A szelénből csak egy kevésre van szükséged ahhoz, hogy egészséges maradj, arra viszont nagyon.
A szelén egy esszenciális ásványi anyag, ami azt jelenti, hogy a szervezetnek szüksége van rá, de nem tudja előállítani, így az étrenddel kell bevinni. Ez azért is fontos, mert szerepet játszik sejtjeink védelmében, elősegíti a pajzsmirigy működését, támogatja a szaporodási funkciókat, illetve közreműködik a DNS szintézisében. A következőkben részletesen is bemutatjuk a szelén által nyújtott előnyöket, illetve kitérünk arra is, hogy hiánya és túladagolása milyen tüneteket okozhat.
Támogatja a pajzsmirigy működését
A pajzsmirigy nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szervezeted csúcsformában maradjon. Ez az apró mirigy felelős a hormonok termeléséért és felszabadításáért az emberi testben, köztük azokért is, amelyek az anyagcserét szabályozzák (ezen múlik, hogy a szervezet milyen gyorsan jut az ételből energiához). A szelén pedig szelenoproteinekké alakulva elősegíti a munkáját.
A pajzsmirigyedben van a legmagasabb szelénkoncentráció a szervezetedben.
Védi a reproduktív egészséget
Ha a szabad gyökökként ismert instabil molekulák károsítják a sejteket, az eredményt oxidatív stressznek nevezik, ami számos krónikus betegség kialakulásának kedvez, beleérve a meddőséget is. Itt jön képbe a szelén, amely védelmet nyújthat az oxidatív károsodás ellen, sőt egyes kutatások szerint jótékony hatással lehet a fogantatásra.
Enyhíti az asztmás tüneteket
A szelén szerepet kaphat a krónikus asztma kezelésében, mivel csökkenti az oxidatív stresszt az olyan szövetekben, mint a tüdő. De az eddigi kutatási eredmények nem elég meggyőzőek, ezért megerősítésükhöz további humánvizsgálatok szükségesek.
Védelmet nyújthat a rák ellen
Tanulmányok fordított összefüggést találtak a szelénszint és bizonyos ráktípusok kockázata között. Ez azt jelenti, hogy a szelénhiányos embereknél nagyobb a rák kockázata, míg a magas szelénszintet mutatóknál kisebb az alábbi betegségek kialakulásának valószínűsége:
- mellrák
- tüdőrák
- nyelőcsőrák
- gyomorrák
- prosztatarák
A szelén rákellenes hatása abból adódhat, hogy segít helyreállítani a DNS-károsodást a szervezetben.
Ennyi szelént kell bevinni
Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által meghatározott ajánlott napi beviteli érték 55 μg. Egyes irányelvek szerint ezt a terhesség és a szoptatás ideje alatt 60, illetve 70 μg értékre kell növelni. A legtöbb esetben azonban nincs szükség külön szelénpótlásra, mivel némi odafigyeléssel az étrendből is bőségesen hozzá lehet jutni.
Bár a szelén nélkülözhetetlen, csak kis mennyiségre van szükség belőle.
A brazil dió például különösen magas szeléntartalommal rendelkezik, ezért a napi bevitelt már 1-2 szem fedezi, de ilyen szempontból jó választást jelentenek a belsőségek és a tenger gyümölcsei is (mint a sárgaúszójú tonhal, a laposhal, a szardínia és a garnélarák) is. Néhány további kiváló szelénforrás:
- bab
- marhahús
- csirke
- túró
- tojás
- dúsított gabonafélék
- lencse
- pulyka
- teljes kiőrlésű kenyér
Ha túlzásba viszed, árthat az egészségednek
Általában nem árt, ha egy kis pluszszelént viszel be az étrendeddel, mindaddig, amíg nem haladod meg a tolerálható legmagasabb beviteli szintet, ami 400 μg. Ennél nagyobb mennyiség esetén a szelén kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, illetve az alábbi mellékhatásokat okozhatja:
- fémes íz a szájban
- a haj és a köröm sérülékenysége
- hasmenés
- a fogak elszíneződése
- fáradtság
- fokhagymás lehelet
- hajhullás
- izomérzékenység
- hányinger
- kiütések
Ritka esetben előfordulhat szelénmérgezés is, ami légzési nehézségekkel, remegéssel, veseelégtelenséggel, szívelégtelenséggel és akár szívrohammal is járhat.
A szelénhiány veszélyei
A szelénhiány olyan ritka, mint a szeléntúladagolás, de ha alacsony szeléntartalmú talajon termesztett élelmiszereket fogyasztasz, HIV-ben szenvedsz, vagy vesedialízisen estél át, az megnövelheti az esélyét. A következmények igen súlyosak lehetnek:
- meddőség a férfiaknál,
- Kashin–Beck-kór, ami az ízületi gyulladás egyik formája,
- Keshan-kór, ami egy szívbetegség.
