Borzongana? Itt egy újabb skandináv krimi

Olvasási idő kb. 2 perc

A tetovált lány után újabb skandináv krimi a filmvásznon. Öntörvényű, kiállhatatlan nyomozók is akadnak a Nyomtalanulban.

Ha skandináv krimiről van szó, akkor biztosan talál benne egy okos, de kiégett, pszichés- és alkoholproblémákkal küzdő nyomozót és legalább egy bevándorlót vagy leszbikus szereplőt. A Nyomtalanul esetében ez a következőképpen alakul: adott egy öntörvényű dán nyomozó, Carl Mørc (Nikolaj Lie Kaas), akit nemrég a felesége is elhagyott, és aki komolyan utálja a világot és saját magát is. Persze a kollégái sem bírják, na meg meg egy ügye is félresikerült, ezért lezavarják a pincébe, és ő lesz a Q-ügyosztály nyomozója, ami valójában a döglött ügyeket jelenti. Megkapja maga mellé asszisztensnek az arab származású Assadot (Fares Fares), aki takarít és kávét főz, de még abból is rosszat.

Galéria ikon

8

Galéria: Kvinden i buret

Assad baromi lelkes, ezért a kávéfőzés mellett nekiáll nyomozni Mørckal. Felkelti az érdeklődését egy 5 éve eltűnt politikusnő, Merete Lynggaard (Sonja Richter) ügye, amit korábban öngyilkosságként kezeltek, ám a két férfi gyanúja szerint Lynggaard bűncselekmény áldozata lett. Az ügyben az egyetlen szemtanú a politikus testvére, aki viszont sérült és beszédképtelen. 

Mørc természetesen megtalálja az ügy eddig rejtve maradt szálait és arra is rájön, mi történhetett a nővel. Persze kinyomozzák, ami senki másnak nem sikerült, és a végén még az irtó ellenszenves főnök is belátja, hogy jó az, amit csinálnak. A valóság persze, mint minden skandináv bűnügy esetében, sokkal betegebb és borzalmasabb, mint gondolnánk, és erre a rendező, Mikkel Nørgaard még rá is játszik a képi világgal. Szerencsére itt nem ködös őszi erdővel és sejtelmes fényekkel jelenítik meg a drámát, de így is képesek vagyunk lerágni a körmünket és lecsúszni a székben, pedig csak a pincében lévő irodára svenkel rá a kamera.

A nyomtalanul Jussi Adler-Olsen azonos című krimije alapján készült, ami világsiker lett, úgyhogy Nikolaj Arce forgatókönyvírónak nem volt könnyű dolga. Ha ez nem lenne elég, A tetovált lány igen jól sikerült, végül nem is sikerült überelni. Viszont kapunk helyette egy jól eltalált, kellően nyomasztó krimit, amin jól eltalált lendülettel haladunk végig úgy, hogy a sztori közben nem ül le. Ugyanakkor, akárcsak a Larsson-trilógiában, itt is komplett szálak kerültek ki a történetből, de ez nem teszi kevésbé nézhetővé a filmet. Ha nem vágyik mélyenszántó depresszióra, csak egy kis borzongásra, akkor mindenképp a moziban a helye.

Nyomtalanul (Kvinden i buret)

Magyarországi bemutató: 2014. 03. 13. – 97 perc

Forgalmazó: Vertigo Média Kft.

Divany könyv

Vedd meg fél áron a Dívány első könyvét!

A Dívány újságírói által felkutatott történetek fele a 20. század elejének Magyarországát idézi meg, a másik fele pedig a világ tucatnyi országából mutat be egészen különös eseteket.

Tekintsd meg a kötetet, kattints ide!

hirdetés

LS
LS
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.