Az University of Exeter és a WWT Slimbridge Wetland Centre kutatásából kiderült, hogy a madarak rózsaszín tollainak árnyalatai pontosan megmutatják, milyen idegállapotban van az adott egyed. Minél sötétebb a szín, annál agresszívebb a madár, annál több harcba bocsátkozik a többiekkel, nemétől függetlenül. A rózsaszín tollazat az elfogyasztott karotinoidoknak köszönhető, de azt is megfigyelték, hogy a kielégítően táplálkozó, erős, sötét színű állatok a legveszedelmesebb támadók és a legerősebb területvédelmezők.
Angry birds a valóságban
Tolluk színe egyébként még valamit jelez: szaporodóképességüket. A sötétebb flamingók készen állnak a párzásra és az utódnevelésre, ám ha színük kifakul, az azt jelenti, hogy már családjuk van, vagy egyszerűen elmúlt az alkalmas időszak. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a kültéren tartott madarak feleannyi agresszív viselkedési jelet mutattak, mint azok, akiket beltéren zsúfoltak össze. Ez is jól mutatja, hogy az összetett társadalmi rendszerben élő flamingókat – akik még klikkeket is alakítanak – lehetőleg tágas területen érdemes tartani még fogságban is, mert így kevesebbet veszekszenek, többet esznek, és minden példány egyre szebb rózsaszínben játszik.
Mivel lehet feldühíteni egy madarat?
Nemcsak a flamingók képesek hosszas csatározásba fogni az élelem megszerzése érdekében, de a többi szárnyas is. Az elsődleges vitaforrás az ennivaló, de aki látott már dühösen sziszegő, csapkodó és emberbe csípő hattyút, az jól tudja, hogy a madarak a területüket is erősen védelmezik. Az az ember vagy állat, aki a figyelmeztető jelzések ellenére sem tágít, bizony támadásra számíthat. Fokozottan igaz ez akkor, amikor a madarak párzási időszakban vannak vagy a fiókáikat nevelgetik, védelmezik.
Így kerüld el a hattyútámadást
Ősszel is rengetegen sétálnak, vagy akár úsznak a hazai tavakban, ami eredendően a kacsák, sirályok, hattyúk élőhelye. Az egyik nagyon káros gyakorlat a madarak etetése: semmilyen pékárut nem szabad odadobálni nekik, még akkor sem, ha kéregetnek: a gyomrukban erjedő lisztes keverék betegséget, akár halált is okozhat. Ha mindenáron magunkhoz akarjuk csalogatni őket, legalább nekik való madáreleséggel tegyük. Itt ütközünk bele a másik veszélybe: amíg nem láttuk, el sem tudjuk képzelni, mire képes egy feldühített hattyú. Ha túl közel megyünk akár hozzá, akár az utódaihoz és/vagy simogatni szeretnénk, csapkodni és sziszegni kezd. Hiába éteri jelenség a fehér tollaival és a hosszú nyakával, igazából nem olyan kedves, mint szeretnénk.
Olyannyira nem, hogy az ausztriai Grundlsee-tóban élő hattyúpár egyenesen rákapott arra, hogy a fészkük közelébe kerülő embereket megtámadja. Az úszóknak olyan erővel mentek neki, hogy többen majdnem vízbe fulladtak, vagy súlyos sebekkel kerültek kórházba. Megelőzésképp egyszerűen ne mérgesítsük fel a hattyúkat: tiszteljük a territóriumuk határait, és ha a nemtetszés jeleit látjuk, óvatosan hátráljunk el onnan. Tartsuk észben, hogy a madárvilág legagresszívebb, legtöbbet támadó tagjai között előkelő helyet foglal el a bütykös hattyú, de a varjú és a pulyka is.
Így szúrd ki az agresszív állatot
Alapvetően nem vagyunk jók abban, hogy az állatok jeleit helyesen értelmezzük. A legtöbben csak közeledni próbálnak a maguk szándéka szerint, miközben észre sem veszik, hogy ehhez az adott állatnak is lenne egy-két szava. Nincs jogunk közel menni egy vadállathoz vagy állatkerti lakóhoz, sem ahhoz, hogy megérintsük, etessük vagy ölelgessük. Ha mégis megtesszük, figyeljük a jelzéseket: a madaraknál a szárnycsapkodás, a feltűnő színű tollak mutogatása, a tolltakaró felborzolása, a gyors, ijedt repkedés vagy a vészjelző hangok segítenek. A négylábúaknál is igaz a szabály: minél nagyobbnak és fenyegetőbbnek mutatja magát az állat, annál valószínűbb, hogy támadni fog. A vaddisznó oldalt fordul, hogy termetesebbnek látsszon, és patájával kapar, a szarvasmarha és a ló a fejét rázza, dobog, szemét forgatja, a kutya vagy a macska a szőrét borzolja és vicsorog, fúj, fülét lelapítja, farkával csapkod.
A cikk az ajánló után folytatódik
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
Mit tehetsz, ha saját kutyád vagy macskád fúj rád?
Akármennyit is beszélünk hozzájuk, ők akkor is csak a testbeszédükkel és hanghatásokkal tudnak kommunikálni velünk. És igen, lehetnek mérgesek, akár agresszívek is, főleg betegség, sérülés vagy utódnevelés idején. A feszes testtartás, a lesunyt fej, a lelapított fül, a csapkodó farok, a morgás, macskáknál a félig kieresztett karmokkal adott pofon és a köpködés egyezményes jelei annak, hogy „hagyj békén”. Kutyáknál az indokolatlannak tűnő ásítás és a száj nyalogatása is figyelmeztető jel lehet, ahogy arra is érdemes ügyelni, hogy a legtöbb állat okkal vonul el egy sötét sarokba, nem bújócskázni. Akármilyen állatot is tartasz otthon vagy látogatsz meg a természetes élőhelyén, az alapszabály az óvatosság és a tisztelet.
