Honnan kapta a nevét a Szarvas csárda tér?

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A 18. kerület egyik ismert terének eredetét kutattuk ma fel. Meg fogsz lepődni: régen egy fogadó állt itt.

A 18. kerület, Pestszentlőrinc egyik közlekedési csomópontja a Szarvas csárda tér, mely már az 1700-as években hasonló szerepet töltött be, és a környék központjának számított. A tér a nevét az egykor itt állt híres nagyfogadóról kapta, mely kétszáz éven keresztül működött, és a legenda szerint a betyároknak is szívesen látogatták.

A Szarvas csárda – mely a nevét állítólag a környékbeli Szalla-erdő szarvasairól kapta – remek elhelyezkedésének köszönhetően tett szert rendkívüli népszerűségre. Itt találkozott ugyanis az Üllőről Pestre vezető országút és a Soroksárt Rákoskeresztúrral összekötő út. Ez volt az utolsó pihenőhely a pesti határ előtt, a dombtetőről pedig már látszott a csupán néhány kilométerre lévő város. Az 1700-as években létesült csárdában viszonylag olcsón és békésen pihenhettek az utazók és a pesti polgárok egyaránt. A csárdában fogatváltó állomás is működött, vagyis az utazók a fáradt lovak helyett új bérkocsit fogadhattak útjuk folytatásához. A kereskedők és a kofák is gyakran jártak erre, hiszen könnyen jó üzletet csinálhattak a fogadóban. A Szarvas csárda és környéke így hamar kereskedelmi központtá vált.

A csárda népszerűsége és funkciója egészen a 19. század végéig megmaradt, a nagyvárosiasodással, Pest határainak kiszélesedésével azonban egyre inkább háttérbe szorult. Az 1887-ben indult, a mai Nagyvárad tér és a szentlőrinci téglagyár között közlekedő helyi érdekű vasútvonalat 1900-ban villamosították és meghosszabbították. A mai 50-es villamos elődjének számító vonal végállomása a Szarvas csárda előtti tér lett. A csárda fokozatosan elvesztette eredeti szerepét, az 1900-as évek elején már a Budapesti Rókafalka Társaság használta székhelyeként. Az első világháború után Pestszentlőrinc folyamatosan fejlődött, az Üllői út két oldalán új, kertvárosi telepek épültek, a villamosvonalat pedig meghosszabbították a mai végállomásáig. A Szarvas csárda tulajdonosa, Szemere István 1930-ban lebontatta a fogadó épületeit, a telket pedig a városnak adta, piac létesítése céljából.

Az egykori csárda helyén ma a kerületi rendőrkapitányság épülete áll, melyet 1960-ban adtak át. A kapitányságtól jobbra álló épületet 1937-ben, mozi céljára húzták fel. Eredetileg Adria, majd Brigád, végül Madách mozi néven működött a filmszínház, mely 1990-ben zárt be. A ’90-es évek végén itt létesült a ma is üzemelő Delta Üzletház, melyben jelenleg bank, pékség, dohánybolt-lottózó, ruhabolt és kínai gyorsétterem működik.

Múlt heti Térfigyelőnket olvastad? Onnan megtudhatod, ki az a Hollán Ernő, akiről az utcát elnevezték:

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.