Ez az egészségtelennek tartott élelmiszer mégsem olyan káros, mint hittük

Olvasási idő kb. 2 perc

Az alkalmi édességfogyasztás a szív- és érrendszeri betegségek kisebb kockázatával járhat, mint a teljes cukormegvonás. Ám nem mindegy, milyen forrásból származik a cukor.

A túl sok hozzáadott cukor fogyasztása nem csak elhízáshoz vezethet, hanem növeli a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét, emeli a koleszterinszintet, valamint fokozza a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát. Egy kutatás szerint azonban nem kell teljesen lemondani az édességekről, ha egészségesek szeretnénk maradni. 

Nem mindegy, hogyan fogyasztasz cukrot

A svédországi Lundi Egyetem kutatócsoportja közel 70 ezer ember adatait elemezte svéd közegészségügyi adatbázisok alapján. A 45 és 83 év közötti résztvevőket 1997-ben és 2009-ben kérdezték meg az étrendjükről és az életmódjukról, majd egészen 2019-ig követték nyomon az egészségi állapotukat. Ebben az időszakban csaknem 26 ezer embernél diagnosztizáltak valamilyen szív- és érrendszeri betegséget. 

Idősebb nő tortát kóstol
Az alkalmi nassolás jobb lehet, mint a teljes cukormegvonás
Fotó: Jose Luis Pelaez Inc / Getty Images Hungary

A tudósok három kategóriába sorolták a cukorfogyasztást: édes feltétek (például méz, lekvár), sütemények és édességek, valamint cukrozott italok. Ezután a hozzáadott cukrok különböző formáit összevetették hétféle szív- és érrendszeri betegséggel, köztük a stroke-kal és a szívinfarktussal, továbbá figyelembe vették az egyéni kockázati tényezőket, például a dohányzást. 

Valószínűleg nem meglepő, hogy a tanulmány összefüggést talált a hozzáadott cukor fogyasztása és a szívbetegségek megnövekedett rizikója között. Ám a hatás eltérő volt az egyes cukorfajtáknál.

Idézőjel ikon

A legkárosabbnak a cukros italok bizonyultak.

Fogyasztásuk jelentősen növelte a stroke, a szívelégtelenség, a pitvarfibrilláció (szívritmuszavar) és a hasi aorta aneurizma (a test fő verőerének rendellenes tágulata) veszélyét.  

Suzanne Janzi epidemiológus, a kutatás vezetője szerint a folyékony formában bevitt cukor jellemzően kevésbé okoz jóllakottságot, teltségérzetet, ami túlzott fogyasztáshoz vezethet. Ráadásul míg a sütemények általában társasági alkalmakon, különleges eseményeken kerülnek elő, a cukrozott italokat sokan rendszeresen, akár napi szinten isszák. 

A szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából a cukros üdítő a legrosszabb cukorforrás
Fotó: nicoletaionescu / Getty Images Hungary

Összességében a magas cukorfogyasztás növelte a stroke és a hasi aorta aneurizma kockázatát, valamint a normál testtömegindexszel (BMI) rendelkezőknél a szívelégtelenség kockázatát is. Az édes feltétek fogyasztása a hasi aorta aneurizma magasabb rizikójával áll kapcsolatban. 

Az alkalmi nassolás jobb, mint a teljes cukormegvonás

A legváratlanabb eredmény az volt, hogy a legrosszabb egészségügyi mutatókat nem a legtöbb cukrot fogyasztóknál mérték, hanem azoknál, akiknek a legalacsonyabb volt a cukorbevitele. Vagyis az alkalmi nassolás egészségügyi szempontból kedvezőbb, mint a teljes cukormegvonás. 

A tudósok szerint ennek az lehet a magyarázata, hogy a minimális cukrot fogyasztók túl szigorú diétát követnek, vagy már meglévő egészségügyi problémáik miatt korlátozták a cukorbevitelüket. 

A kutatók hangsúlyozták, hogy az eredmények összefüggésekre utalnak, nem ok-okozati kapcsolatot bizonyítanak. Figyelembe kell venni a kulturális tényezőket is, Svédországban ugyanis bevett szokás a közös kávé- és süteményszünet, ami befolyásolhatta az eredményeket. Ennek a hagyománynak akár szívvédő hatása is lehet, mert a rendszeres társas érintkezés és a pihenésre szánt idő kedvezően hathat az egészségre. 

Túl sok cukrot eszel? Ezek a figyelmeztető jelek. 

Dogz fesztivál

Jön a DOGZ Fesztivál: te ott leszel?

Május elsején minden eddiginél nagyobb területen várja a kutyásokat és a leendő kutyásokat a DOGZ Fesztivál a Városligetben: közösségi élményt, szórakoztató és szakmai programokat egyaránt kínál az esemény. Falkaséták, kutyás futás és vándor vurstli is várnak a fesztiválon, amelyre a helyszínen levásárolható, 1000 forintos belépő megváltása mellett léphetsz be. Emellé még ajándék is jár! Ugye találkozunk?

A regisztrációt és a programot ezen a linken találod.

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Ezért nem tudod soha kipihenni magad a szabadságod alatt

Ismerős lehet az érzés, hogy hiába vagy végre szabadságon, mégsem tudsz igazán kikapcsolni. Hiába nincs meeting, határidő vagy e-mail, a fejedben valahogy mégis tovább pörög a munka. Ennek oka az, hogy tartós stressz után az idegrendszer nem áll vissza azonnal nyugalmi állapotba.

Életem

Ha nem akarsz sokat porszívózni, ilyen kutyákat válassz

Egyre többen keresnek olyan kutyafajtát, amelyik nem vedlik, akár egy allergiás családtag, akár a tisztább környezet iránti vágy miatt. Bár teljesen vedlésmentes kutyus nem létezik, ezzel a 7 fajtával megkímélheted magad a napi takarítástól.

Mindennapi

Bármikor megismétlődhet a solymári eset: ezekre a fegyverekre nem kell engedély

Kedden egy 71 éves férfi engedély nélkül tartható légpisztolyával véletlenül belőtt a solymári Kék Óvoda ablakán galambvadászat közben, a lövedék az alvó kisgyerekek között csapódott a falba. A rendőrség a férfit pár órán belül elfogta, és súlyos testi sértés kísérlete miatt indított ellene eljárást, mivel a leadott lövés akár szemkilövésre is alkalmas lett volna. Az eset kapcsán megnéztük, milyen fegyverek tarthatók engedély nélkül Magyaroszágon.

Életem

Lehet, hogy a te családodról is jelentettek: ez derülhet ki az ügynökaktákból

Az „ügynökakták” szó úgy él a közbeszédben, mintha valahol létezne egyetlen nagy, titkos lista, amelyből egyszer majd kiderül, kik működtek együtt a kommunista rendszerrel, ki volt besúgó és ki nem. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szerint nem egyszerűen listákról van szó, hanem az egykori állambiztonság teljesebb iratvilágáról, hálózati, operatív, megfigyelési, nyilvántartási és más iratokról.