Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
Létezik olyan stresszállapot, amelyben a szívdobogás és a többi tünet nem betegséget jelent, az érintett mégis képtelen hétköznapi feladatait ellátni.
Dr. Pukoli Dániel neurológus szakorvos tájékoztatta a Weborvost az idegösszeomlásról, amely kifejezést a hétköznapokban gyakran használjuk, orvosi értelemben azonban nem diagnózist takar. Az idegösszeomlás olyan súlyos stresszállapot, amelyben az érintett személy képtelenné válik a mindennapi, hétköznapi funkciói ellátására. Az állapot kialakulásában a tartós stressz, a szorongás és az érzelmi túlterheltség játszik meghatározó szerepet.
Pukoli Dániel szerint számos élethelyzet vezethet idegösszeomláshoz: egy megterhelő munkahelyi időszak, párkapcsolati konfliktusok, családi nehézségek – például egy gyermek születése utáni fokozott terhelés –, de akár egy közeli hozzátartozó elvesztése is kiváltó ok lehet. Az „idegösszeomlás” nem orvosi szakkifejezés, a klinikai gyakorlatban nem használják konkrét diagnózisként.
Egy a nehezen viselhető tünetek közül: rendszertelen vagy erős szívdobogás
A neurológus szakorvos felhívja a figyelmet arra is, hogy ilyen túlterhelt állapotban a test és a lélek egyaránt jelez. Ezeknek a tüneteknek a felismerése kulcsfontosságú, mert azt mutatják, hogy segítségre van szükség. Pukoli Dániel szerint idegösszeomláshoz közeli állapotban gyakori panasz a szívritmuszavar. Az érintett úgy érezheti, hogy a szíve össze-vissza kalapál, kihagy egy-egy dobbanást, vagy a megszokottnál erősebben ver. Mellkasi fájdalom és légszomj is társulhat hozzá. Ezek a tünetek könnyen ördögi kört indítanak el, mivel önmagukban is fokozzák a félelmet és a szorongást.
Ha érdekelnek a további tünetek, ajánljuk a Weborvos cikkét.
