Hatékony az emlőrák elleni vakcina: 20 év után újravizsgálják

Olvasási idő kb. 2 perc

Kísérleti vakcinával kezeltek a 2000-es években olyan nőket, akiknek áttétes mellrákja volt. Ilyen esetekben a túlélési arány nagyon alacsony, ám a 20 éves utánkövetés meglepő eredményt hozott: mindenki életben volt az alanyok közül.

Az emlőrák elleni védőoltás gondolata sokáig inkább jövőbeli lehetőségnek tűnt, mint valós klinikai eszköznek. A daganatos betegségek ugyanis nem külső kórokozók miatt alakulnak ki, hanem a saját sejtjeink kóros átalakulásából, ezért az immunrendszer számára nehezebb felismerni őket. Most azonban egy több mint húsz éve indult vizsgálat eredményeit vették újra elő a kutatók, és az adatok meglepően biztató képet mutatnak. 

Vakcina a rák ellen? 

A 2000-es évek elején egy kísérleti vakcinát adtak olyan nőknek, akiknél előrehaladott, áttétes (metasztatikus, vagyis más szervekre is átterjedt) emlőrákot diagnosztizáltak – írja a ScienceDaily.  

Egy nő melltartóban, kezében a mellrák elleni fellépés szimbólumával
A mellrák elleni küzdelemben egy vakcina nyithat új fejezetet
Fotó: YinYang / Getty Images Hungary

Ebben a stádiumban a hosszú távú túlélés már sajnos igen ritka. A mostani utánkövetés során azonban kiderült, hogy a vizsgálatban részt vevő nők húsz év elteltével is életben maradtak – kivétel nélkül! 

Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a vakcina minden esetben hatásos, de erős jelzés arra, hogy az immunrendszer tartós aktiválása szerepet játszhatott a betegség kordában tartásában. 

Így működik a vakcina 

Az oltás a HER2 nevű fehérjét célozta meg. A HER2 egy olyan anyag, amely bizonyos emlődaganatok felszínén nagy mennyiségben található. Mivel a daganatsejtek így „jellegzetesebbé” válnak, az immunrendszer megtanítható arra, hogy felismerje és megtámadja őket. 

A kutatók most azt vizsgálták meg részletesen, hogyan maradhatott fenn ilyen hosszú ideig az immunválasz.  

A középpontba egy CD27 nevű fehérje került, amely az immunsejtek felszínén található. A CD27 fontos szerepet játszik az immunmemória (az immunrendszer „emlékezőképessége”) fenntartásában. Ez azt jelenti, hogy ha a szervezet egyszer már találkozott a célzott fehérjével,  

Idézőjel ikon

a memóriasejtek éveken át készen állhatnak arra, hogy újra reagáljanak.

Korábban a rákellenes immunválasz kapcsán főként a CD8+ T-sejtekre (olyan immunsejtekre, amelyek közvetlenül elpusztítják a daganatsejteket) helyezték a hangsúlyt. Az újabb elemzések azonban azt mutatják, hogy a CD4+ T-sejtek (segítő vagy „helper” sejtek, amelyek irányítják és fenntartják az immunválaszt) kulcsszerepet játszhatnak a tartós védelemben. Úgy tűnik, hogy a CD27 jelátviteli útvonal (az a biológiai folyamat, amelyen keresztül a sejtek „kommunikálnak”) segít fenntartani ezeket a hosszú életű memóriasejteket. 

Állatkísérletekben a kutatók a HER2 elleni vakcinát egy olyan antitesttel kombinálták, amely aktiválja a CD27 rendszert. Az eredmények szerint a kombináció erősebb daganatellenes hatást váltott ki, mint a vakcina önmagában. Ez arra utal, hogy a jövőben a rákellenes oltások hatékonysága fokozható lehet az immunrendszer megfelelő „rásegítésével”. 

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, hogyan lehet a rákot már a nulladik stádiumban felismerni.

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

2500 éve tört ki az első járvány: ez a fertőzés okozta

Az “athéni pestis” kórokozóját mindmáig nem sikerült azonosítani, holott mintegy 100 ezer ember halálát okozta, illetve az athéni hadseregben végzett pusztítása révén befolyással lehetett a városállam Spártával folytatott vesztes háborújára is.

Testem

Alvászavarokkal küzdesz? A mesterséges intelligencia segíthet megfejteni az okát

Nyolc órát aludtál, mégis hulla vagy? Lehet, hogy nem a mennyiséggel van baj, hanem valami olyasmivel, amit csak az algoritmusok látnak. A mesterséges intelligencia megjelent az alvásdiagnosztikában is, és a szakértők azt ígérik, hogy a kábelekkel teli, kényelmetlen kórházi éjszakák helyett hamarosan a saját ágyunkban fekve kaphatunk tűpontos választ arra, miért nem vagyunk kipihentek. Megmutatjuk, hogyan forradalmasítják az algoritmusok az álmainkat.

Életem

Legális kiskapu: így szerezhetsz extra nyugdíjat

Nem egyedi probléma, hogy valakinek hosszabb-rövidebb időre megszakad a biztosítási jogviszonya. Ez azonban súlyos következményekkel járhat a későbbi időskori ellátásra nézve. Kevesen tudják, de létezik egy teljesen törvényes és szabályozott módszer a probléma áthidalására: a társadalombiztosítási megállapodás.

VIP

Meghalt Scherer Péter

Ma délelőtt elhunyt Scherer Péter Jászai Mari-díjas magyar színész, aki még fellépett volna a Zenthe Ferenc Színházban.

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.