Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az 1859-es születésű Benedek Elek mindannyiunk mesemondójává vált. Pedig nem csupán mesékkel foglalkozott, újságíróként, íróként, országgyűlési képviselőként is megállta a helyét. Marcell nevű fiától származó unokája is külön figyelmet érdemel.
Benedek Eleket nem véletlenül nevezik a magyar gyermekirodalom egyik megteremtőjének. Szívén viselte nemcsak a felnőtt, de a gyerekeknek szóló irodalom sorsát is. Foglalkoztatta az ifjúsági irodalom, az iskolai oktatás, a népköltészet, sőt, részben a nevéhez fűződnek olyan, gyerekeknek szóló lapok, mint Az Én Újságom, a Jó Pajtás vagy a Cimbora. Átdolgozta többek között a Grimm testvérek és az Ezeregyéjszaka meséit is a kisebbek számára, de köszönhetünk neki színdarabokat, regényeket, verseket, s még hosszan folytathatnánk a sort. Házastársától, Fischer Máriától hat gyereke született, Marcell, János, Mária, Flóra, Elek és Rózsa. Kiterjedt rokonságának két tagja is interjút adott nekünk, arról meséltek, hogyan ápolják a hatalmas szellemi örökséget.
A híres Benedek fiú
Benedek Elek gyerekei közül – akik duplán lettek árvák, mert az apjuk halála után anyjuk nagyon hamar követte férjét a túlvilágra – Marcell neve lett a legismertebb. 1885-ben született, és apjához hasonlóan erősen érdekelte az irodalom. Végül egyetemi tanár, író, irodalomtörténész és műfordító, színházigazgató lett belőle, kiválóan beszélt németül és franciául is. Regényeit gyakran Marcellus álnév alatt jelentette meg – ebben is hasonlított apjára, akinek számtalan írói álneve volt életében. Miközben az olvasás művészetére igyekezett megtanítani mindenkit, megalapította a Thália Társaságot, a Magyar Színház dramaturgja és rendezője, a Kamaraszínház vezetője is volt. Több mint kétszáz szépirodalmi mű nagyszerű fordításáért, illetve irodalomtörténeti munkáiért lehetünk hálásak neki. Két fia született: Benedek András és Benedek István.
Folytatva a hagyományokat
Közülük az 1913-ban világra jött Benedek András vitte tovább a családi hagyományokat. Író, dramaturg, színikritikus és műfordító lett belőle, de a francia nyelvet is hasonló színvonalon ismerte, mint édesapja. Legszívesebben a színházról írt, de drámát is olvashatunk tőle. Karinthy Ferenccel karöltve ő írta színpadra Mikszáth A Noszty fiú esete Tóth Marival című művét 1958-ban. Andrásnak öt gyereke született: Mihály, László, János, az etnográfus Benedek Katalin és a történész Benedek Gábor. Ám mégsem csupán miattuk, hanem testvére, István miatt lett országszerte ismert.
Az orvos és elmegyógyász
Benedek István 1915 januárjában jött a világra. Egészen kiskorától nyilvánvalóvá vált, hogy nagyszerű írótehetség, levelei nagyapja Cimbora nevű lapjában is megjelentek. Benedek Elek még könyvet is kiadott Öcsike nadselű gondolatai címmel István élményeiből, történeteiből. Mégsem irodalmár lett a fiúból, hanem orvos, aki Szondi Lipót egyik legjobb tanítványaként a pszichiátriához és a pszichológiához is értett. Olyannyira, hogy az 1940-es években egyetemi tanárként, később professzorként oktatta e két tárgyat Kolozsváron, a Bolyai Tudományegyetemen. 1948-tól a magyar Országos Ideg- és Elmegyógyintézet főorvosaként tevékenykedett. Az ötvenes években az intaházai munkaterápiás elmegyógyintézet igazgatójaként dolgozott. Mindent megtett, hogy betegei jobb körülmények között élhessenek, nem távolodott el tőlük, sőt egyfajta számkivetettnek tartotta magát velük együtt. Ez az ötéves élmény volt az, ami első könyve, a híres Aranyketrec megírására sarkallta. Ahogy ő fogalmazott: „A könyv reformált engem íróvá – a szó szoros értelmében visszaformált azzá, amire születtem.” És valóban: ettől kezdve megállíthatatlanná vált íróként is.
