Bonaparte Napóleon francia tábornok, hadvezér, politikus, a franciák császára, a mai napig az egyik leghíresebb francia férfi és hadvezér, az európai történelem egyik legkiemelkedőbb alakja alacsony volt és agresszív. A két tulajdonsága miatt jött létre a Napóleon-komplexus elnevezés, az a hiedelem, miszerint az alacsony férfiak a vertikális hiányt dominanciával, erőszakos viselkedéssel, hatalomvággyal kompenzálják. Az elmélettel két gond van. Az egyik az, hogy ennek értelmében minden magas férfi maga a béke szobra lenne, ami nyilvánvalóan nem igaz, a másik pedig hogy Napóleon nem is volt olyan alacsony, mint gondolták.
Hány centi volt Napóleon?
A korabeli metrikus mértékegység szerint a francia hadvezér csupán 157 centiméter magas volt. Igen ám, de az akkori francia hüvelyk, amiben az államférfi magasságát mérték, 1,6 centiméterrel hosszabb volt, mint a brit. Márpedig amikor orvosa szerencsétlen Bonaparte testmagasságát megadta, nem a brit, hanem a francia hüvelyk szerint számolt, azaz Napóleon igazából nagyjából 170 centiméteres lehetett. Ez mai szemmel még mindig kevesebb, mint az átlagos férfi testmagasság, ám csupán egy hüvelykkel marad alatta az akkori francia normának. De ha a hadvezér majdnem normál testmagassággal élt, miért ábrázolták mindig apró férfiként, és miért űztek gúnyt belőle?
Egy karikatúra mind fölött
Az alacsony Napóleonról szóló legendát valójában James Gillray brit karikaturistának köszönhetjük. Gillray számtalan gúnyrajzot készített a hadvezérről, és ezek mindegyike széles körben ismertté, sőt, elismertté vált. Olyannyira, hogy élete végén Napóleon azt mondta róla, hogy Gillray többet ártott neki, mint Európa összes hadserege együttvéve. Pedig kezdetben a karikaturista csupán izmos, átlagos férfiként ábrázolta a francia hadvezért – igaz, már ekkor is gunyoros szövegekkel egészítette ki az illusztrációit. Gillray csak később tért át az alacsony Napóleon-ábrázolásra, mégpedig 1803-ban.
Az akkor készült rajz egy valódi diplomáciai esemény szatírájaként készült: Napóleon nekiállt dühöngeni és pöffeszkedni több száz európai tisztségviselő előtt a párizsi Tuileriák palotájában. Vad volt, fenyegető, sértő, tiszteletlen, támadó, brutális és megdöbbentően arrogáns, különösen brit mércével mérve. Gillray ezt a képen egy hatalmas, a testet törpévé minimalizáló csizmát viselő Napóleonnal ábrázolta, akit vele azonos magasságú, felborult bútorok vesznek körül. A rajz megragadt az emberek fejében, és Napóleont ettől kezdve nagyon dühös, apró emberkeként formálták meg. Napóleon kifejezetten sértve is érezte magát, olyannyira, hogy arra kérte a brit kormányt, hogy cenzúrázza a sajtóját. Könnyen ki lehet találni, mi volt erre a britek válasza. Végre volt egy hatásos fegyverük Bonaparte ellen: a gúny. Eszük ágában nem volt megválni tőle, sőt, ettől kezdve a legtöbb karikaturista alacsony, agresszív törpeként jelenítette meg a hadvezért.
Az alacsonyférfi-szindróma
Az alacsony szó nem szokott dicséretekben elhangozni: alacsony származású, alacsony műveltségű és még sorolhatnánk. Lent mindig rosszabb, mint fent. Egy férfi számára – nemcsak Napóleon korában – alacsonynak lenni nem jelent semmiféle előnyt. Az atlantai Center for Disease Control kutatói ezt alátámasztandó 600 férfi külső és belső jellemzőit térképezték fel, és azt találták, hogy azok a férfiak hajlamosabbak erőszakosan viselkedni, akik nem érzik magukat eléggé férfiasnak: háromszor nagyobb volt az elkövetett bűncselekmények száma a magukat femininnek tartó férfiak között. Az Oxford Egyetem kutatói is foglalkoztak a kérdéssel, ők azt állították, hogy létezik az „alacsonyférfi-szindróma”, ami azzal jár, hogy az illető férfiak viselkedésükkel próbálják pótolni magasságbeli hiányukat: törtetőbbek, erőszakosabbak, hangosabbak, sőt esetenként paranoiásak, hiszen sebezhetőnek érzik magukat.
Azóta nagyon sok tanulmány készült ebben a témában, amelyek gyakran ellentmondanak egymásnak. Azt azonban hitelt érdemlően kimutatták, hogy a magas férfiakat gyerekkoruktól kezdve okosabbnak tartják a többieknél, és magasabb a fizetésük is. A megkérdezett nők döntő többsége pedig vonzóbbnak találja a magasabb férfiakat. Azért az alacsony férfiaknak is jut valami biológiai előny: tovább élnek. Ezenkívül a világot inkább az átlagos testmagasságú emberekre tervezték, gondoljunk csak az ágyakra, liftekre, repülőkre, autókra, pincékre, kádakra, konyhaszekrényekre, íróasztalokra, amelyek egy magas férfi számára mind kényelmetlenséget jelenthetnek. Azt pedig már Napóleonnál is láthattuk, hogy a siker valójában nem a magasságon múlik.
