Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A menopauza sok változással jár a női szervezetben, ám azt kevesen tudják, hogy az agyat is érinti, méghozzá fizikailag. A hormonális változások következtében ugyanis az agy zsugorodik, de ez a folyamat természetes velejárója a változókornak.
A menopauza szó hallatán a legtöbben hőhullámokra, éjszakai izzadásra és hangulatingadozásokra gondolnak. A folyamat hátterében jelentős hormonális változások zajlanak, elsősorban az ösztrogén nevű női nemi hormon szintje csökken. A közbeszédben a menopauza gyakran kizárólag testi kellemetlenségekkel vagy érzelmi hullámzással kapcsolódik össze, pedig a folyamat jóval összetettebb ennél.
A menopauza hatása a szervekre
A menopauza a női élet természetes szakasza, amely akkor következik be, amikor a menstruáció végleg megszűnik, és a petefészkek már nem termelnek elegendő mennyiségű ösztrogént és progeszteront (női nemi hormonok).
Orvosi értelemben akkor beszélünk menopauzáról, ha legalább 12 egymást követő hónap telt el menstruáció nélkül, és ennek nincs más – például betegségből vagy műtéti beavatkozásból eredő – oka. Leggyakrabban 45 és 55 éves kor között jelentkezik, az átlagéletkor jellemzően 51 év.
A menopauzát megelőzi az úgynevezett perimenopauza, egy akár több éves átmeneti időszak, amikor a ciklus rendszertelenné válik, és már megjelenhetnek olyan tünetek, mint a hőhullámok, az alvászavarok vagy a hangulati ingadozások.
Ezek mellett azonban sokan számolnak be úgynevezett „agyi ködről”, vagyis arról, hogy nehezebben koncentrálnak, feledékenyebbek, esetleg lassabban találják a szavakat. Ezek a tünetek nem képzeltek, és nem egyszerűen a stressz számlájára írhatók. Az ösztrogén ugyanis nemcsak a reproduktív szervekre hat, hanem az agy működésében is fontos szerepet játszik. Befolyásolja többek között
az idegsejtek közötti kommunikációt, az energiafelhasználást és az emlékezethez kapcsolódó folyamatokat.
Az agyra gyakorolt hatás
Egy friss, nagyszabású vizsgálat azt mutatta ki, hogy a menopauza idején az agy szerkezete mérhetően megváltozik.
A kutatók MRI-vizsgálatokat elemeztek, és azt találták, hogy bizonyos agyterületeken csökken a szürkeállomány térfogata. A szürkeállomány az agy azon része, amely az idegsejtek sejttestét tartalmazza, és kulcsszerepet játszik a gondolkodásban, az emlékezetben és az érzelmi szabályozásban.
Különösen érintett lehet a hippokampusz, amely az új emlékek kialakításában fontos, valamint más, a tanulásban és a döntéshozatalban szerepet játszó területek.
Emellett az agy energiafelhasználása is változik. A kutatók szerint a menopauza során az agy anyagcseréje részben áthangolódik, és alternatív energiaforrásokat kezd nagyobb arányban használni. Ez egyfajta alkalmazkodási folyamat, nem pedig károsodás.
Veszélyes?
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a változások nem tekinthetők betegségnek, a menopauza természetes biológiai átmenet. Az agy úgynevezett neuroplaszticitása, vagyis alkalmazkodóképessége lehetővé teszi, hogy a szervezet részben kompenzálja a hormonális átrendeződést. A vizsgálatok arra is utalnak, hogy egyes szerkezeti változások idővel stabilizálódhatnak a menopauza utáni években.
Fonos kérdés természetesen, hogy mit lehet tenni. A kutatások szerint az egészséges életmód kulcsszerepet játszik az agy támogatásában. A rendszeres testmozgás javítja az agyi vérkeringést, serkenti az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakulását, és kedvezően hat a hangulatra. A megfelelő alvás, a kiegyensúlyozott étrend és a mentális aktivitás – például tanulás, olvasás, új készségek elsajátítása – mind hozzájárulhatnak az agyműködés fenntartásához.
Egyes esetekben szóba jöhet hormonpótló terápia is, de ennek alkalmazását mindig egyéni mérlegelés alapján, orvosi konzultációval kell eldönteni.
Ha tetszett ez a cikk, érdekelhet ez az írás is egy tévhitről a menopauzával kapcsolatban, amely akár súlyos következményekkel is járhat.
