Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Egy új megközelítés nem újabb antibiotikumokat igyekszik létrehozni, hanem azt a genetikai információt veszi célba a kórokozókban, amelynek segítségével a mikroorganizmusok képesek ellenállni a már meglévő és bizonyítottan hatékony antibiotikumoknak.
Az antibiotikumok a modern orvostudomány egyik legnagyobb áttörését jelentették: halálos fertőzések váltak kezelhetővé általuk. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre több jel utal arra, hogy ez az előnyünk lassan gyengül. Sok baktérium ugyanis alkalmazkodik a gyógyszerekhez, és képes túlélni azokat a kezeléseket is, amelyek korábban megbízhatóan elpusztították őket. A kutatók ezért világszerte új módszereket keresnek arra, hogyan lehetne visszaszerezni az antibiotikumok hatékonyságát.
Hatékonyabbak lehetnek az antibiotikumok
Az antibiotikum-rezisztencia (amikor a baktériumok ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben) ma már globális egészségügyi problémát jelent. Becslések szerint a gyógyszereknek ellenálló úgynevezett „szuperbaktériumok” éves szinten
akár tízmillió halálesetért is felelősek lehetnek a század közepére.
Ezek a baktériumok különösen gyakoriak kórházakban, szennyvíztisztítókban vagy állattartó telepeken, és könnyen terjedhetnek az emberek között – írja a ScienceDaily.com. Egy új kutatás azonban egy egészen szokatlan megközelítést mutat be: nem új antibiotikumot fejlesztettek, hanem megpróbálták „visszafordítani” a baktériumok ellenállóképességét.
A módszer a CRISPR-technológiára (DNS-szerkesztési eljárás, amely lehetővé teszi a gének célzott módosítását) épül. A kutatók olyan genetikai rendszert hoztak létre, amely képes eltávolítani az antibiotikum-rezisztenciáért felelős géneket a baktériumokból.
Ha ezek a gének eltűnnek, a baktériumok ismét érzékennyé válnak a gyógyszerekre, vagyis a régi antibiotikumok újra hatásosak lehetnek.
A génekben a megoldás
Az eljárás alapja egy úgynevezett génhajtás (gene drive – olyan genetikai mechanizmus, amely gyorsan elterjeszt egy adott génváltozatot egy populációban). A kutatók ezt az ötletet korábban rovaroknál alkalmazták, például betegséget terjesztő szúnyogok esetében, most azonban baktériumokra adaptálták. Az új rendszer képes arra, hogy néhány módosított baktériumból kiindulva egy egész baktériumközösségben elterjedjen a rezisztenciát megszüntető genetikai változás.
A technológia egyik kulcseleme egy “genetikai kazetta” (mesterségesen beépített DNS-szakasz), amely a baktériumokban található plazmidokba (kis, kör alakú DNS-molekulák, amelyek gyakran hordozzák az antibiotikum-rezisztenciát biztosító géneket) épül be. Amikor ez megtörténik,
a rezisztenciát biztosító gének működése megszakad, és a baktérium ismét sebezhetővé válik az antibiotikumokkal szemben.
A rendszer képes úgynevezett konjugációval (baktériumok közötti genetikai anyagátadás, amely a szaporodás egy egyszerű formájára hasonlít) egyik sejtből a másikba jutni, így gyorsan elterjedhet a baktériumpopulációban.
Ez különösen fontos, mert a baktériumok gyakran sűrű telepekben élnek.
A kutatók azt is kimutatták, hogy az eljárás biofilmekben (felszínekhez tapadó, sűrű baktériumközösségekben, amelyeket nyálkás védőréteg vesz körül) is működik. Ezek a biofilmek a fertőzések egyik legnehezebben kezelhető formáját jelentik, mert a gyógyszerek nehezen jutnak át rajtuk. Az új módszer azonban képes a biofilmen belül is hatni, így ott is megszüntetheti a rezisztenciát.
A kutatók szerint ez a technológia azért különösen ígéretes, mert nem csupán lassíthatja az antibiotikum-rezisztencia terjedését, hanem elméletileg vissza is fordíthatja azt.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, milyen vizsgálatokat kérhet az orvos, mielőtt antibiotukumot írna fel.
