Ilyen volt az élet a középkori bordélyházakban
Nem véletlenül tartják a prostitúciót a legősibb mesterségnek, a bordélyházak az urbanizációval egyidősek. De milyen lehetett egy ilyen helyen dolgozni a középkorban?
Nem véletlenül tartják a prostitúciót a legősibb mesterségnek, a bordélyházak az urbanizációval egyidősek. De milyen lehetett egy ilyen helyen dolgozni a középkorban?
Budapest határában több olyan kijelölt türelmi zóna is van, ahol prostituáltak kínálják magukat. Az Üdvhadsereg munkatársaival a helyszínen jártunk. Riport.
Már kiskamaszként prostituálódhatnak a lányok Magyarországon is: nemritkán családjuk kényszeríti őket ebbe a helyzetbe. A prostitúció és az ahhoz kapcsolódó emberkereskedelem megfékezésére újfajta modell kell.
Miután rongyosra néztük a zseniális Minden jót, Leo Grande című filmet, nemcsak az 50 feletti nők szexuális életébe nyerhettünk bepillantást, de a férfi escortokéba is. Kicsit utánajártunk, vajon mindegyikük úgy él-e, ahogy a filmben láttuk.
A viktoriánus kori Londonban virágzott a prostitúció: aki igényelte, akár külön e célból létesített „korbácsolós házba” is mehetett.
A második világháború elhallgatott tragédiái közé tartozik annak a több százezer nőnek a sorsa, akiket a japán hadsereg szexrabszolgának, vagyis az általuk használt kifejezéssel élve komforthölgynek rabolt el a megszállt területekről. A kegyetlen körülmények között sínylődő kényszer-prostituáltak 90 százaléka nem élte túl a háborút.
Virágzott a prostitúció, a cowboyok szó szerint bárkivel lefeküdtek, az orális szex pedig tabunak számított az 1800-as évek amerikai határvidékén. A westernfilmekből ismert vadnyugat nem csak a pisztolypárbajok és a marcona hősök világa volt, de a szerelem és a szexualitás terén is érdekes szokásoknak adott otthont - ezeknek jártunk utána.
A 19. század második felében feltűntek a piacon az érdekes fémgyűrűvel ellátott, nőket ábrázoló, kis gyertyák. Jellemzően belga vagy francia termékekről volt szó, amik az Egyesült Államokba is eljutottak. A gyertyák nem világításra kellettek, a bordélyházban időmérő szerkezetként segítették az örömlányok munkáját.
A század eleji Budapesten virágzott a prostitúció: a néhány pengőért megkapható utcalányoktól a legmagasabb társadalmi körökben forgó művelt kurtizánokig sokféle örömlány csalogatta a testi szerelemért fizetni is hajlandó férfiakat.
Bizonyos feltételek mellett a prostitúció 1999 óta legális Magyarországon, 2007 óta pedig kötelező a vállalkozói igazolvány kiváltása a szexmunkásoknak, akik az önkormányzatok által kijelölt helyszíneken dolgozhatnak. A bökkenő, hogy ilyen hely nincs. Ugyanúgy adóznak az elvégzett munka után, mint bárki, csakhogy ezért nekik megalázás és zsarolás jut osztályrészül.
Legalábbis a miniszterelnök megígérte, hogy megteszi.
Vajon a szexért kell fizetni? Vagy az kerül pénzbe, hogy a nő ne akarjon kapcsolatot? Egy friss kvalitatív kutatás eredményei szerint a férfiakat sokkal inkább saját törékenységük vonzza az örömlányokhoz.