Ennyi kávét kell innod, hogy egészséges legyen a szíved

Olvasási idő kb. 3 perc

A kávézással kapcsolatban régóta vita tárgya, hogy mennyi a napi ideális mennyiség belőle. Ha eddig abban a hitben voltál, hogy a kávézás egészségtelen, akkor figyelj!

Sokan a kávéra mint nélkülözhetetlen túlélési eszközre tekintenek, de van, aki az illatától is rosszul van. Az ideális kávémennyiség azonban örök vita tárgyát képezi. Napi egy csésze? Napi kettő? Mikor igyuk? Szabad-e délután kávézni? Egészséges a kávé vagy sem? Ha igen, mi a tökéletes mennyiség belőle? A tudósok most megtalálták a választ.

A koffeines kávé nem ajánlott a magasabb vérnyomásúaknak, de úgy átlagosan a szívnek vajon használ-e a kávé? Sok ismerősöm számolt már be arról, hogy miután megivott egy kávét ebéd után, nagyon heves szívdobogást tapasztalt. Mit mond erről a tudomány? 

Mennyi kávét igyunk naponta?
Fotó: Hispanolistic / Getty Images Hungary

Mennyi az annyi?

Nos, amerikai kardiológusok kutatásai alapján az az eredmény született,

hogy napi 2 és 3 csésze között mozog az ideális kávémennyiség, de természetesen a kávé milyenségén is múlik a dolog.

Ha ennél nagyobb mennyiséget fogyaszt valaki kávéból, az már egészségtelennek mondható. 

Ez a mennyiség azonban kifejezetten jót tesz a szívnek a tudósok szerint, és az egyéb szívproblémák esélyét is csökkenti. 

Az első adagot érdemes reggel elfogyasztanunk, a második vagy késő délelőttre, vagy az ebéd utáni időszakra essen, de délután kettő után már nem tanácsos kávézni. 

Jót tesz-e a szívnek?

A melbourne-i dr. Peter Kistler, az Alfred Kórház vezető szívszakértője szerint a kávézásról elmondható, hogy vagy semmilyen hatással nincs a szívre, vagy kifejezetten használ neki. 

„Mivel a kávé felgyorsíthatja a szívverést, sokan attól tartanak, hogy a rendszeres kávéfogyasztás nem tesz jót a szívük egészségének. Kutatásaink azonban arra az eredményre jutottak, hogy a kávézás pont, hogy jót tesz a szívproblémákkal élők számára (is).”

Miért pont ennyi?

Az, hogy az ideális mennyiség napi 2-3 csésze, egy 10 évig tartó brit kutatási eredményeken alapul, mely több mint félmillió ember részvételével történt. 10 éven át figyelték a kísérletben részt vevőket. Aszerint csoportosították őket, hogy mennyi kávét isznak naponta. A kísérlet során kiderült, hogy azok között, akik átlagosan napi 2-3 csésze kávét ittak meg, kevesebb volt az elhalálozási szám. illetve a szívpanaszok is kisebb arányban voltak jelen. 

Ez a mennyiség 10-15 százalékkal csökkenti a szívbetegség, szívelégtelenség, szívritmuszavarok vagy idő előtti halálozás kockázatát is.

Habár itt egy érdekesség is: A kevesebb kávéivás más egészségügyi előnyökkel járt – a szélütés vagy a szívroham kockázata a napi egy csésze kávét fogyasztók körében volt a legalacsonyabb, nem a 2-3 adagot fogyasztóknál.

Azoknál az embereknél, akiknek már volt szívproblémája valaha, a napi két-három csésze elfogyasztása kisebb halálozási esélyekkel járt, mint a teljes kávézási absztinencia. 

Azok a pitvarfibrillációban szenvedők, akik naponta csak egy csésze kávét ittak, csaknem 20 százalékkal kisebb valószínűséggel hunytak el, mint a nem kávézó társaik. Mindez azt sugallja, hogy a kávé korlátozott mennyiségben kifejezetten egészséges.

Fotó: triocean

Koffeinmenteset vagy bármilyet?

A kutatás kitért arra is, hogy van-e valamilyen megkülönböztető egészségügyi hatása a koffeinmentes kávénak? Az eredmény szerint van: a koffeinmentességnek ugyan nem volt plusz védőhatása az aritmia esetén, de általánosságban csökkentette a szív- és érrendszeri betegségek mértékét, kivéve a szívelégtelenségét. Itt is a napi 2-3 adag volt a bűvös mennyiség. Korábbi tanulmányok már kimutatták a kávé más előnyeit is, így része lehet az egészséges életmódnak, hisz csökkenti a májbetegségek, valamint a stroke és a demencia kockázatát is.

Ennél több már árt?

És mi van azokkal, akik igazi kávébolondok, és számukra nem elég napi 2-3 csészényi? Nos, aki ennél többet iszik, ott már hosszú távon az egészségével játszik az illető.

Aki napi 6 csészével megiszik, azoknál 53%-kal magasabb arányban fordul elő a későbbiekben demencia,

illetve csökken az agytérfogatuk is ettől a mennyiségtől. Ez azért ijesztő, nem? 

Ha viszont tartjuk az ajánlott mennyiséget, akkor a tudomány is alátámasztja, hogy jót teszünk az egészségünknek ezzel.

