Ez az oka annak, hogy nem sikerült tartani a fogyókúrádat

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A diéták zöme igyekszik kalóriadeficitet létrehozni, azaz úgy fogyást elérni, hogy kevesebb energiát viszünk be a szervezetbe, mint kellene, hogy a tartalékokat használja a test. Ez azonban hosszabb távon nem működik, mivel szembemegy a biológiával.

Napjainkban szinte mindenhol diétákról hallunk. A közösségi médiában, a magazinokban és a reklámokban folyamatosan azt látjuk, hogy a gyors fogyás, a szigorú étrend és a kalóriaszámlálás a tökéletes megoldás a testsúlyproblémákra. Az üzenet szinte mindenhol ugyanaz: ha követed a szabályokat, és kevesebbet eszel, gyorsan leadhatod a kilókat, és eléred a „tökéletes” alakot. Ennek azonban komoly veszélyei vannak.

Ezért lehet sikertelen a fogyókúra

A kutatások azt mutatják, hogy éppen a túlzott önmegvonás, azaz a kalóriadeficit – amikor a szervezet kevesebb energiát kap, mint amennyire szüksége van – vezethet súlyos problémákhoz. 

A fogyókúra sikere gyakran a falási rohamokon bukik el
Fotó: Flashpop / Getty Images Hungary

Az egyik leggyakoribb következmény a falási rohamok kialakulása, ami a falási zavar (binge-eating disorder) egyik jellemző tünete. Ezek a rohamok gyakran kontrollálhatatlanok, az elfogyasztott étel mennyisége jóval meghaladja a szervezet tényleges szükségletét. 

A szervezet biológiája pontosan úgy van felépítve, hogy fenntartsa az egyensúlyt. Ha huzamosabb ideig túl keveset eszünk, a test különféle jeleket küld: fokozódik az éhségérzet, hormonális változások történnek.

A ghrelin nevű hormon például az éhségérzetet növeli, míg a leptin, amely normális esetben jelzi a teltségérzetet, a túlzott kalóriamegvonás hatására kevésbé tudja elvégezni a feladatát. Az idegrendszer dopamin- és szerotoninszintje is módosulhat, ami fokozza a sóvárgást és az étel iránti vágyat.  

Idézőjel ikon

A test tehát biológiailag próbálja visszaállítani az elvesztett energiát, és ez gyakran falási rohamok formájában történik.

Ha egy diéta túl szigorúan korlátozza az energiabevitelt, előbb-utóbb a test automatikusan pótolni próbálja a hiányt. Ezért történik, hogy még a legegészségesebb étrend mellett is, ha túl keveset eszünk, a kontroll elveszik, és a falási rohamok kialakulnak. 

A tiltás nem feltétlenül hoz megfelelő eredményt
Fotó: Kmatta / Getty Images Hungary

A “rossz” ételek 

Sok diétás módszer azt ígéri, hogy ha bizonyos ételeket teljesen elhagyunk, gyorsan fogyhatunk, de a kutatások szerint ez a megközelítés többnyire sikertelen, ráadásul veszélyes lehet.  

A tiltások, a szigorú szabályok és az ételek „megvonása” csak ideig-óráig hoz eredményt, mert a test és az agy mindig reagál az energiahiányra. A rövid távú sikerek után gyakran jön a kontrollvesztés, a falási rohamok és a bűntudat, ami hosszú távon ronthatja a testi és lelki egészséget is.  

Az életmódváltás vagy az egészséges étrend önmagában kevés, ha a kalóriák drasztikus megvonására épül, hiszen a biológiai folyamatok erősebbek, mint a rövid távú önuralom. 

Nem utolsó sorban az ételek jó és rossz kategóriákba sorolása a “bűnözés” lehetőségét adja. Még ha ez engedélyezett is a diétában, akkor is rossz megközelítés. Amikor valaki “bűnözni” kezd, akkor az agyban bekapcsol egyfajta “ha már lúd, legyen kövér” mechanizmus, így a “rossz” ételekből többnyire nem tudunk csak keveset fogyasztani. Ha már megettünk egy szelet pizzát, miért ne lehetne még egyet, most már úgyis mindegy! Sőt, miért ne ennénk meg az egész pizzat? 

Nem a tiltás a lényeg

A tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy a fenntartható fogyás és a falási rohamok megelőzése nem tiltáson vagy túlzott megvonáson alapul. A kulcs a test jelzéseinek meghallgatása és az energiabevitel okos, tudatos szabályozása. Ez azt jelenti, hogy nem kell minden kalóriát megszámolni, de érdemes figyelni arra, hogy a szervezet megkapja, amire szüksége van.  

A fogyás nem a tiltáson, hanem a kiegyensúlyozott, változatos és tápanyagokban gazdag étrenden alapul. Ha a szervezet elegendő fehérjét, szénhidrátot, zsírt, vitaminokat és ásványi anyagokat kap, kevesebb az esély arra, hogy az éhségrohamok kialakuljanak. Emellett a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás és a stresszkezelés szintén hozzájárul az anyagcsere és az éhség szabályozásához. 

Ha kíváncsi vagy, mire jöttek rá a kutatók a gluténérzékenységgel kapcsolatban, olvasd el ezt a cikkünket is!

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Új módszer segíthet a rettegett rákfajta ellen: áttörés az onkológiában

A hasnyálmirigyrákot az orvostudomány ma is az egyik legagresszívebb és legveszélyesebb daganattípusnak tartja. Mivel a betegség rendkívül hosszú ideig teljesen tünetmentes marad, a legtöbb esetben már csak előrehaladott, áttétes stádiumban fedezik fel, amikor a túlélési esélyek drasztikusan lecsökkennek. A statisztikák ijesztőek: a 2015 és 2021 között áttétes hasnyálmirigyrákkal diagnosztizált páciensek mintegy 97 százaléka öt éven belül meghalt. Most azonban egy vadonatúj, célzott daganatellenes gyógyszer, a daraxonrazib áttörést hozhat a rákgyógyításban, és új reményt adhat a betegeknek.

Testem

Ez az egyik legjobb stresszoldó kamaszoknak: a drámapedagógia előnyei

A kamaszkor önmagában is egy érzelmi hullámvasút, amit a mai diákok esetében az iskolai elvárások, a teljesítménykényszer és a közösségi média állandó nyomása csak tovább fokoz. Szülőként és pedagógusként is örök kérdés, hogyan lehetne segíteni a tinédzsereknek a feszültség levezetésében és a lelki egyensúly megtalálásában. A válasz meglepő módon nem a legújabb pszichológiai applikációkban, hanem az iskolai osztálytermekben rejlik. Kutatások bizonyítják, hogy a drámapedagógia az egyik leghatékonyabb, mégis méltatlanul mellőzött eszköz a kamaszkori stressz kezelésére és a mentális egészség megőrzésére.

Testem

A hibátlan tojás is súlyos fertőzést okozhat: rejtett veszélyre figyelmeztetnek a szakemberek

Egy ép, tiszta és teljesen szagtalan tojásról a legtöbben automatikusan azt gondoljuk, hogy biztonságosan elfogyasztható. Elvégre a nagymamáinktól is azt tanultuk: ha nem büdös és nem repedt a héja, mehet a rántottába. A laboratóriumi tapasztalatok és a legfrissebb európai adatok azonban egészen mást mutatnak. A tojás romlását és fertőzöttségét ugyanis korántsem csak a szemmel látható hibák jelzik. Létezik egy rejtett mechanizmus, amely miatt még a legszebbnek tűnő darabok is súlyos élelmiszer-mérgezést, leggyakrabban szalmonellafertőzést okozhatnak.

Testem

Meglepő oka is lehet a magas vérnyomásnak: ez a fehérköpeny-szindróma

Ismerős az az érzés, amikor belépsz az orvosi rendelőbe, és bár teljesen jól vagy, a nővér mégis horrorisztikus számokat mér a vérnyomásmérővel? Lehet, hogy nem is vagy valódi hipertóniás, csupán a „fehérköpeny-szindróma” áldozata. Ez a jelenség rengeteg embert érint, és bár sokan hajlamosak legyinteni rá, a háttérben meghúzódó stressz és a pontos diagnózis hiánya komoly egészségügyi kockázatokat rejthet. De mit jelent ez pontosan, és hogyan lehet kiszűrni, hogy valódi betegségről vagy csak pillanatnyi izgalomról van-e szó?

Testem

Ezek voltak a történelem legundorítóbb diétái

Tévedés azt gondolni, hogy a diétázásban a mai kor emberének találékonysága verhetetlen. A történelem folyamán szép számmal voltak olyan igazán különös elképzelések, amelyeket most már igencsak gusztustalannak tartunk.

Szülőség

Így fesztiválozunk gyerekkel – 3 tipp, ami tényleg működik

A gyerekek előtti időszakban sok szülő életének volt része a fesztiválozás – az első kisgyerekes években azonban eszükbe sem jut így bulizni, utána pedig kényes a kérdés: mikor merhetnek gyerekkel nekivágni, és hogyan? Az utóbbi kérdésben ad tippeket fenti videónk.

Offline

Villámkvíz: Darnyi, Egerszegi – tudod, miben nyertek?

Sok nemzetközi sporteseményen derült már ki, hogy Magyarország sikeres a vizes sportokban, és a magyar sportcsillagok között több olimpikon úszót is találhatunk. Az úszók azonban nem minden úszásnemben kiemelkedőek – a legtöbb esetben megvan a „saját számuk”. Kitalálod, hogy melyik ez?

Önidő

Csak rólad és kutyádról szól: rengeteg ajándék vár az első Mancspartyn

Gyakran érzed úgy, hogy a hétvégi programok megtervezése kész logisztikai rémálom, mert a legtöbb helyre nem viheted magaddal a négylábú kedvencedet? Szerencsére van egy szuper hírünk: végre közeledik egy olyan nap, ahol nemcsak szívesen látják a kutyádat, de egyenesen ő lesz a középpontban. Július 18-án, szombaton jókedvtől és vidám csaholástól lesz hangos az ETELE Plaza, ahol a GLAMOUR és a We love Dogz magazin közösen rendezi meg az első Mancspartyt. Ez a nap teljes egészében rólatok, gazdikról és leghűségesebb négylábú társaitokról szól majd.

Testem

Káros vagy normális? Ezért alszik délig a kamasz gyerek

Amint beköszönt a nyári szünet, szinte minden család otthonában menetrend szerint robban ki ugyanaz a konfliktus. A kamasz gyermek az éjszaka közepéig a szobájában kuksol, pörgeti a telefont, chatel a barátaival, másnap pedig – a szülők legnagyobb bosszúságára – egészen délig ki sem robbantható az ágyból. A felnőttek magyarázata többnyire gyors és kíméletlen: a gyerek fegyelmezetlen, képernyőfüggő, és teljesen szétesett a napirendje. Egy frissen megjelent tanulmány azonban alaposan megcáfolja ezt a képet, és bebizonyítja, hogy a szünidei „lustálkodás” valójában a szervezet legtermészetesebb biológiai igénye.