Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.
Egy friss nemzetközi jelentés vészjósló adatokkal hívta fel a figyelmet az ultrafeldolzott élelmiszerek fogyasztásából fakadó kockázatokra.
Ez a probléma az ultrafeldolgozott élelmiszerekkel
Az European Heart Journal szaklapban megjelent elemzés az eddigi kutatások eredményeit vizsgálta át annak érdekében, hogy pontosabb képet adjon az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a szív- és érrendszeri betegségek kapcsolatáról – írja a ScienceDaily.
A szakértők arra jutottak, hogy minél több ilyen étel kerül az étrendbe, annál nagyobb lehet a szívbetegségek, a cukorbetegség és a korai halálozás esélye.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, röviden UPF-ek (ultra processed foods – erősen iparilag feldolgozott élelmiszerek), olyan termékek, amelyek számos mesterséges adalékanyagot, tartósítószert, ízfokozót vagy színezéket tartalmaznak. Ezek az ételek gyakran hosszú eltarthatóságúak, intenzív ízűek és sokszor igen olcsók. Ide tartoznak például az instant készételek, a cukros üdítők, a feldolgozott húskészítmények, a csomagolt édességek vagy egyes egészségesnek beállított diétás termékek is.
Növelik a korai halálozás kockázatát
A kutatás szerint azoknál, akik a legtöbb ultrafeldolgozott ételt fogyasztják, akár 19 százalékkal magasabb lehet a szívbetegségek kialakulásának kockázata. Emellett 13 százalékkal nagyobb eséllyel alakulhat ki pitvarfibrilláció (szabálytalan és gyakran szapora szívverés), miközben a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata akár 65 százalékkal is magasabb lehet azokhoz képest, akik alig fogyasztanak ilyen termékeket.
A szakemberek szerint a probléma nem csupán azzal függ össze, hogy ezek az ételek sok cukrot, sót és egészségtelen zsírt tartalmaznak.
A feldolgozás során alkalmazott vegyi anyagok és adalékanyagok gyulladásos folyamatokat indíthatnak el a szervezetben, felboríthatják az anyagcserét, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a bélmikrobiomot (a bélrendszerben élő hasznos mikroorganizmusok összessége) is. Emellett ezek az ételek sokszor kevésbé laktatóak, ezért
könnyebben vezethetnek túlevéshez és elhízáshoz.
Ne maradj le a Dívány tartalmairól!
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
A kutatók szerint az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása Európa-szerte folyamatosan növekszik. Hollandiában például a napi kalóriabevitel több mint 60 százaléka ilyen termékekből származik, az Egyesült Királyságban ez az arány szintén meghaladja az 50 százalékot.
A mediterrán országokban, ahol még mindig nagyobb szerepet kapnak a friss alapanyagok és a hagyományos ételek, jóval alacsonyabb az arány.
A szakértők szerint a jelenlegi táplálkozási ajánlások túl sokáig koncentráltak kizárólag a tápanyagokra, miközben kevés figyelmet fordítottak arra, mennyire feldolgozott egy adott élelmiszer. Pedig egy termék attól még lehet káros, hogy papíron kedvező a tápértéke. Egy magas fehérjetartalmú vagy csökkentett cukortartalmú készítmény is lehet ultrafeldolgozott élelmiszer, így előnyös tulajdonságai erősen idézőjelessé válnak.
A kutatók most arra kérik az orvosokat, hogy a jövőben a rutinellenőrzések során külön is kérdezzenek rá a betegek ultrafeldolgozott élelmiszer fogyasztására. Úgy vélik, már az is komoly egészségügyi előrelépést jelenthetne, ha az emberek fokozatosan több friss, minimálisan feldolgozott alapanyagot választanának a mindennapokban.
Az ultrafeldolgozott ételek elvesznek, a skandináv étrend azonban hozzáadhat az életedhez néhány évet.
