Az ülés a mindennapjaink szerves része, gyakori, hogy akár órákon át fel sem állunk – pedig ez egyáltalán nem veszélytelen.
Az órákig egy helyben üldögélés testünk számára elképesztően megterhelő – nem is hinnénk, mennyire.
Ezért vagyunk veszélyben, ha sokáig ülünk
Amikor hosszan ülünk, az anyagcsere lelassul. A glükóz- és zsírbontás folyamatai kevésbé lezsnek aktívak, nehezebb lesz a vércukrot szabályozni, hiszen az anyag sokkal tovább marad meg a vérben. Emellett sajnos nagyobb eséllyel alakul ki inzulinrezisztencia is.
Az ülés megnehezíti a vérkeringést, különösen a lábakban: a vénák funkciója gyengülhet, így fokozódik a „vénás pangás”, vagyis a vér lassabban áramlik vissza a szív felé, ami ödémához és mélyvénás trombózishoz vezethet.
A szív- és érrendszer is szenved: huzamos ülés fokozza az érelmeszesedés kialakulásának esélyét, emeli a vérnyomást, és növeli a szívbetegségek kockázatát.
A vizsgálatok sajnos azt is igazolták, hogy ezeket a hatásokat még a rendszeres sport sem képes teljesen kompenzálni, bár a mozgásnak így is kiemelt szerepe van az ülés „mellékhatásainak” kikerülésében.
További baj, hogy az ülés gyengíti az izmokat, különösen a lábak és a farizmok esetében – hiszen ezek közvetlenül nem kapnak terhelést – valamint merevebbé teheti a csípő- és hátizmokat. Ez pedig hosszabb távon derék és hátfájáshoz, sőt, akár komolyabb idegi eredetű fájdalmak kialakulásához is vezethet.
Az ülés és a rák
Egy kevéssé ismert hatás: a hosszú ülés összefüggésbe hozható bizonyos ráktípusok kockázatának növekedésével, például vastagbéldaganattal, méhtestrákkal vagy tüdőrákkal. A mechanizmus nem teljesen ismert – nagy valószínűség szerint az anyagcserezavarok, a hormonális eltolódások és a gyulladásos folyamatok játszanak benne szerepet.
Sokat ülök?
Kutatások szerint a napi 6 óránál hosszabb ülés már mérhető egészségromlással hozható összefüggésbe.
Ez nem valami szerencsés, hiszen a munkájuk kapcsán sok felnőtt akár napi 9 órát is ül. Ez pedig a kutatások tükrében olyan egészségügyi kockázattá nőtte ki magát, mely a dohányzáshoz vagy az elhízáshoz hasonlítható.
Rajtunk is múlik
Nem vagyunk tehetetlenek az ülő munka okozta kockázatokkal szemben. A rendszeres sport már alapból ad egy lökést, de ez még kevés. A hatások mérsékléséhez ugyanis kell az is, hogy 30-60 percenként legalább egy kis időre álljunk fel, és lépjük párat, mozgassuk át magunkat. Ezzel élénkül a vérkeringés és az izomfeszülések is oldódhatnak.
Hatékony lehet az is, ha a munkaidő egy részében álló asztal mellett dolgozunk, illetve tudatosan figyelünk a testtartásunkra is.
Ki kell emelni, hogy az ülés jelentette „gond” nem csak a munkához kapcsolódik. Az emberek nagytöbbsége a szabadidejében is csak ül, vagy fekszik. Ezért a mozgásra figyelni messze nem csak a munkánk közben kell.
Ha tetszett ez a cikk, olvasd el, miért tesz nagyon jót sétálni egyet evés után.
