„Senki életébe nem lehet kívülről beleszólni – a mozgás mégis mindannyiunk ügye”

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Dr. Kiss Gergely olimpiai bajnok a Weborvosnak adott interjúban többek között arról mesél, mit jelent számára az egészségtudatosság és mit köszönhet a sportnak.

Kiss Gergely jelenleg a MATE-GEAC gödöllői férfi vízilabda szakosztály vezetője, az Ötpróba és a Nagy Sportágválasztó nagykövete. Rendszeresen tart motivációs előadásokat cégeknél és iskolákban, ahol a sport mentális és közösségformáló hatásairól is beszél. A Weborvos interjújából az is kiderül, hogyan vált a mozgás már egészen gyerekkorától az olimpiai bajnok életének meghatározó részévé. 

Mit jelent számodra az egészségtudatosság?

Gyerekkoromtól kezdve meghatározó volt számomra a sport, azon belül is a vízilabda. Vonzott az a világ, amit a Pál utcai fiúk hangulata is megidéz: a csapatszellem, a bajtársiasság, a közös küzdelem, az önmagunk és a másik legyőzése felett érzett öröm.  

A sport iránti elköteleződésem miatt az átlagnál korábban és tudatosabban figyeltem az egészségemre. Tizenévesen már vitaminokat szedtünk, és bizonyos dolgokról tudatosan lemondtam. Nemcsak azért nem tanultam meg korizni vagy síelni, mert nem vagyonos családból jöttem, hanem azért is, mert féltem a sérülésektől. Egy téli baleset könnyen hónapokra kiesést jelenthetett volna, és ez a fajta elővigyázatosság később is megmaradt – például a mai napig nem síelek.

A sportolói mentalitás tehát erősen meghatározta a gyerekkori egészségtudatosságomat. Ugyanakkor volt ebben egyfajta kettősség is: simán elmentem edzeni egy kisebb náthával, és ha az orvos két hét pihenőt írt elő, kilenc nap múlva már ott voltam az edzésen. 

Dr. Kiss Gergely már gyermekkorától vigyázott az egészségére, ugyanakkor tudatosan edzette immunrendszerét
Fotó: Fotoforster

Akkor a vírusfertőzések kapcsán kevésbé voltál óvatos? 

Alapvetően igyekeztem betartani az előírásokat. Anyukám, később pedig a feleségem, Ancsa mindig is nagyon figyeltek az egészségemre, ahogy a csapat körül dolgozó orvosok is. Igaz, annak idején ezek a helyzetek még valamivel nagyvonalúbban voltak kezelve – nem felelőtlenül, de egészen más szemlélettel, mint ma. Ma már minden sokkal szigorúbb protokollok szerint zajlik.

Ugyanakkor, ha csak egy kicsit fájt valamim, vagy enyhébb tüneteim voltak, rendszerint elmentem edzeni. Voltak céljaim, és tudtam, hogy számít rám a csapat. Természetesen lázasan én is otthon maradtam, de összességében nem voltam sokat beteg.

A cikkben szereplő fotók Dr. Kiss Gergely tulajdonát képezik.

Ha érdekel az interjú folytatása, ajánljuk a Weborvos cikkét. 

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Radnai Anna
Radnai Anna
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

A demencia korai jele is lehet, ha hirtelen megváltozik az étvágyad

Ha a demenciára gondolunk, szinte mindenkinek a klasszikus, eltévedéssel vagy a nevek elfelejtésével járó memóriazavarok jutnak eszébe. A legújabb orvosi megfigyelések szerint azonban sokszor a leginkább figyelmen kívül hagyott gyanús jelek a konyhában vagy az étkezőasztalnál bukkannak fel: az étvágy, az ízlés és az étkezési szokások drasztikus, hirtelen átalakulása mögött ugyanis súlyos idegrendszeri folyamatok állhatnak.

Életem

Nyáron sem szabad minden kutyát lenyírni – még árthatsz is vele

A kutya bundája nem úgy működik, mint egy télikabát. Védelmet nyújt az UV-sugarak, a fizikai behatások és a rovarok ellen, vagyis nyírni csak mértékkel lehet. Egyes fajtáknál a dupla szőrzet miatt a nyírással csak ártunk, mert a kutya hőháztartásának egyik fontos szabályozójáról van szó.