Berényi Bianka
Berényi Bianka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

VIP

„Foglalkoztat a kérdés, hogy szükségem van-e egyáltalán a színészetre” – interjú Török-Illyés Orsolyával

Török-Illyés Orsolyát idén két filmben is láthatjuk: a Mambo maternicában egy nem kívánt terhességgel szembenéző negyvenes nőt, a Pipásban a címszereplő Pipás Pistát alakítja. Színházi előadásai – köztük például a Karsai Dániel küzdelmeit bemutató Egy tökéletes nap – fontos társadalmi kérdéseket feszegetnek. A színésznőben mindazonáltal időről időre megfordul a gondolat, hogy valami teljesen más területen próbálja ki magát.

Offline

Ez a festmény lógott Hitler nappalijában

Lucas Cranach egyik 16. századi festménye ma a londoni National Galleryben látható, de egy ritka fotó szerint egykor Adolf Hitler müncheni nappaliját díszítette. A kép múltja máig hiányos.

Testem

Veszélyben az egészséged, ha ilyen hajápolót használsz

Lesújtó képet festett a Magyarországon kapható hajolajakról a Tudatos Vásárlók Egyesületének tesztje. Az eredmény azt mutatta, hogy a legtöbb termék problémás összetevőket, köztük a hormonháztartást potenciálisan károsító sziloxánokat és allergizáló hatású illatanyagokat tartalmaz.

Mindennapi

Így juthatsz féláron magyar eperhez: használd ki, amíg lehet

A magyar termelők 2026 májusában országszerte megnyitják a „Szedd magad” ültetvényeket. Bár a hazai fóliás eper már elérhető a piacokon, a szabadföldi szezon a következő napokban veszi kezdetét. A gazdák szerint az idei az eddigi egyik legnehezebb év, hiszen a szélsőséges időjárás és a technikai kihívások alaposan megtépázták az állományt.

Testem

Tévhitek a pattanásról: a túlzott ápolással is árthatsz

Amikor a hormonok átveszik az irányítást, a tükör előtt állva sok fiatal hajlamos a végletekig elmenni a tiszta bőrért. Az alkoholos tonikok és a könyörtelen nyomkodás azonban csak olaj a tűzre: a szakértők szerint a tinik többsége éppen a túlzott ápolással okoz maradandó hegeket magának. Lássuk, melyek azok a népszerű, de káros módszerek, amiket azonnal el kell felejteni, ha nem akarunk rontani a helyzeten.

Testem

Magyar fejlesztés segíthet a „néma gyilkos” kezelésében

A magas vérnyomás nem csak a felnőttek gondja, sőt: a gyerekeknél sokszor nehezebb is észrevenni a bajt a folyamatosan változó határértékek miatt. A Szegedi Tudományegyetem szakemberei azonban kifejlesztettek egy okosalkalmazást, amely pillanatok alatt kideríti, ha egy gyerek értékei eltérnek a normálistól. Ez az apró digitális segítség kulcsfontosságú lehet az erek és a szív hosszú távú védelmében.

Életem

Az intelligens emberek ezekre sosem költenek

Nem attól lesz valaki tudatos a pénzügyeiben, hogy minden apró örömről lemond, inkább attól, hogy észreveszi, mire megy el feleslegesen a pénze. Egy rég nem nézett streaming-előfizetés, egy késve befizetett számla késedelmi kamata vagy egy hirtelen felindulásból rendelt ruha külön-külön nem tűnik nagy kiadásnak, de ismerjük a mondást: sok kicsi sokra megy.

Testem

Napi 7000 lépés – egy kevésbé ismert hatás, ami az agyadat is érinti

A bűvös napi 10 ezer lépés mítosza évtizedek óta tartja magát, ám a legfrissebb kutatások szerint nem feltétlenül kell maratoni távokat gyalogolnunk ahhoz, hogy jelentősen javítsunk az életkilátásainkon. Sőt, létezik a sétának egy olyan jótékony hatása, amely nem csupán a kalóriaégetésről vagy az állóképességről szól, hanem a szervezetünk egyik legfontosabb védelmi vonalát erősíti.

Testem

Nem csak finom: ez az idénygyümölcs az izmok regenerációját is segíti

Itt a cseresznyeszezon, és bár eddig is tudtuk, hogy az egyik legfinomabb nyári csemegéről van szó, kiderült: a sportolók és az aktív életmódot élők számára valóságos csodaszer lehet. Nemcsak a nassolási vágyat csillapítja, de a benne lévő különleges anyagok révén felgyorsíthatja az izmok regenerációját is.

Világom

Nagy Sándor lovai fedezték fel a világ egyik legnagyobb sóbányáját: 11 emeletes a pakisztáni lelőhely

Pakisztán északi részén húzódik egy különleges hegylánc, amely első pillantásra kopárnak és barátságtalannak tűnik, valójában azonban a Föld történetének egyik legizgalmasabb természetes területe. Ez a Salt-hegység, amely nem csupán geológiai ritkaságnak számít, hanem történelmi, őslénytani és kulturális szempontból is kivételes. És egyben az a vidék is, amely legfőbb kincsét – a legenda szerint – Nagy Sándor lovai fedezték fel.