2050-re az antibiotikum-rezisztens fertőzések okozta megbetegedések vezető halálokká válhatnak a világon. A magyar kutatók célja egy folyamatosan frissülő szuperbaktérium-térkép létrehozása, amelynek segítségével a kellő időpillanatban készíthető el egy hatásos „víruskoktél” a leginkább kórházakban terjedő halálos kimenetelű baktériumfertőzések leküzdésére.
A baktériumokat éppúgy támadják különféle vírusok, mint az embert, ám szerencsére ezek az úgynevezett bakteriofág vírusok ránk teljesen ártalmatlanok, és csak a baktériumokban szaporodnak. Különleges tulajdonságuk azonban, hogy képesek elpusztítani azokat a szuperbaktériumokat, amelyek ellen az elmúlt évtizedekben kifejlesztett antibiotikumok már hatástalanok. Az évtizedekkel ezelőtt megjelent első antibiotikumok ugyan a legtöbb baktérium ellen jól működtek, ám azok egy része ellenállóvá vált e széles spektrumú szerekkel szemben. Közben pedig „az emberiség elaludt”, mert az hitte, hogy legyőzte a fertőző betegségeket, így szükségtelen az antibiotikumok továbbfejlesztése. Az igazság azonban az, hogy antibiotikumok ellen rezisztenssé vált szuperbaktériumok már Európában is sokszor halálos kimenetelű fertőzéseket okoznak a kórházbakban. Ez ellen kívánják felvenni a harcot a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont orvosai egy alternatív terápiával.
A bakteriofágok lehetnek a kulcs a szuperbaktériumok ellen
Az antibiotikumok piacra dobása nehéz, anyagilag sem túl jövedelmező folyamat, hiszen csak rövid ideig kell ezeket szedni, szemben mondjuk egy daganatterápiás szerrel. Emiatt az elmúlt időszakban olyan cégek is csődbe mentek, amelyeknek sikerült hatásos új antibiotikumokat kifejleszteniük. Jelenleg ugyan már évi 100 ezer tonna antibiotikumot használnak fel a mezőgazdaságban és a gyógyászatban, ám a szuperbaktériumok ellen egyre nagyobb szükség van alternatív gyógyszerekre, amelyek egyik legígéretesebb képviselőjét a „jó vírusként” definiálható bakteriofágok adják.
Bár Magyarországon egyelőre nem engedélyezett a fágterápia, azért megvannak azok a platformok, amelyeken keresztül van lehetőség hozzájárulni külföldön folyó eljárásokhoz. Az egyik legfontosabb ilyen az úgynevezett Phage Alert rendszer, ahol orvosok szoktak segítséget kérni a fág kutatói közösségtől, ha olyan esettel kerülnek szembe, amelyben antibiotikumokkal vagy más módon nem sikerül meggyógyítani a beteget. Ilyen volt annak az ausztrál kisfiúnak az esete is, aki már 400 napja volt intenzív osztályon lélegeztetőgépen, kritikus állapotban, amikor a magyar kutatókhoz eljutott a híre.
Szokásommá vált, hogy az ilyen felhívásokra jelentkezem, amennyire az aktuális kutatásomon felül lehetséges. Ennek eredményeként a laborunkból érkezett már fág a többi között Svájcba, Portugáliába, az Egyesült Királyságba és legutóbb végül Ausztráliába is
– idézte fel a nem mindennapi sikertörténetet a Díványnak Apjok Gábor, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont posztdoktori kutatója, aki már doktori disszertációját is a bakteriofágokról írta.
Magyar kutatóknak köszönheti az életét egy ausztrál kisfiú
A kezelőorvosok vagy az őket segítő fág-szakértők általában felveszik a kapcsolatot a jelentkezővel, ahogy az ebben az esetben is történt. Kiderült, hogy már több labor is szolgáltatott nekik fágokat, de ebből csak egy tűnt működőképesnek, ám végül az az egy is hatástalannak bizonyult.
