Szexéhes férfiak és kiszolgáltatott lányok: ez volt a párizsi balett

A párizsi balett csillogó színfalai mögött sötét üzelmek húzódtak meg a Belle Époque évtizedeiben. Az előkelő férfitársaság számára az intézmény húspiacként funkcionált, ahol kedvükre válogathattak a fiatal balerinák között.

A 17. században alapított Párizsi Opera Balett a világ legrégebbi balett-társulata, amely napjainkban is a táncművészet egyik legpatinásabb intézményének számít. Az impozáns Garnier Palota azonban nemcsak fantasztikus előadásoknak, de sötét üzelmeknek is szemtanúja volt az évek során: az 1800-as években például a fiatal táncosnőket szinte prostituáltként adták kézről kézre a gazdag férfiak – írja a History.

A színfalak mögött folytak az üzelmek

A balerináknak kislánykoruktól kezdve, hosszú éveken keresztül tartó, kemény és szigorú felkészítésen kellett átesniük, mielőtt leszerződtette őket a társulat. A gyakran „kis patkányoknak” nevezett táncosnők tanulóéveik alatt apró statisztaszerepekkel keresték meg a kenyérrevalót, így nem meglepő, hogy a rongyos ruhákban járó, csontsovány fiatal lányok könnyen áldozatul estek az opera gazdag férfivendégeinek.

Edgar Degas: Négy meztelen táncosnő pihen a kulisszák mögött (1898 körül)
Edgar Degas: Négy meztelen táncosnő pihen a kulisszák mögött (1898 körül)Fotó: Getty Images / Getty Images Hungary

A vagyonos férfiak jelentős része nem az előadás, hanem a táncosnők miatt látogatta az operát. A műsor végeztével felkeresték az általuk kiválasztott lányokat a színfalak mögött, és szexuális ajánlatokat tettek számukra. Az 1860-as években Charles Garnier tervei alapján épült palotába szándékosan helyeztek el egy külön bejáratot a bérlettel rendelkező előkelő társaság számára, akik így könnyen érintkezésbe léphettek a társulat tagjaival. A színfalak mögött valóságos klubdélután zajlott, ahol a gazdag férfiak megvitatták egymással az aktuális dolgokat, üzleteket kötöttek, és természetesen ismerkedtek a korszak erkölcsi normáihoz mérten igencsak kihívó öltözetben fellépő balerinákkal.

A felemelkedés egyetlen lehetőségét látták benne

A táncosnőktől elvárták, hogy eleget tegyenek a vagyonos urak kívánságainak, hiszen utóbbiak többsége az intézmény anyagi támogatója volt, így a létük függött tőlük.

A gazdag patrónusok beleszólhattak, ki kapjon szerepet a darabokban, kit szerződtessen le és kitől váljon meg az intézmény. A balerináknak muszáj volt részt venniük ezekben az üzelmekben ahhoz, hogy feljebb léphessenek a ranglétrán. Gyakran édesanyjuk egyengette a fiatal táncosnők karrierjét, és mutatta be őket az előkelő társaságok tagjainak. Mivel többségük szegényebb családból származott, anyjuk az érvényesülés egyetlen lehetőségét abban látta, ha segíti a lányát a vagyonos férfiak közelébe férkőzni.

A színfalak mögött folyó dolgok természetesen nem maradtak visszhang nélkül: a korabeli közvélemény a balettet erkölcstelen, bűnös miliőként emlegette, a táncosnőket pedig prostituáltként könyvelték el. Néhány balerinának sikerült gazdag támogató nélkül, saját tehetsége révén felemelkednie és ünnepelt hírességgé válnia, azonban még ők sem kerülhették el, hogy ne süssék rájuk a prostitúció bélyegét.

Mustra