Testem

Az önbarnítók veszélyei: súlyos bőrirritációt és allergiát is okozhatnak

Ahogy beköszönt a jó idő, vagy közeledik egy fontos esemény, sokan vágyunk arra a bizonyos egészséges, napbarnította ragyogásra. Mivel az UV-sugárzás és a szoláriumozás bizonyítottan drámai mértékben növeli a bőrrák kockázatát, az önbarnítók tökéletes, veszélytelen alternatívának tűnnek. Ám a hatalmasra nőtt iparág kínálatában könnyű elveszni, a vevők többsége pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, pontosan mit is ken a bőrére.

Offline

Jókai Mórt is megihlette a hanyi halember legendája: különös rendellenességgel született Hany Istók

A magyar néprajz és kultúrtörténet egyik legkülönösebb, legrejtélyesebb alakja a Hanság mocsaras, lápos vidékén talált vad gyermek, Hany Istók. A történetét sokáig csupán a képzelet szülte népmesének, amolyan magyar Mauglinak vagy Tarzannak tartották, ám a kapuvári anyakönyvek bejegyzései és a fellelhető történelmi források bizonyítják: a mocsárban rejtőző, halemberként emlegetett lény valóban létezett.

Világom

Voltaire kastélya lottócsalásból épült: ma is igazi turistalátványosság

A felvilágosodás korának legnagyobb gondolkodóit hajlamosak vagyunk szigorú, szegény tudósként elképzelni. Voltaire azonban nem ilyen volt. A francia zseni nemcsak a szabad gondolat harcosa volt, hanem egy dörzsölt fickó is, aki egy elképesztő húzással lényegében meghekkelte a francia állam pénzügyi rendszerét. Ebből a pénzből épült fel az a pazar rezidencia, amely napjainkban a svájci-francia határon igazi kincsnek számít a turisták körében.

Offline

„Hozzunk vissza egy kis varázslatot” – interjú Horváth Adél íróval

Horváth Adél Sok ördögök című regényében egy zárt, pletykás közösség életét évekkel, sőt évtizedekkel korábban elkövetett bűnök dúlják fel, miközben természetfeletti lények bukkannak fel a ködbe burkolózó hegyek mögül. Az elsőkönyves szerzővel a világ varázstalanításáról és újra elvarázsolásáról, önreflexióról és felelősségvállalásról, babonákról és a pletyka természetéről beszélgettünk.

Életem

Fantomdugót okozhat, ha így közlekedsz az autópályán

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) legfrissebb videójában az autópályákon kialakuló indokolatlan torlódásokra hívta fel a figyelmet. Mint írják, ha a szemközti sávban azt látjuk, hogy a rendőrök helyszínelnek, a fantomdugók megelőzése érdekében haladjunk tovább.

Életem

700 településen nincs állandó háziorvos: így változhat az alapellátás

Lassan már nincs olyan hely az országban, ahol ne éreztetné a hatását a súlyos orvoshiány. Sok helyen hónapok, sőt évek óta nincs állandó háziorvos, így a megmaradt szakemberekre rengeteg teher hárul. A helyzet megoldására most egy új, átfogó programot jelentettek be, amely rendszerszintű változtatásokkal és fiataloknak szóló ösztönző felhívásokkal próbálja fejleszteni az alapellátást.

Offline

Villámkvíz: tudod, mikor vannak az ismert ünnepek?

Az állami ünnepek többségére ma elsősorban munkaszüneti napként vagy történelmi megemlékezésként tekintünk. Kevesebben tudják azonban, hogy számos ünnep gyökerei a keresztény hagyományokhoz nyúlnak vissza, és évszázadokon át vallási jelentéssel bírtak.

Mindennapi

Ennyi nyugdíjra számíthatsz, ha 40 évig átlagbért kerestél

A ledolgozott évek száma és a korábbi kereset alapvetően meghatározza, mekkora ellátásra lehet számítani nyugdíjasként. Aki negyven éven át bejelentett munkaviszonyban, végig átlagbérért dolgozott, jelenleg 389 440 forintos állami nyugdíjra számíthat.