Hatékony az emlőrák elleni vakcina: 20 év után újravizsgálják

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Kísérleti vakcinával kezeltek a 2000-es években olyan nőket, akiknek áttétes mellrákja volt. Ilyen esetekben a túlélési arány nagyon alacsony, ám a 20 éves utánkövetés meglepő eredményt hozott: mindenki életben volt az alanyok közül.

Az emlőrák elleni védőoltás gondolata sokáig inkább jövőbeli lehetőségnek tűnt, mint valós klinikai eszköznek. A daganatos betegségek ugyanis nem külső kórokozók miatt alakulnak ki, hanem a saját sejtjeink kóros átalakulásából, ezért az immunrendszer számára nehezebb felismerni őket. Most azonban egy több mint húsz éve indult vizsgálat eredményeit vették újra elő a kutatók, és az adatok meglepően biztató képet mutatnak. 

Vakcina a rák ellen? 

A 2000-es évek elején egy kísérleti vakcinát adtak olyan nőknek, akiknél előrehaladott, áttétes (metasztatikus, vagyis más szervekre is átterjedt) emlőrákot diagnosztizáltak – írja a ScienceDaily.  

Egy nő melltartóban, kezében a mellrák elleni fellépés szimbólumával
A mellrák elleni küzdelemben egy vakcina nyithat új fejezetet
Fotó: YinYang / Getty Images Hungary

Ebben a stádiumban a hosszú távú túlélés már sajnos igen ritka. A mostani utánkövetés során azonban kiderült, hogy a vizsgálatban részt vevő nők húsz év elteltével is életben maradtak – kivétel nélkül! 

Ez önmagában nem bizonyítja, hogy a vakcina minden esetben hatásos, de erős jelzés arra, hogy az immunrendszer tartós aktiválása szerepet játszhatott a betegség kordában tartásában. 

Így működik a vakcina 

Az oltás a HER2 nevű fehérjét célozta meg. A HER2 egy olyan anyag, amely bizonyos emlődaganatok felszínén nagy mennyiségben található. Mivel a daganatsejtek így „jellegzetesebbé” válnak, az immunrendszer megtanítható arra, hogy felismerje és megtámadja őket. 

A kutatók most azt vizsgálták meg részletesen, hogyan maradhatott fenn ilyen hosszú ideig az immunválasz.  

A középpontba egy CD27 nevű fehérje került, amely az immunsejtek felszínén található. A CD27 fontos szerepet játszik az immunmemória (az immunrendszer „emlékezőképessége”) fenntartásában. Ez azt jelenti, hogy ha a szervezet egyszer már találkozott a célzott fehérjével,  

Idézőjel ikon

a memóriasejtek éveken át készen állhatnak arra, hogy újra reagáljanak.

Korábban a rákellenes immunválasz kapcsán főként a CD8+ T-sejtekre (olyan immunsejtekre, amelyek közvetlenül elpusztítják a daganatsejteket) helyezték a hangsúlyt. Az újabb elemzések azonban azt mutatják, hogy a CD4+ T-sejtek (segítő vagy „helper” sejtek, amelyek irányítják és fenntartják az immunválaszt) kulcsszerepet játszhatnak a tartós védelemben. Úgy tűnik, hogy a CD27 jelátviteli útvonal (az a biológiai folyamat, amelyen keresztül a sejtek „kommunikálnak”) segít fenntartani ezeket a hosszú életű memóriasejteket. 

Állatkísérletekben a kutatók a HER2 elleni vakcinát egy olyan antitesttel kombinálták, amely aktiválja a CD27 rendszert. Az eredmények szerint a kombináció erősebb daganatellenes hatást váltott ki, mint a vakcina önmagában. Ez arra utal, hogy a jövőben a rákellenes oltások hatékonysága fokozható lehet az immunrendszer megfelelő „rásegítésével”. 

Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, hogyan lehet a rákot már a nulladik stádiumban felismerni.

Clear Collagen Professional italpor

A BioTechUSA segít céljaid elérésében

A BioTechUSA elkötelezett az egészséges életmód támogatása mellett. A kiegyensúlyozott étrendet az egyéni szükségletekhez igazított, gondosan megválasztott étrend-kiegészítők egészíthetik ki a tudatos életmód támogatására.

További információkért kattints ide.

hirdetés

Scheftsik Tamás
Scheftsik Tamás
Újságíró, szerkesztő
Scheftsik Tamás a Pécsi Tudományegyetemen szerzett andragógus képesítést. Több, mint 15 éves újságírói pályafutása alatt több online magazinnál és szaklapnál is dolgozott szerkesztőként és újságíróként. Egészségügyi szakújságírói munkája mellett edukációs tartalmak készítésével is foglalkozott. 2025 szeptembere óta a Dívány munkatársa.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sokan nem tudják, hogy visszafordítható ez a látást érintő népbetegség: a műtét lehet a megoldás

Világszerte a szürkehályog felelős a legtöbb látásvesztéssel járó megbetegedésért, amely az idősödő társadalomban egyre több embert érint. Sokan mégis halogatják a vizsgálatot, pedig a fehérjék összecsomósodása miatt kialakuló lencsehomályosodást semmilyen gyógyszer vagy szemüveg nem tudja megállítani. A modern szemészet segítségével azonban ez az állapot teljesen visszafordítható: az ultrahangos és lézeres mikroműtéti technikák nemcsak biztonságosan és gyorsan adják vissza a tiszta látást, de a beültetett csúcstechnológiás műlencsékkel a korábbi fénytörési hibák is korrigálhatók.

Testem

Hiába szeded, ártasz vele: így fordul a D2-vitamin tested ellen

A D-vitamin fontosságát ismerjük, de kevesebbet tudunk annak formáiról. A táplálékkiegészítőkben többnyire D2 formával találkozhatunk, amelyről friss kutatások azt találták, hogy gátolja a D3 forma hasznosulását, ezzel rontva a D-vitaminból képzett kalcitriol nevű, hormonhatású vegyület előállítását.

Világom

Egy lélek sem lakik a menekülő keresztények szigetén: ma már csak egy magányos templom őrzi Nozaki titkát

Több mint 250 éven át titokban őrizték hitüket azok a japán keresztények, akik a hatóságok elől az ország legtávolabbi szigeteire menekültek. Nozaki az egyike volt azoknak az elszigetelt menedékhelyeknek, ahol a kereszténység követői a vallási tilalom ellenére is fenn tudták tartani közösségeiket. Noha a Nagaszaki prefektúrához tartozó apró sziget ma már lakatlan, különös múltja miatt mégis sokan kíváncsiak rá.

Világom

Betiltották a középkorban a gombot: nők nem viselhették

A pazarlás visszaszorítása érdekében egészen szélsőségesnek tűnő rendelkezések korlátozták a középkori olasz városok lakóinak kinézetét. Többek között gombot sem hordhatott mindenki, de a hajviseletet és az otthoni öltözködést is szabályok közé szorították.

VIP

Fehérjepor nőknek: marketingfogás, vagy tényleg szükségünk van rá?

A fehérjeporokról sokan még mindig azt gondolják, hogy elsősorban testépítőknek vagy élsportolóknak valók, miközben egyre több hétköznapi ember használja őket a mindennapi étrend részeként. De valóban szükség van rájuk, vagy inkább csak kényelmi és marketingtermékekről van szó?