segítségével

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Vettél már az átlagosnál hangosabban, gyakrabban levegőt az orrodon keresztül? Lehet, hogy nem vetted észre, de jóval többször szimatolunk, mint észrevennénk. A szagmintavétel nemcsak az olyan helyzetekben jöhet jól, amikor romlott étel vagy nyilvános vécé közelében veszélyt jelez a szervezetünk, de a társas érintkezésben is szerepet játszik.

Amikor átgondoljuk az emberi kommunikáció eszközeit, ritkán vesszük sorra a szaglást is, annak ellenére, hogy komoly szerepet játszik a mindennapjainkban. Messze túlmutat azon a képességen, ami segít elkerülni a romlott, fertőzésveszélyes növényeket, ételeket. Elliott Hoey a bázeli egyetemen megírt tanulmányában 70 különböző emberi szippantást különített el, és mindegyikhez széles jelentéstartományt társított.

Nem csak a szagokat elemezzük az orrunkkal

Kiderült, hogy hiába fejlődtünk sokat az állatvilághoz képest, mindennapi életünkben éppúgy szimatolunk, mint ők, maximum nem vesszük észre. A szaglás szerepét leginkább a párválasztás terén tartjuk érdekesnek: izgalmas tudni, hogy a másik illata fontos információkat közvetíthet, s a biokémiai jelek éppúgy szerepet játszanak a vonzalom kialakulásában, mint a látvány vagy a beszélgetés során szerzett információk. A különböző kutatásokból azonban az is kiderült, hogy képesek vagyunk kiszagolni a másik ember nemét, esetleges betegségét, hormonális állapotát (lásd menstruációs ciklus), lelkiállapotát, például hogy szorong-e, és a szaglás befolyásolja a memória működését is. Nem csoda hát, hogy folyamatosan szaglálódunk környezetünkben, legyünk akár egyedül, akár társaságban. Ugyanakkor az orron át vett hangosabb levegővétel kommunikációs eszközként is szolgál.

A szipogás sokféle jelentést hordoz
Fotó: Jun / Getty Images Hungary

Van egy rossz hírem...

Figyeld meg, hogy egy beszélgetés során például szippantunk egyet, ha befejeztük a mondanivalónkat, s várunk a másik válaszára. Amennyiben rossz hírt vagy kritikát fogalmazunk meg mások felé, szintén szipogunk előtte egy sort, s akkor is így teszünk, ha szünetet tartunk a beszédben, hogy kicsit összeszedjük a gondolatainkat. Ugyanez történik, amikor egy kényes ügyben a megfelelő kifejezéseket keresgéljük. Hoey szerint a levegő gyors, hangos beszívásával és kifújásával emellett képesek vagyunk nyomatékosítani a jelenlétünket, azaz jelezzük, hogy ott vagyunk – például ez az egyik egyezményes módja annak, hogy foglalt a próbafülke vagy toalett.

Szakítás előtti szipogás

A tudós által készített, illetve meghallgatott felvételekből az is kiderült, hogy a családi vacsorák alkalmával éppúgy kommunikálunk az orrunk segítségével, mint a munkahelyi megbeszéléseken, az orvosnál tett látogatás során, sőt a szipogás a Watergate-ügy telefonbeszélgetéseiben is szerepet játszott. Egy olyan beszélgetés során, amelyben egy férfi szakított a barátnőjével, tisztán kivehető volt a fontos és fájdalmas információ közlése előtti, orron át történő hangos levegővétel. Ez a legtöbb esetben egyáltalán nem tudatos viselkedés, ám a cikk olvasása után érdekes lesz megfigyelni, mikor és hogyan használjuk a szipogást a kommunikációnk során. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Fenyvesi Zsófia
Fenyvesi Zsófia
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.