Okosabbak az ateisták, mint a vallásos emberek?

Természetesen ebben a témában sincs olyan szabály, ami mindenkire érvényes lenne. Léteznek rendkívül intelligens vallásos emberek, és náluk kevésbé eszes ateisták is. Különféle tanulmányok mégis kimutatták, hogy a vallásos embereknek jellemzően alacsonyabb az IQ-szintjük.

A kérdés igencsak aktuális, ugyanis a vallásos emberek aránya folyamatosan növekszik: előrejelzések szerint 2050-ig a világ népességének 87 százaléka hívő lesz. De hogyan alakul majd ennek tükrében a társadalom tagjainak IQ-szintje? Erre kereste a választ a British Psychological Society.

A kognitív teljesítmény összefügg a vallási nézetekkel 

Egy elmélet szerint a vallásos emberek hajlamosabbak az intuícióikra támaszkodni, ennek alapján pedig könnyen lehet, hogy nem azért teljesítenek rosszabbul az IQ-teszteken, mert kevésbé okosak, egyszerűen csak több esetben hoznak döntést a megérzéseik alapján. A kutatás során 63 ezer ember oldott meg egy 30 perces, 12 feladványból álló online feladatsort, amely mérte a tervezés, a figyelem, a munkamemória és az érvelés képességének mértékét is, és emellett a résztvevők beszámoltak arról is, hogy vallásosak-e.

A feltételezéseknek megfelelően az ateisták jobb eredményeket értek el, mint a hívők, az agnosztikusok pedig – akik elkötelezetlenek vagy határozatlanok az istenségek létezésével kapcsolatban és más vallási kérdésekben – jellemzően a hívők és az ateisták között helyezkedtek el. És bár a vallásos válaszadók általánosságban gyengébben teljesítettek azokban a feladatokban, amelyek indoklást igényeltek, a munkamemória mérésénél csak nagyon kis különbségek mutatkoztak. Az eredmények szerint viszont a vallási meggyőződés erőssége egyértelműen összefügg a kognitív teljesítménnyel.

A vallási meggyőződés erőssége összefügg a kognitív teljesítménnyel
A vallási meggyőződés erőssége összefügg a kognitív teljesítménnyelFotó: PeopleImages / Getty Images Hungary

A tesztben szerepeltek olyan feladatok, amelyek direkt a logikát és az intuíciót állítják szembe egymással: ilyen volt például az a feladvány, amelyben egy szín nevét más színnel írják, mint amit jelent (például a „zöld” szót piros színnel). Ilyenkor az intuitív és a logikai válasz közötti konfliktus miatt sokat hibázunk az olvasásban, és az eredmények azt erősítették meg, hogy a hívő emberek hajlamosabbak az intuícióikra támaszkodni.

Richard Daws és Adam Hampshire, a tanulmány szerzői szerint a vizsgálat teljes mértékben alátámasztja azt a korábbi feltételezést, miszerint a vallásosság hatással van az emberek döntéseire is, hiszen a hívő emberek nagyobb eséllyel támaszkodnak az intuíciókra. És minél erősebb az emberek hite, annál inkább érezhető ez a hatás: annál hajlamosabbak a megérzéseikre hallgatni és aszerint dönteni.

Mustra