Szelén egészség

A szelén egy esszenciális ásványi anyag, ami azt jelenti, hogy a szervezetnek szüksége van rá, de nem tudja előállítani, így az étrenddel kell bevinni. Ez azért is fontos, mert szerepet játszik sejtjeink védelmében, elősegíti a pajzsmirigy működését, támogatja a szaporodási funkciókat, illetve közreműködik a DNS szintézisében. A következőkben részletesen is bemutatjuk a szelén által nyújtott előnyöket, illetve kitérünk arra is, hogy hiánya és túladagolása milyen tüneteket okozhat.

Támogatja a pajzsmirigy működését

A pajzsmirigy nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szervezeted csúcsformában maradjon. Ez az apró mirigy felelős a hormonok termeléséért és felszabadításáért az emberi testben, köztük azokért is, amelyek az anyagcserét szabályozzák (ezen múlik, hogy a szervezet milyen gyorsan jut az ételből energiához). A szelén pedig szelenoproteinekké alakulva elősegíti a munkáját.

Védi a reproduktív egészséget

Ha a szabad gyökökként ismert instabil molekulák károsítják a sejteket, az eredményt oxidatív stressznek nevezik, ami számos krónikus betegség kialakulásának kedvez, beleérve a meddőséget is. Itt jön képbe a szelén, amely védelmet nyújthat az oxidatív károsodás ellen, sőt egyes kutatások szerint jótékony hatással lehet a fogantatásra.

Enyhíti az asztmás tüneteket

A szelén szerepet kaphat a krónikus asztma kezelésében, mivel csökkenti az oxidatív stresszt az olyan szövetekben, mint a tüdő. De az eddigi kutatási eredmények nem elég meggyőzőek, ezért megerősítésükhöz további humánvizsgálatok szükségesek.

Védelmet nyújthat a rák ellen

Tanulmányok fordított összefüggést találtak a szelénszint és bizonyos ráktípusok kockázata között. Ez azt jelenti, hogy a szelénhiányos embereknél nagyobb a rák kockázata, míg a magas szelénszintet mutatóknál kisebb az alábbi betegségek kialakulásának valószínűsége:

• mellrák
• tüdőrák
• nyelőcsőrák
• gyomorrák
• prosztatarák

A szelén rákellenes hatása abból adódhat, hogy segít helyreállítani a DNS-károsodást a szervezetben.

Ennyi szelént kell bevinni

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) által meghatározott ajánlott napi beviteli érték 55 μg. Egyes irányelvek szerint ezt a terhesség és a szoptatás ideje alatt 60, illetve 70 μg értékre kell növelni. A legtöbb esetben azonban nincs szükség külön szelénpótlásra, mivel némi odafigyeléssel az étrendből is bőségesen hozzá lehet jutni.

A brazil dió például különösen magas szeléntartalommal rendelkezik, ezért a napi bevitelt már 1-2 szem fedezi, de ilyen szempontból jó választást jelentenek a belsőségek és a tenger gyümölcsei is (mint a sárgaúszójú tonhal, a laposhal, a szardínia és a garnélarák) is. Néhány további kiváló szelénforrás:

• bab
• marhahús
• csirke
• túró
• tojás
• dúsított gabonafélék
• lencse
• pulyka
• teljes kiőrlésű kenyér

Ha túlzásba viszed, árthat az egészségednek

Általában nem árt, ha egy kis pluszszelént viszel be az étrendeddel, mindaddig, amíg nem haladod meg a tolerálható legmagasabb beviteli szintet, ami 400 μg. Ennél nagyobb mennyiség esetén a szelén kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, illetve az alábbi mellékhatásokat okozhatja:

• fémes íz a szájban
• a haj és a köröm sérülékenysége
• hasmenés
• a fogak elszíneződése
• fáradtság
• fokhagymás lehelet
• hajhullás
• izomérzékenység
• hányinger
• kiütések

Ritka esetben előfordulhat szelénmérgezés is, ami légzési nehézségekkel, remegéssel, veseelégtelenséggel, szívelégtelenséggel és akár szívrohammal is járhat.

A szelénhiány veszélyei

A szelénhiány olyan ritka, mint a szeléntúladagolás, de ha alacsony szeléntartalmú talajon termesztett élelmiszereket fogyasztasz, HIV-ben szenvedsz, vagy vesedialízisen estél át, az megnövelheti az esélyét. A következmények igen súlyosak lehetnek:

• meddőség a férfiaknál,
• Kashin–Beck-kór, ami az ízületi gyulladás egyik formája,
• Keshan-kór, ami egy szívbetegség.