A 18. kerület egyik ismert terének eredetét kutattuk ma fel. Meg fogsz lepődni: régen egy fogadó állt itt.
A 18. kerület, Pestszentlőrinc egyik közlekedési csomópontja a Szarvas csárda tér, mely már az 1700-as években hasonló szerepet töltött be, és a környék központjának számított. A tér a nevét az egykor itt állt híres nagyfogadóról kapta, mely kétszáz éven keresztül működött, és a legenda szerint a betyároknak is szívesen látogatták.
A Szarvas csárda – mely a nevét állítólag a környékbeli Szalla-erdő szarvasairól kapta – remek elhelyezkedésének köszönhetően tett szert rendkívüli népszerűségre. Itt találkozott ugyanis az Üllőről Pestre vezető országút és a Soroksárt Rákoskeresztúrral összekötő út. Ez volt az utolsó pihenőhely a pesti határ előtt, a dombtetőről pedig már látszott a csupán néhány kilométerre lévő város. Az 1700-as években létesült csárdában viszonylag olcsón és békésen pihenhettek az utazók és a pesti polgárok egyaránt. A csárdában fogatváltó állomás is működött, vagyis az utazók a fáradt lovak helyett új bérkocsit fogadhattak útjuk folytatásához. A kereskedők és a kofák is gyakran jártak erre, hiszen könnyen jó üzletet csinálhattak a fogadóban. A Szarvas csárda és környéke így hamar kereskedelmi központtá vált.
A csárda népszerűsége és funkciója egészen a 19. század végéig megmaradt, a nagyvárosiasodással, Pest határainak kiszélesedésével azonban egyre inkább háttérbe szorult. Az 1887-ben indult, a mai Nagyvárad tér és a szentlőrinci téglagyár között közlekedő helyi érdekű vasútvonalat 1900-ban villamosították és meghosszabbították. A mai 50-es villamos elődjének számító vonal végállomása a Szarvas csárda előtti tér lett. A csárda fokozatosan elvesztette eredeti szerepét, az 1900-as évek elején már a Budapesti Rókafalka Társaság használta székhelyeként. Az első világháború után Pestszentlőrinc folyamatosan fejlődött, az Üllői út két oldalán új, kertvárosi telepek épültek, a villamosvonalat pedig meghosszabbították a mai végállomásáig. A Szarvas csárda tulajdonosa, Szemere István 1930-ban lebontatta a fogadó épületeit, a telket pedig a városnak adta, piac létesítése céljából.
Az egykori csárda helyén ma a kerületi rendőrkapitányság épülete áll, melyet 1960-ban adtak át. A kapitányságtól jobbra álló épületet 1937-ben, mozi céljára húzták fel. Eredetileg Adria, majd Brigád, végül Madách mozi néven működött a filmszínház, mely 1990-ben zárt be. A ’90-es évek végén itt létesült a ma is üzemelő Delta Üzletház, melyben jelenleg bank, pékség, dohánybolt-lottózó, ruhabolt és kínai gyorsétterem működik.
Múlt heti Térfigyelőnket olvastad? Onnan megtudhatod, ki az a Hollán Ernő, akiről az utcát elnevezték:
