Napi egy szem ebből megmenthet az elbutulástól

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Egy új tanulmány szerint a multivitaminok napi szedése nemcsak a testünkre, hanem az agyműködésünkre is jótékony hatással lehet.

Vizsgálódásaik során a kutatók arra akarták megtalálni a választ, hogy a kakaóban lévő flavonolok vagy a multivitaminok képesek-e csökkenteni bizonyos egészségügyi állapotok, például a kognitív hanyatlás, a szívbetegségek, a stroke és a rák kockázatát. Legfrissebb eredményeik azt mutatták, hogy a táplálékkiegészítők valóban szerephez juthatnak agyunk egészségének megőrzésében.

Ez derült ki a kutatásból

A friss tanulmány szerint, amelyet az American Journal of Clinical Nutrition című tudományos folyóiratban publikáltak, a napi multivitamin-pótlás jótékony hatással lehet az általános megismerésre és az epizodikus memóriára. Az utóbbi alatt a múltbeli eseményekre és tapasztalatainkra való visszaemlékezés képessége értendő.

A kutatók jelentős javulást tapasztaltak a résztvevők epizodikus memóriájában.

A tanulmány szerzői úgy becsülték, hogy a multivitaminok napi szedése körülbelül 2 évvel késleltetheti a kognitív öregedést. Ez azért is lényeges, mert már az enyhe kognitív károsodás nyomán is háromszor-ötször nagyobb valószínűséggel alakulhat ki a demencia valamilyen formája, ráadásul a statisztikák alapján folyamatosan növekszik az Alzheimer-kóros betegek száma.

A kutatók szerint a multivitaminok 2 évvel lelassíthatják az agy öregedését
Fotó: Microgen Images/science Photo Li / Getty Images Hungary

Így hatnak a multivitaminok az agyra

Melanie Murphy Richter táplálkozási szakértő, a Kaliforniai Egyetemen oktatója szerint a multivitaminokban található vitaminok és ásványi anyagok katalizátorként vesznek részt számos agyi funkció működésében. „Bizonyos vitaminokra – köztük a B6- és B12-vitaminra – van szükségünk például ahhoz, hogy szerotonin és dopamin neurotranszmittereket állítsunk elő az agy számára.”

Ezek az ingerületátvivő anyagok fontos információkat közvetítenek az idegsejtek között. Alultermelésük esetén azonban jelzési útvonalaik lelassulnak, vagy akár hatástalanná is válhatnak. Ez azért is problémás, mert így csökkenhet a szerotonintermelés, ami alvászavarokkal járhat, és felgyorsíthatja a test öregedését, beleértve az agyat is.

A multivitaminokban található egyéb mikroelemek – például a C- és E-vitamin, valamint az ásványi anyagok, mint a szelén és a cink – ráadásul védelmet nyújthatnak az oxidatív károsodás ellen, amely az életkorral összefüggő kognitív hanyatlás egyik forrása.

A multivitaminokban lévő anyagokra az agynak is nagy szüksége van
Fotó: d3sign / Getty Images Hungary

A mikrotápanyagok alapvető szerepet játszanak a szénhidrátok, zsírok és fehérjék lebontásában is. Vagyis hiányuk esetén a tápanyagokat nem tudjuk energiává alakítani, ami az agyat is megfoszthatja üzemanyagától.

Ez idővel ködös tudatállapothoz, memóriazavarokhoz és kognitív hanyatláshoz vezethet.

Mindezeken túl az olyan ásványi anyagok, mint a magnézium, a cink és a réz, részt vállalnak az agy elektromos töltésének fenntartásában is. A táplálkozási szakértő ezért úgy vélte, a mikrotápanyagok utánpótlásának hiánya hozzájárulhat az agysejtek közötti kommunikáció zavarához, illetve agyunk általános működésének romlásához.

Elmúltál 40 éves? Akkor ezeket a memóriajavító gyakorlatokat még ma el kéne kezdened csinálni, ha szeretnéd, hogy később is jól fogjon az agyad. 

Kövess Péter
Kövess Péter
Vezető szerkesztő
Kövess Péter Balázs marketing- és reklámügyintéző képesítést szerzett, majd a Kodolányi János Főiskola kommunikáció és médiatudomány szakán végezte tanulmányait. A sajtóban már 20 éve dolgozik, pályafutása során újságíró-szerkesztőként több országos print lapnál is megfordult, ezt követően az online médiában helyezkedett el. A Dívány legrégebbi munkatársaként 2017 óta erősíti a csapatot, 2024-től vezető szerkesztőként is.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Világom

Ezek a balkáni nők férfiként élnek: ősi hagyományt követnek az esküdt szüzek

Albánia és a Balkán északi hegyvidékeinek elszigetelt falvaiban évszázadok óta él egy zárt közösség, amelynek tagjai teljesen átírják a nemi szerepeket. Az „esküdt szüzek”, vagyis a burrneshák olyan nők, akik egy ősi szokásjog alapján szent esküt tettek: örök szüzességet fogadtak, cserébe a társadalom hivatalosan is férfiként ismerte el őket. Férfiruhát hordanak, fegyvert viselnek, kártyáznak, és ők irányítják a családi birtokokat egy olyan patriarchális világban, ahol a nőknek egykor semmilyen joguk nem volt.

Világom

Emberszafarik Szarajevóban: gyerekre is vadászhatott, aki eleget fizetett

Ezio Gavazzeni olasz író és oknyomozó újságíró a Hétvégi orvlövészek című kötetében a boszniai háború idejére kalauzolja el az olvasókat. Gavazzeni sokkoló történteteket göngyölített fel: Szarajevó ostroma alatt nemcsak katonai mesterlövészek figyelték a várost a dombokról, hanem tehetős nyugati férfiak is érkezhettek a háborús övezetbe, hogy pénzért civilekre lőjenek.

Életem

Ezért nem mersz őszintén beszélni a főnököddel a szakértő szerint

A munkahelyi konfliktusok jelentős része nem egyik napról a másikra alakul ki. Sokszor a ki nem mondott feszültségek, a tisztázatlan szerepek, a hiányzó visszajelzések és a vezető felé meg nem fogalmazott kritikák épülnek egymásra. De miért olyan nehéz őszintén beszélni a főnökkel, és hogyan lehet egy csapatban valódi, nem csak látszatkommunikációt teremteni?

Mindennapi

Így válts eurót a 2026-os nyaraláshoz: súlyos tízezreket bukhatsz, ha nem figyelsz

Hosszú éveken át élt a köztudatban, hogy ha például nyaraláshoz kell pénzt váltanunk, akkor a neobankok kínálják a legolcsóbb megoldást a középárfolyamos váltással. Ez a megszokássá vált devizaváltás észrevétlenül teheti drágábbá az utazást, ezért a nyaralás előtt mindenképpen érdemes megnéznünk, hogy hol kapjuk a legtöbbet a pénzünkért.

Szülőség

Így jutnak pluszpénzhez a nyugdíjasok: egyre többen választják ezt

A Magyarországon a nyugdíjkorhatár betöltése egyre kevésbé jelent automatikus visszavonulást, hiszen sokan ezt követően is aktívak maradnak, munkát vállalnak vagy közösségi szerepet töltenek be. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ma már 140–150 ezer nyugdíjas végez keresőtevékenységet, ami az elmúlt tíz évben körülbelül 2,5–3-szoros növekedést jelent.