Van egy betegség, amit szinte mindenki legalább évente elkap, és mégis rengeteg tévhit övezi: a közönséges nátha.
Gyerekkorunktól kezdve halljuk, hogy „fiam, öltözz fel, különben megfázol”, vagy hogy a húsleves és a méz egycsapásra megoldja ezt a problémát. Pedig a valóság ennél jóval árnyaltabb. Nézzük, melyek a legmakacsabb tévhitek – és mit tehetsz valójában, hogy jobban legyél.
1. Tévhit: a nátha nem fertőző
Sokan hiszik, hogy a nátha valahogy „magától” jön elő, amikor kicsit kimerültünk vagy átfáztunk. Valójában a közönséges megfázást több százféle vírus, leggyakrabban a rhinovírusok okozzák, amelyek könnyedén terjednek cseppfertőzéssel vagy közvetlen érintkezéssel. Ha valaki rád köhög, vagy megfogod ugyanazt a kilincset, amit egy náthás ember előtted megérintett, és utána valamiképpen az orrod/szád közelébe teszed a kezedet, jó eséllyel elkapod a nyavalyát.
2. Tévhit: van rá gyógyszer
Bár a patikák polcai roskadoznak a „megfázás elleni” készítményektől, a helyzet az, hogy a náthát nem lehet gyógyszerrel gyógyítani. Antibiotikumok biztosan nem hatnak rá, hiszen vírus okozza.A vény nélkül kapható szerek legfeljebb a tüneteket enyhítik: csökkentik a lázat, az orrdugulást vagy a fejfájást. A gyógyulás azonban általában így is 7–10 napig tart.
3. Tévhit: a mézes tea vagy húsleves lerövidíti a betegséget
Biztosan ismerős a tanács: „igyál mézes teát, főzök egy húslevest, és máris jobban leszel!” Ezek az ételek-italok valóban nyugtathatják a torkot, enyhíthetik a torokfájást, és segíthetnek abban, hogy több folyadékot vigyél be – ami fontos. De csodát nem tesznek: a vírusokat nem ölik meg, így a gyógyulást sem gyorsítják fel. Inkább komfortot adnak, ami persze sokat számít.
4. Tévhit: fokhagymával és citrommal megelőzhető
A fokhagyma és a citrom igazi népi csodaszereknek számít, sokan úgy gondolják, hogy napi fogyasztásukkal elkerülhetik a náthát. Bár ezek egészségesek – a citrom C-vitamint, a fokhagyma antioxidánsokat tartalmaz –,a tudomány szerint nincs arra, hogy megakadályoznák a megfázást.
Legfeljebb támogathatják az immunrendszert, de önmagukban nem jelentenek védelmet a vírusok ellen.
5. Tévhit: a hidegtől kapjuk el
Nagyszüleink gyakran intettek, hogy „le ne ülj a hideg kőre, mert megfázol!”. Valójában a hideg önmagában nem okoz náthát – vírus kell hozzá. Ugyanakkor közvetve mégis van köze a hideghez, mert több tényező is növeli a fertőzés kockázatát télen, és ha alul vagyunk öltözve. A hűvös levegő gyengíti az orrnyálkahártya helyi immunválaszát, így a vírusok könnyebben megtelepednek. A fűtött szobák száraz levegője kiszárítja a nyálkahártyát, ami szintén nehezíti a védekezést. Ráadásul hideg időben többet vagyunk zárt térben, közel egymáshoz – vagyis a vírusok gyorsabban terjednek.
Tehát nem maga a hideg „betegít meg”, hanem olyan környezetet teremt, amelyben a náthavírusok könnyebben támadnak.
Mit tehetsz, hogy jobban legyél?
Ha már elkapott a nátha, a legfontosabb, hogy adj időt a testednek. Pihenj sokat, igyál bőségesen folyadékot, és használj sós orrsprayt vagy gőzölést az orrdugulás enyhítésére. A fájdalom- és lázcsillapítók segíthetnek, ha kellemetlenek a tünetek. Ne várj azonnali gyógyulást, de a megfelelő önellátással könnyebb lehet átvészelni a napokat.
Ha érdekel, milyen fejfájással kell feltétlenül orvoshoz fordulni, ezt a cikket ajánljuk.