„Megbeszéltük a beteg állapotát, már amennyire az ország releváns titoktartási szabályai engedik, az ausztrálok szerencsére elég nyitottak voltak ezzel kapcsolatban. Áttárgyaltuk a „fágvadászat” menetét, hogy körülbelül mennyi időre van szükségem, hogy karakterizáljam és genetikailag elemezzem őket” – sorolta a szakember a kezdeti lépéseket.
Magyarország különböző pontjairól összegyűjtött szennyvizekből sikerült új fágokat találni. Mivel ezek eddig nem karakterizált, hanem újonnan felfedezett fágok voltak, rögvest el kellett küldeni őket szekvenálásra, hogy lássuk a genetikai felépítésüket, és nyomban nekiláttam kielemezni a hatékonyságukat
„Több hétig csak feszült várakozás volt a mi oldalunkon, majd egyszer csak megérkezett a levél, hogy a beteg, dacára az igen hosszú tünetlistának és a lélegeztetőgépen töltött több mint 400 napnyi kritikus időnek, a fágok beadása után 4 héttel végre kikerült az intenzív osztályról” – számolt be a kutató a pozitív végkifejletről.
Idehaza is így harcolnának a szuperbaktériumok ellen
A magyar szakemberek célja az, hogy ezt a terápiát hazahozzák, és itthon is életeket menthessenek vele. Ahhoz azonban, hogy nálunk is használni lehessen, széleskörű összefogásra lesz szükség, ami várhatóan többéves folyamat lesz. Jelenleg még nincs törzskönyvezett bakteriofág készítmény, amit gyógyszerként lehetne árulni, ugyanakkor több biotechnológiai cég ilyen megoldása már a klinikai vizsgálatok második fázisában jár. A személyre szabott fágterápiát viszont már Belgiumban, Lengyelországban, Portugáliában, Svájcban, Izraelben és Németországban is engedélyezik. Ilyenkor nem törzskönyvezett gyógyszerkészítményként, hanem a konkrét beteget megfertőző baktérium alapján kiválasztva adják a kezelést.
A fágterápiával már az antibiotikumok megjelenése előtt is próbálkoztak, ám a módszer háttérbe szorult. Egy antibiotikum ugyanis elvben bármilyen fertőzés leküzdésében segít, a fágok esetében viszont jóval szűkebb a hatásspektrum: egy bizonyos fajta fág csak nagyon kevés fajta baktériumot tud elpusztítani
– magyarázta a kétféle terápia közti különbséget Kintses Bálint, a szegedi laboratórium vezetője, aki szerint éppen ezért pontosabban kell tudni, milyen baktérium fertőzte meg az adott beteget.
A négy leginkább multirezisztens szuperbaktérium egyike a Klebsiella pneumoniae, amelynek fertőzése miatt 2007-ben 341-en haltak meg Európában, 2015-re viszont már 2094-re emelkedett a halálesetek száma. A másik az Acinetobacter baumannii, amely kórházi környezetben gyakran tüdőgyulladást, sebfertőzést és húgyúti fertőzést okoz. De lehetett hallani már az Escherichia coli (E. coli) és a Pseudomonas aeruginosa baktériumról is. Ezeken túl mintegy 30 olyan további baktériumfaj van, amelyek ellen ugyancsak szükség lehet fágterápiára. A fő gond az, hogy egy-egy faj akár száz változatban is előfordulhat, és mindegyikkel szemben külön bakteriofágra lenne szükség, ezért lényeges a precíziós technológia.
A kutatás hazai és határon túli kórházak és egyetemek bevonásával, valamint a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központtal együttműködve zajlik, a szomszédos országok mikrobiológiai laboratóriumai küldik meg a mintákat Szegedre. Kintses Bálint és csapata jelenleg egy folyamatosan frissülő baktériumtérkép elkészítésén dolgozik, amely megmutatja az adott régióban elterjedt rezisztens kórokozók fajtáit, változatait. Az így kapott információk alapján pedig már egy olyan „fágkoktélt” lehet elkészíteni, amely eredményesen veheti fel a harcot a kórházakban olykor halálos kimenetelűvé váló fertőzésekkel.
Ide kattintva arról is olvashatsz, hogy miért nem hatnak megfelelően az antibiotikumok.