Nála lakott Karinthy Frigyes fia
István egyfajta polihisztorként élte az életét, olyan sok témakörrel foglalkozott az irodalom és az orvoslás területén, hogy felsorolni is nehéz. Vezetett pszichoterápiás szakrendelést, volt tanácsadó, szakíró, lexikonszerkesztő, szépíró, televíziós műsorkészítő – a Magyar Televízió archívumában fellelhetők orvostörténeti előadásai –, a Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke és a Magyar Orvostörténelmi Társaság tiszteletbeli tagja is. Méltán kapta meg a Szent-Györgyi Albert-díj mellett a Széchenyi-díjat is. Munkái mellett arra is volt ideje, hogy népes baráti körével foglalkozzon. Közéjük tartozott a Karinthy család is, olyannyira, hogy Karinthy Frigyes első házasságából született, pszichológiai problémákkal küzdő fia, Gábor Benedek Istvánnál lakott egészen élete végéig.
Semmelweis, Darwin és Ady nyomában
Benedek érdeklődése Darwin és Lamarck kutatásaira, megállapításaira is kiterjedt. A téma egyik legfőbb hazai szakértőjévé képezte ki magát, és két fontos könyve is megjelent, A darwinizmus kibontakozása és Lamarck és kora címmel. Az irodalomhoz, versekhez erősen kötődő polihisztor Ady Endre életművét is elszántan kutatta. Felvette a kapcsolatot azokkal, akik életében ismerték a költőt – köztük Boncza Bertával is –, és sikerült is megmutatnia Ady személyiségének komplexitását. A leginkább azonban Semmelweis Ignác élete érdekelte. Az anyák megmentőjeként emlegetett orvost számtalanszor támadták kollégái a gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezései miatt, sőt élete végén beutalták a döblingeni elmegyógyintézetbe. Ott az ápolók Semmelweist annyira megverték, hogy belehalt a verésbe. Benedek István orvosként úgy vélte, Semmelweis nem volt elmebeteg kései éveiben sem, csupán egy betegétől elkapott szifilisz tünetei mutatkoztak rajta. Benedek erről kiadott alapos, hiteles könyvét az orvosszakma ugyanúgy támadta, ahogy annak idején Semmelweist is. Ettől persze még mindkettejüknek igaza volt.
Dr. Benedek Katalin művészettörténész mesél a családról, és annak egy számunkra kevésbé ismert ágáról:
„A kisbaconi székely Benedek nemzetség mindig a hazája szolgálatában állt, akár határvédő huszár katonaként, akár szellemi síkon, mindig a nemzet és a nemzet értékei melletti kiállás jellemezte őket. Mindez legtökéletesebben Benedek Elek magasrendű életművében teljesedett ki, elsősorban teremtő szellemi erő formájában. A család értékek iránti elkötelezettségét, a helytállást, annak továbbadását testvérbátyja, a Benedek Eleknél 18 évvel idősebb Benedek Huszár Gábor is magáénak vallotta. A kisbaconi főjegyző leszármazottai között orvosokat, mérnököket, művészeket, szakmájuk igen kvalitásos, megbecsült képviselőit találjuk. Benedek Huszár Gábor ükunokájaként mint művészettörténész felelősségtudattal és legjobb tudásom szerint igyekszem folytatni e nemes hagyományt. Kiemelten fontosnak tartom a rokoni és családi kapcsolatokat. Ezt is jelenti a Benedek-örökség. De jelent szellemi nyitottságot is.
A Magyar Nemzeti Galéria művészettörténészeként 35 éven át kutatásaim és munkásságom homlokterében a magyar művészet és szellemi kultúra állt. Egyik tanulmányom témája éppen a magyarországi Benedek Elek-szoborábrázolások. Hallatlanul érdekes belemélyedni abba, hogy melyik kor milyen Benedek Eleket vallott a magáénak, kit akart láttatni. Történelmi sétának is tekinthetjük, mert a kor és a műalkotás egymásnak és egymásra felelnek. A sors csodálatos adományának tartom a Benedek-örökséget, és méltó módon szeretném továbbadni.”
Egy kitűnő program az érdeklődőknek
A 2020. március 19-i klubesten a Fővárosi Örmény Klubban Benedek Elekről fognak megemlékezni a kisbaconi székely Benedek család idősebb és fiatalabb leszármazottainak közreműködésével. Szabó Zsolt irodalomtörténész, főszerkesztő segítségével könyvbemutató is lesz Bardócz Orsolya – Nagy Nándor: Benedek Elek emlékalbum című könyvéből. Az eseményen emellett megzenésített Benedek Elek-verseket és -prózát ad elő Benedek Elek ükunokája, Bardócz Orsolya előadóművész és Benedek Botond-Farkas színművész. A szépszámú Benedek Huszár nemzetség legendáriumában őrzött örmény vonatkozásokat Benedek Katalin vázolja fel.
