Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az orvostudomány több mint ötven éve próbálkozik hatékony rákellenes oltóanyag kifejlesztésével, sikeres eredményt azonban mindmáig nem értek el a kutatók. Egy kanadai tudóscsapat azonban most úgy véli, nagy előrelépést tettek egy működőképes vakcina kifejlesztése felé.
A Montreali Egyetem immunológiai és rákkutatási intézetének munkatársai azt állítják, módot találtak rá, miként lehetne egy valóban hatásos, mindemellett olcsón előállítható és káros mellékhatásoktól mentes oltóanyagot előállítani, mely a daganatos betegségek legtöbb fajtája ellen sikerrel bevethető lenne – állítja cikkében a Professor Health. A tudósok a megoldást egy meglepő helyen, a nem kódoló DNS-szekvenciákban találták meg.
Indítórúgás az immunrendszerünknek
Korábbi kutatások bebizonyították, hogy T-limfocitáknak nevezett immunsejtjeink sikeresen képesek felismerni és megtámadni a rákos sejteket. Minél tovább tart és minél eredményesebb a limfociták támadása, annál több esélye van a páciensnek a gyógyulásra. A limfociták a sejtek felületén megjelenő idegen antigéneket (peptideket) azonosítva ismerik fel a rosszindulatú daganat jelenlétét, néha azonban noszogatásra szorulnak ahhoz, hogy akcióba léphessenek ellene. A kutatók éppen ezért egy olyan gyógyszer kifejlesztését tűzték ki célul, mely segít immunrendszerünknek, hogy könnyebben ismerje fel az említett antigéneket, ezáltal hamarabb és nagyobb erővel indulhasson meg azok likvidálása.
Mivel ezen káros antigének megjelenése a hibás gének számlájára írható, számos kutató DNS-ünk antigének és proteinek kódolásáért felelős szakaszaiban próbálták megtalálni a kiváltó okot, igyekezeteik azonban nem jártak sikerrel. Jelen tudóscsapat azonban másfelé kezdett kutakodni. Bő egy évtizede fordult a tudományos világ figyelme az emberi genom 98 százalékát kitevő, ún. nem kódoló DNS-szakaszok felé, melyek, habár sem fehérjéket, sem mikro-RNS-eket nem kódolnak, mutációik okozhatnak különféle genetikai elváltozásokat és rendellenességeket.
Egereken végzett kutatások során – az állatokat különböző típusú rákos sejtekkel oltották be – a kutatócsoportnak sikerült a DNS fentebb vázolt szakaszaiból eredeztethető több különböző antigént is azonosítaniuk, minek következtében képesek voltak kifejleszteni egy vakcinát, mely sikeresen mozgósíthatja immunrendszerüket a leukémiás sejtek felismerésére és megtámadására. Az oltóanyaggal kezelt egereknél rendkívül pozitív fejleményeket figyelhettek meg a tudósok. Claude Perreault, a kutatás egyik vezetőjének elmondása szerint az egyes egyedektől függően a vakcina az egerek szervezetét megtámadó leukémia 10-100 százalékát volt képes sikeresen megsemmisíteni. Bizonyos esetekben az oltóanyag az adott állat egész hátralévő életére megakadályozta a daganatos sejtek újratermelődését.
Leváltható a kemoterápia?
Ezt követően Perreault és munkatársai az emberi DNS-ben is sikeresen lokalizálták az említett antigéneket. A kutatók bíznak abban, hogy ezek a felfedezések utat nyithatnak egy, a rák különböző formái ellen sikeresen bevethető oltóanyag kifejlesztése elé. Először azt próbálják megtudni, hogy a tüdőrák ellen is működik-e a leukémiával szemben már hatásosnak bizonyult eljárás. Ez azért fontos, mert a leukémia és a tüdőrák a rosszindulatú daganatok két markánsan eltérő fajtáját képviselik mutálódás szempontjából. Ha a gyógymód mindkét betegség leküzdésében sikeresnek bizonyul, valószínűleg a rák legtöbb fajtája ellen hathatósnak tűnhet.
Az emberek immunrendszerére is hatásos oltóanyag kifejlesztésének legfőbb nehézsége az lehet, hogy az egerekkel ellentétben, a mi esetünkben jóval markánsabb genetikai eltérések figyelhetőek meg az egyes személyek között. Ennek ellenére Perreault úgy gondolja, a következő két-három évben akár meg is kezdődhet a szer emberi alanyokon való klinikai tesztelése. A vázolt vakcina különösen azért lehetne hatalmas segítség, mert képes lenne leváltani a számtalan mellékhatásáról és egészségkárosító mivoltáról ismert kemoterápiát, egyben egy költséghatékony és viszonylag egyszerű segítséget jelenthet a rák elleni küzdelemben.
