A diéták zöme igyekszik kalóriadeficitet létrehozni, azaz úgy fogyást elérni, hogy kevesebb energiát viszünk be a szervezetbe, mint kellene, hogy a tartalékokat használja a test. Ez azonban hosszabb távon nem működik, mivel szembemegy a biológiával.
Napjainkban szinte mindenhol diétákról hallunk. A közösségi médiában, a magazinokban és a reklámokban folyamatosan azt látjuk, hogy a gyors fogyás, a szigorú étrend és a kalóriaszámlálás a tökéletes megoldás a testsúlyproblémákra. Az üzenet szinte mindenhol ugyanaz: ha követed a szabályokat, és kevesebbet eszel, gyorsan leadhatod a kilókat, és eléred a „tökéletes” alakot. Ennek azonban komoly veszélyei vannak.
Ezért lehet sikertelen a fogyókúra
A kutatások azt mutatják, hogy éppen a túlzott önmegvonás, azaz a kalóriadeficit – amikor a szervezet kevesebb energiát kap, mint amennyire szüksége van – vezethet súlyos problémákhoz.
Az egyik leggyakoribb következmény a falási rohamok kialakulása, ami a falási zavar (binge-eating disorder) egyik jellemző tünete. Ezek a rohamok gyakran kontrollálhatatlanok, az elfogyasztott étel mennyisége jóval meghaladja a szervezet tényleges szükségletét.
A szervezet biológiája pontosan úgy van felépítve, hogy fenntartsa az egyensúlyt. Ha huzamosabb ideig túl keveset eszünk, a test különféle jeleket küld: fokozódik az éhségérzet, hormonális változások történnek.
A ghrelin nevű hormon például az éhségérzetet növeli, míg a leptin, amely normális esetben jelzi a teltségérzetet, a túlzott kalóriamegvonás hatására kevésbé tudja elvégezni a feladatát. Az idegrendszer dopamin- és szerotoninszintje is módosulhat, ami fokozza a sóvárgást és az étel iránti vágyat.
A test tehát biológiailag próbálja visszaállítani az elvesztett energiát, és ez gyakran falási rohamok formájában történik.
Ha egy diéta túl szigorúan korlátozza az energiabevitelt, előbb-utóbb a test automatikusan pótolni próbálja a hiányt. Ezért történik, hogy még a legegészségesebb étrend mellett is, ha túl keveset eszünk, a kontroll elveszik, és a falási rohamok kialakulnak.
A “rossz” ételek
Sok diétás módszer azt ígéri, hogy ha bizonyos ételeket teljesen elhagyunk, gyorsan fogyhatunk, de a kutatások szerint ez a megközelítés többnyire sikertelen, ráadásul veszélyes lehet.
A tiltások, a szigorú szabályok és az ételek „megvonása” csak ideig-óráig hoz eredményt, mert a test és az agy mindig reagál az energiahiányra. A rövid távú sikerek után gyakran jön a kontrollvesztés, a falási rohamok és a bűntudat, ami hosszú távon ronthatja a testi és lelki egészséget is.
Az életmódváltás vagy az egészséges étrend önmagában kevés, ha a kalóriák drasztikus megvonására épül, hiszen a biológiai folyamatok erősebbek, mint a rövid távú önuralom.
Nem utolsó sorban az ételek jó és rossz kategóriákba sorolása a “bűnözés” lehetőségét adja. Még ha ez engedélyezett is a diétában, akkor is rossz megközelítés. Amikor valaki “bűnözni” kezd, akkor az agyban bekapcsol egyfajta “ha már lúd, legyen kövér” mechanizmus, így a “rossz” ételekből többnyire nem tudunk csak keveset fogyasztani. Ha már megettünk egy szelet pizzát, miért ne lehetne még egyet, most már úgyis mindegy! Sőt, miért ne ennénk meg az egész pizzat?
Nem a tiltás a lényeg
A tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a fenntartható fogyás és a falási rohamok megelőzése nem tiltáson vagy túlzott megvonáson alapul. A kulcs a test jelzéseinek meghallgatása és az energiabevitel okos, tudatos szabályozása. Ez azt jelenti, hogy nem kell minden kalóriát megszámolni, de érdemes figyelni arra, hogy a szervezet megkapja, amire szüksége van.
A fogyás nem a tiltáson, hanem a kiegyensúlyozott, változatos és tápanyagokban gazdag étrenden alapul. Ha a szervezet elegendő fehérjét, szénhidrátot, zsírt, vitaminokat és ásványi anyagokat kap, kevesebb az esély arra, hogy az éhségrohamok kialakuljanak. Emellett a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás és a stresszkezelés szintén hozzájárul az anyagcsere és az éhség szabályozásához.
Ha kíváncsi vagy, mire jöttek rá a kutatók a gluténérzékenységgel kapcsolatban, olvasd el ezt a cikkünket is!
