Gyakran halljuk és sokszor tévesen használjuk az idegösszeomlás kifejezést. Nem azonos a „tele a hócipőm” metaforával.
Hogy mit jelent pontosan ez a súlyos állapot, arról dr. Pukoli Dániel neurológus szakorvos nyújtott felvilágosítást.
Mit jelent az idegösszeomlás?
A szakmai definíció szerint az idegösszeomlás olyan stresszhelyzet, amelyben az érintett személy képtelen a mindennapi, hétköznapi funkcióit ellátni. Ezt az állapotot a stressz, szorongás, érzelmi túlterheltség hozza létre. Számos olyan kihívásnak kell nap mint nap megfelelnünk, amelyek túlzott mértékben is megterhelhetik az idegrendszerünket: húzós időszak a munkahelyen, párkapcsolati problémák, családi kihívások, mint például a szülői teendők egy gyermek születése után, vagy akár egy családtag elvesztése, mind idegösszeomláshoz vezethetnek. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az idegösszeomlás szó nem orvosi kifejezés, a klinikumban ezt az elnevezést nem használjuk konkrét diagnózisként.
Az idegösszeomlás inkább testi vagy pszichés eredetű probléma?
Nagyon fontos, hogy amikor ilyen szinten túlterheltek vagyunk, azt a testünk és a lelkünk is jelzi. Ezeket a jeleket fontos felismerni, mert ezekből tudhatjuk meg, hogy bizony gond van, és segítséghez kell fordulnunk.
Milyen testi és lelki tünetek utalnak arra, hogy nem csak egy nehezebb időszakról van szó, hanem súlyosabb a probléma?
Négy fizikai és két pszichés tünetet emelnék ki, amelyek idegösszeomlásra utalhatnak. Nagyon gyakori tünete az idegösszeomlásos állapotnak a szívritmuszavar. Ilyenkor az érintett úgy érzi, hogy szíve össze-vissza kalapál, kihagy egy dobbanást, nagyobbat dobban, mint szokott. Az ember akár mellkasi fájdalmat, légszomjat is tapasztalhat. Az érzelmi túlterheltség gyakran társul továbbá fejfájással. Ennek oka a görcsös testtartás lehet, ami a nyakizmokat is érinti – és ezen izmok görcsös feszülése vezet a fejfájás kialakulásához. Az idegösszeomlás tipikus tünetei az alvászavarok is. A szorongásos állapotok és a depresszió hatással van a bioritmusunkra is, ennek megnyilvánulási tünete, hogy felborul az alvásciklusunk.
Ez többféle formában is jelentkezhet: valaki az elalvásra képtelen, mások, habár egész éjjel alszanak, mégis fáradtan ébrednek. Van, aki éjszaka többször is fölkel, illetve olyan is, aki túl korán, már a hajnali órákban felébred, és képtelen ismét álomba merülni.
A gyomorpanaszok szintén jellemzőek az idegösszeomlásos állapotokra: a stressz hajlamosít a gyomorfekély kialakulására, ennek vezető tünete pedig a gyomortáji fájdalom. Az emésztőszervrendszer és a mentális egészség kapcsolatára egyébként egyre több kapcsolódási pontot talál a tudomány: a stressz ma már igazolt rizikófaktora a refluxnak, a gyulladásos bélbetegségeknek, és az ún. irritábilis bél-szindrómának is.
És melyek a pszichés tünetek?
A koncentrálási zavar az ötödik a sorban – ez is lehet az idegi fáradtság jele, mert olyan sokat koncentrálunk a meglévő problémákra, hogy agyunk képtelenné válik arra, hogy egy másik, adott feladatra összpontosítson, és ez a munkában és a mindennapi életünkben is komoly akadályozó tényező lehet. A stressz egyébként rövid távon serkenti az agyi teljesítőképességet, de hosszú távon épp ellenkezőleg hat – károsítja az agy memória-raktározó készségét. A szorongás szorosan összefügg az előzőekben felsorolt panaszokkal, de önmagában is jelentős lelki szenvedéseket okoz.
Hogyan lehet orvosolni a problémát?
Idegösszeomlásos állapotban talán a szorongásoldás a legfontosabb. Ez természetesen lehetséges gyógyszeres úton, azonban ennek a megoldásnak számos veszélye van (elsősorban a gyógyszerfüggőség kialakulása), így elsőre talán érdemesebb a nem gyógyszeres megoldásokat kipróbálni: ilyen lehet a jóga, a sport, a különféle relaxációs technikák, illetve a hobbijainkkal, szeretteinkkel töltött idő.
Ha érdekel, mire érdemes figyelned kezdő meditálóként, ezt a cikket ajánljuk.
