Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Tévedés azt gondolni, hogy a diétázásban a mai kor emberének találékonysága verhetetlen. A történelem folyamán szép számmal voltak olyan igazán különös elképzelések, amelyeket most már igencsak gusztustalannak tartunk.
Ezek között az egyik legismertebb az 1900-as években elterjedt galandféreg-diéta volt, amely során a karcsúsodni vágyók tabletta formájában nem mást vettek magukhoz, mint a féreg petéit. Az elképzelés szerint, miután a kifejlődő lény a bevitt tápanyagok egy részét elfogyasztja, fogyni lehet tőle. A diéta azonban olyan súlyos „mellékhatásokkal” is járt, mint az agyhártyagyulladás, a vérszegénység vagy akár az agyi ciszták megjelenése.
Ezért veszélyesek a férgek a szervezetben
A féreggel való fertőzés nem ritka a természetben, ez azonban nem jelenti azt, hogy előnyös lenne. A féreg ugyanis az emberi bélrendszerben akár 7 méternél is nagyobbra nőhet, táplálkozásának vannak melléktermékei, amelyeket a belekbe ürít, és adott esetben szaporodni is képes. A féregdiétát végül hivatalosan is betiltották, hiszen elképesztően veszélyes az egészségre nézve.
Lord Byron és az ecetdiéta
Lord Byron nevéhez kötik sokan az „ecetdiétát”. Ennek lényege az volt, hogy a költő eceten és rizsen kívül nemigen vett magához más táplálékot. Az alakja karcsú volt, a bőre fakó, sápadt, és abban a korban ezt igencsak vonzónak találták az emberek. Ennek megfelelően sok követője is akadt a diétás szokásainak.
Fontos megjegyezni azonban, hogy az ecet mégiscsak egy sav: nagy mennyiségben fogyasztva a gyomor- és bélirritáción felül hányást, hasmenést és akár fekély kialakulását is eredményezheti.
Száz rágás
Az emésztés első vonala a száj, amelyben az amiláz nevű enzim segíti a táplálék lebontását. Egyesek szerint ez az enzim útját állhatja a túlevésnek is. Az elképzelés Horace Fletcher amerikai dietetikus nevéhez kötődik, aki szerint százszor kell megrágni a falatot. Ha ennyi idő alatt sem lesz kellően pépes a falat, akkor azt ki kell köpni – vagy tovább rágni, ha van hozzá gusztusa az embernek.
A diéta egyik alapvető problémája az idő, amit az evésre fordítunk, hiszen ez társaságban gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Arról nem is beszélve, hogy állkapocs- és fogproblémák kialakulásához is vezet, mivel ennyiszer megrágni egyetlen falatot egyszerűen túl sok.
Káposzta extra hozzávalóval
A káposzta jótékony hatásait nem lehet elvitatni, bár nem sokan szeretik annyira, hogy diétát építsenek köré. Igaz, ez talán még növeli is a hatékonyságát, hiszen csak akkor fogunk belőle enni, ha már tényleg nagyon éhesek vagyunk. Persze a káposztának is megvannak a hátrányai, amelyek az egészségügyön kívül a társadalmi kapcsolatainkat is érintik, hiszen ez a zöldség köztudottan gázképző hatású…
Kr. e. 175 táján azonban a káposztadiéta még egy érdekes kiegészítést is kapott. Akkoriban az emberek vizeletet is fogyasztottak mellé, hogy a szervezet tisztítása a lehető legjobb legyen.
Ne együnk olyat, amit nem lehetne!
Persze nem csak a régebbi korok alkottak nagyon fura diétákat. 2010 körül, a közösségi médiának hála olyan „lehetőségek” kezdtek el terjedni, amelyek kifejezetten veszélyesek voltak.
Akadtak olyanok is, akiknek az volt a céljuk egy diétával, hogy mielőbb teltségérzetet érjenek el anélkül, hogy olyasmit ennének, ami akár hizlalhat is. Ez persze igencsak veszélyes, mert a szervezet tápanyagok hiányában nem képes a normál működésre, de ez nem tántorít el embereket attól, hogy olyan dolgokat fogyasszanak, amelyek egyáltalán nem valók az asztalra.
A zsebkendőevés például könnyen okozhat bélelzáródást, és miután a zsebkendőket a legtöbbször vegyi anyagokkal is kezelik, ezek is irritálhatják a beleket, komoly gyulladásokat okozva.
Könnyen válhat rémálommá az is, ha valaki vízbe áztatott vattát nyel le. A vatta nem emészthető, így a gyomor- és bélbántalmak, sőt egy fájdalmas és hosszadalmas kórházi kezelés is a lehetséges, sőt valószínű következmények között van.
Csak egyetlen étel – vagy semmi
A monodiéta elképzelése több viccben is megjelenik, de ha kipróbáljuk, komoly következményekkel számolhatunk – azon túlmenően is, hogy egy életre megutáljuk tárgyát. A lényege, hogy csak és kizárólag egyetlen ételt veszünk magunkhoz. Hogy pontosan mit?
Nos, egy elképzelés szerint csak fagylaltot – reggel, délben, este. Elsőre nem is hangzik rosszul, de a tápanyagok elhagyása gyorsan megbosszulja magát, a rengeteg cukor pedig egyrészt hízást eredményezhet, másrészt jelentősen hozzájárulhat az olyan problémák kialakulásához, mint a cukorbetegség.
De ha a választásunk mondjuk az alma, akkor sem járunk sokkal jobban. Noha az vitaminokat és nyomelemeket tartalmaz, fehérjét például nem, ráadásul savas gyümölcs is, így hosszabb távon bőven lehet vele gondunk.
A monodiéta elképzelése nagyon nem újkeletű, hiszen már Hippokratész is javasolta ezt a megoldást. Igaz, akkor még nem a fogyás volt a cél, hanem egy betegség gyógyítása, de az elképzelés azóta is tartja magát, pusztán az alkalmazásának oka változott meg.
A monodiétánál is rosszabb a levegődiéta, vagyis a semmi. Se tápanyag, se vitamin, se étel – csak levegő, amelyet akár fénydiétaként is ismerhetünk. Eredete az 1980-as évekre nyúlik vissza, de spirituális eszközként valószínűleg jóval régebb óta létezik. Rendkívül veszélyes, nem szabad kipróbálni!
Kapcsolódó: Arról, hogy mennyi az ideális testsúlyod, ebben a cikkünkben olvashatsz.
