Mindenhová követte rajongottját, Vaszlav Nyizsinszkijt, a 20. század elejének legnagyobb férfi táncosát Pulszky Romola. A férfi végül Argentínában feleségül is vette a magyar asszonyt, ám a balett-táncos labilis idegállapota, mentális betegsége és a történelem viharai miatt szerelmük nem volt épp idilli.
Mostantól, ha megkérdezik tőlem, milyen a szakma iránti elhivatottság és szenvedély, biztosan azt mondom majd: olyan, hogy ha egy sérülés miatti fájdalomtól bár patakokban folyik az ember könnye a színfalak mögött, a reflektorfényben a nézők ebből semmit nem érzékelnek. Vagy olyan, hogy ha egy fontosabb meghallgatás hírét kapja, aznap már repülőn ül, másnap pedig újra a helyén táncol, és még csak észre sem vették, hogy közben egy időre eltűnt. Pedig ezalatt szerződést kínált neki a világ egyik legnagyobb presztízsű társulata.
A párizsi balett csillogó színfalai mögött sötét üzelmek húzódtak meg a Belle Époque évtizedeiben. Az előkelő férfitársaság számára az intézmény húspiacként funkcionált, ahol kedvükre válogathattak a fiatal balerinák között.