A szellemi örökségről és a továbbadás fontosságáról
Bardócz Orsolyát, Benedek Elek ükunokáját idézzük:
Benedek Eleknek népes családja, 6 gyereke és 12 unokája volt. A tizedik unoka volt az én nagymamám (Bardócz Júlia), és az ő leszármazottai laknak ma is a kisbaconi Benedek Elek kúriában, a Mari-lakban. A következő nemzedékek száma természetesen tovább gyarapodott: 20 dédunoka, 29 ükunoka és közel 40 szépunoka született. A Benedek család számos tagja igyekezett Elek apó írói és irodalomszervezői tevékenységét továbbvinni. Gyermekei közül Marcell, Mária és Jankó is több mesét is írt vagy fordított idegen nyelvről. Benedek Marcellből Kossuth-díjas író, műfordító, irodalomtörténész vált. Fiai, András és István szintén írók lettek. Benedek András dramaturg és színházkritikus, lánya, Benedek Katalin népmesekutatóként vált ismertté. Marcell másik fia, Benedek István volt Elek apó Öcsike nadselű gondolatai című könyveinek a főhőse, akiből később orvos, író és művelődéstörténész lett. Fontosabb munkái az Aranyketrec, a Csineva, a Semmelweis élete és A tudás útja, de fontos kiemelni tudománynépszerűsítő munkásságát is. Benedek Elek lánya, Flóra Budapestről hazaköltözött Kisbaconba, ahol a 20. század közepén emlékházat létesített apja tiszteletére. Lengyelné Benedek Mária (Benedek Elek nagyobbik lánya, becenevén Aranyvirág) íróként, műfordítóként segítette édesapját. Az egyik leggyönyörűbb munkája a Csudafa című meseregény. Férje, Lengyel Miklós írásaiban széles körű állattani, földrajzi, történelmi és magyar irodalomtörténeti ismereteket osztott meg a gyerekekkel. Mária fia, Lengyel Dénes ugyancsak íróként igyekezett folytatni a nagyapai szellemiséget. Fontosabb munkái a Régi magyar mondák, Magyar mondák a török világból és a kuruc korból. Lengyel Dénes fia, Lengyel László (Benedek Elek dédunokája) politológus, publicista és esszéíró. Az ükunokák között is találunk, írókat, színházi embereket és műfordítókat.
Igazi mesevilág
Benedek Elek a mesék, mondák és a balladák földjén, Székelyföld egy kis falujában, Kisbaconban született. A tündérmesék titokzatos világát, világszép királykisasszonyok és a szegény székely legények kalandos történetét Elek apónál jobban senki nem tudta megírni. Neve összeforrt a magyar népmesékkel. Ezenfelül verses ábécékben, verses-mesés könyvekben, kalendáriumokban és az általa alapított, illetve szerkesztett gyerekújságokban szép számban írt verseket és mondókákat is.
Benedek Elek ükunokájaként én is Kisbaconban születtem, és az ősi Mari-kúriában nőttem fel. A családi hagyományoknak köszönhetően mindig a mese, a vers, a zene világa és szeretete vett körül. Az íróasztalomon mindig ott állt Elek apó fényképe. Meséivel, verseivel már nagyon korán találkoztam. Azt is mondhatnám, hogy egyenesen beleszülettem Meseországba. Felnőttkoromban szorgosan kezdtem gyűjtögetni a Benedek Elek elfelejtett vagy kiadatlan verseit, kimásolni a több mint százéves újságokból, könyvekből és a család tulajdonában álló kéziratokból. A gyűjtögetés során újabb és újabb kincsek kerültek elő, így végül a közel hatszáz versből a legszebbeket önálló kötetbe válogattam össze. A verseknek a mai gyerekek számára is van mondanivalója: az óvodások az apróverseket, mondókákat tanulhatják meg, majd bevezeti őket a betűk nagyszerű világába, megismerteti velük a hónapok, évszakok szépségeit, rávezet az állatvilág óvásának fontosságára, a természet védelmére, ugyanakkor megtanít bennünket a szülőföld tiszteletére és a család szeretetére.
