50 százalékkal nagyobb az esélyed a szívrohamra, ha ilyet eszel

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Az étkezésünk alapvetően befolyásolja az egészségünket. Egy nagy esetszámú kutatás most arra hívja fel a figyelmet, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása mintegy 50%-kal növeli a szívroham vagy a stoke kialakulásának esélyét.

Nap mint nap rengeteg információval találkozunk arról, mit lenne érdemes ennünk az egészségünk megőrzése érdekében. A tanácsok gyakran egymásnak is ellentmondanak, így nem könnyű eligazodni közöttük. A tudomány azonban egyre pontosabban látja, hogy nemcsak az számít, mennyi kalóriát fogyasztunk, hanem az is, mennyire természetes az étel, ami a tányérunkra kerül. 

A szívroham esélye megugrik 

Egy friss, nagy esetszámú amerikai kutatás szerint azoknál, akik a legtöbb ultrafeldolgozott élelmiszert fogyasztják, közel 50%-kal nagyobb a szívroham vagy a stroke kockázata, mint azoknál, akik kevesebbet esznek ilyen termékekből – írja a ScienceDaily.

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek a szívroham kockázatát is erősen megemelik
Fotó: Tara Moore / Getty Images Hungary

A vizsgálat során a kutatók hosszú időn keresztül követték a résztvevők egészségi állapotát, és összevetették azt a táplálkozási szokásaikkal. 

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek olyan iparilag előállított termékek, amelyek jelentős mértékben eltérnek az eredeti alapanyag természetes formájától. Gyakran tartalmaznak hozzáadott cukrot, sót, finomított zsírokat, keményítőt, valamint különféle adalékanyagokat.  

Ilyenek például az emulgeálószerek (olyan anyagok, amelyek segítik, hogy az olaj és a víz keveredjen egy termékben), az ízfokozók és az állományjavítók. Ultrafeldolgozott élelmiszerek a többi között a cukrozott üdítők, az előre csomagolt sós és édes nassolnivalók, a gyorsételek és a feldolgozott húskészítmények. 

Nem csak a kalória a gond 

A probléma nem csupán az, hogy ezek az élelmiszerek sok kalóriát tartalmazhatnak. A rendszeres, nagy mennyiségű fogyasztásuk összefüggésbe hozható olyan állapotokkal, amelyek önmagukban is növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. 

Ilyen például a magas vérnyomás, a kedvezőtlen vérzsír-szint, az elhízás és az inzulinrezisztencia (amikor a szervezet sejtjei nem reagálnak megfelelően az inzulin nevű hormonra, amely a vércukorszint szabályozásáért felel).  

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása krónikus gyulladást is fenntarthat a szervezetben.  

A krónikus gyulladás nem feltétlenül jár látványos tünetekkel, de hosszú távon károsíthatja az erek falát. Az érfalak sérülékenyebbé válnak, bennük könnyebben alakul ki érelmeszesedés. Ez a folyamat vezethet végül szívrohamhozvagy stroke-hoz. 

A kutatók igyekeztek kiszűrni más befolyásoló tényezőket, például az életkort, a dohányzást, a testsúlyt vagy a társadalmi-gazdasági helyzetet. Így a megfigyelt kapcsolat nagy valószínűséggel valóban az étrend és a szív- és érrendszeri kockázat között áll fenn, nem pedig pusztán véletlen egybeesésről van szó. 

A vizsgálat eredményei arra utalnak, hogy az iparilag erősen feldolgozott élelmiszerek rendszeres fogyasztása önálló, mérhető kockázati tényezőt jelenthet a szív- és érrendszeri betegségek szempontjából.  

Ha tetszett a cikk, ez az írás is érdekelhet: tudtad, hogy a nőknél a szívroham tünetei eltérhetnek a megszokottaktól?

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.

Mindennapi

Leállnak a bíróságok: így érinti az ügyeidet az ítélkezési szünet

Hazánkban július 15-e a Bíróságok Napja, amely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ekkor kezdődik a 2026. augusztus 20-ig tartó ítélkezési szünet is. A bíróságok hivatalos tájékoztatása szerint ebben az időszakban főszabály szerint nem tartanak tárgyalásokat, az ügyintézés azonban nem áll le teljesen.