Ha balesetből gyógyulsz, ezt már másképp kell csinálnod, mint pár éve tettük

Olvasási idő kb. 1 perc

A gyógyuláskor a hangsúly egyre inkább az aktív részvételre, az értelmezésre és a biztonságos mozgáshoz való visszatérésre kerül.

A gyógytorna sokáig elsősorban mozgásgyakorlatokat jelentett: előírt sorozatokat, ismétléseket, precízen kivitelezett feladatokat. Ez a tudás ma is fontos alap – de önmagában már nem elég. Egyre több kutatás és klinikai tapasztalat igazolja, hogy akkor tudunk valódi változást elérni, ha értjük, mi történik a testünkben. A gyógytornász szerepe így túlmutat a gyakorlatok bemutatásán, ma már magyaráz, keretez és értelmez is egyúttal – olvasható a Weborvos cikkében.

Miért fájhat akkor is, ha a szövetek már gyógyultak? Miért nem jelent veszélyt minden fájdalom? Miért fontos a fokozatosság? Ha mindezzel tisztában vagyunk, az csökkenti a bizonytalanságot, oldja a szorongást, és növeli a terápiás együttműködést.

A gyógytorna hatékonyan segíti a baleset utáni gyógyulást

A modern gyógytornában a páciens nem elszenvedője, hanem résztvevője a folyamatnak. A cél nem az, hogy „megcsinálja, amit mondanak neki”, hanem hogy partnerként kapcsolódjon a terápiához. Ez magában foglalja a közös célkitűzést, a visszajelzések beépítését és annak elfogadását is, hogy az ő tapasztalata kulcsfontosságú információ. Az együttműködés nemcsak jobb eredményeket hoz, hanem hosszú távon fenntarthatóbb mozgásmintákat is kialakít.

Ha érdekel, milyen egyéb elemei vannak a modern gyógytornász szemléletnek, ajánljuk a Weborvos cikkét.

Radnai Anna
Radnai Anna
Újságíró, szerkesztő
Radnai Anna kommunikáció szakon diplomázott, egészségügyi szakújságíróként és szerkesztőként több mint 20 éve foglalkozik egészségügyi, orvosszakmai és tudományos témák feldolgozásával. Pályája során orvosoknak, egészségügyi szakembereknek és laikus olvasóknak szóló tartalmakat írt és szerkesztett országos online médiumok egészségügyi rovataiban, orvosszakmai lapoknál és kiadóknál. Több szakmai és laikus egészségügyi portál alapító főszerkesztője volt, betegeket célzó edukációs projektek tartalmi vezetőjeként és könyvszerkesztőként is dolgozott. EMCC által akkreditált coachként és mentorként szerzett tapasztalatait szerkesztői szemléletében is kamatoztatja. 2025 áprilisa óta a Dívány szerzője, 2025 augusztusától a Weborvos főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?