Sok kistelepülésen már nem jut elegendő erőforrás az idősek gondozására: nő az igény, miközben csökken a helyben maradó aktív lakosság. Egy kutatás szerint egyre nagyobb szerepet kapnak az önkéntesek és a helyi összefogások.
A Budapesti Corvinus Egyetem és az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatói három baranyai település példáján vizsgálták az úgynevezett „gondoskodó közösségek” működését – olvasható a Weborvoson.
A kutatás célközönsége és fő fókusza
A terepmunka során mintegy harminc interjút készítettek polgármesterekkel, szociális intézmények vezetőivel, falugondnokokkal, önkéntesekkel és idős emberekkel.
A kutatás arra kereste a választ, hogyan szerveződik az idősgondozás olyan falvakban, ahol az ellátórendszer formális elemei korlátozottan érhetők el.
Közösségi megoldások a gondozási hiányra
A vizsgált települések közös jellemzője, hogy a helyi közösségek kreatív módokon próbálják enyhíteni az idősgondozási hiányt. Az egyik faluban például integrált idősek otthona működik, amely több szociális szolgáltatást fog össze, emellett pedig elindították a "Fogadj örökbe egy nagyit!” programot is, amelyben helyi lakosok segítik az egyedül élő időseket.
Egy másik településen egy nyugdíjas nő kezdeményezésére létrejött „nagymamacsoport” vált a közösségi élet központjává. A harmadik faluban a bölcsőde köré szerveződtek időseknek szóló programok, például közösségi foglalkozások és kórus. Mindezeken túl azért Budapesten is találni jó gyakorlatot, ami ha nem is ugyanilyen, mint ezek a vidéki programok, hasonló értékeket szolgál.
Ha érdekel, hogy miként vesz részt az önkormányzat ezekben a programokban, és hogyan kapcsolódhatna mindez az állami ellátáshoz, ajánljuk a Weborvos cikkét.
