Szakember figyelmeztet a rókák és macskák által terjesztett zoonózisokra és a városi vadgazdálkodás szükségességére.
Prof. dr. Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Természetvédelmi Intézetének igazgatója a Nimród Vadászújságnak nyilatkozott a kóbor állatok és a lakott területek környékén megjelenő vadakkal kapcsolatos fertőzésekről. A szakember szerint szükséges a városi vadgazdálkodás is.
A kedvezőbb életfeltételek, a táplálkozási lehetőségek és a melegebb levegő, de a véletlenek is egyre jobban a városok felé sodorják a vadakat hazánkban. Sok esetben a város széle ugyanolyan megfelelő feltételeket nyújt, nagyobb biztonsággal kiegészülve az állatok számára, mint az erdők. Az ember és a vadállatok együtt élése, élőhelyeik összemosódása azonban konfliktusokat is szülhet.
Rókáktól és kóbor macskáktól is elkaphatunk betegségeket
A város szélén lakó emberek a kóbor macskák etetésével odavonzzák a rókákat is, figyelmeztet dr. Heltai Miklós. A vadak félelemérzete csökken az emberekkel szemben, a fajok közti konfliktusok azonban hosszútávon nemcsak megnehezítik az életünket, de egészségügyi veszélyekkel is járhatnak.
„Mindkét fajnak az ürüléke, vizelete beszennyezheti a városi homokozókat, vagy a városi zöldnövények felületére kerülhet, amely során parazitákat terjeszthetnek. Ezek közül az egyik legveszélyesebb az Echinococcus multilocularis nevű hólyagféreg, ami megfertőzheti az embert. A betegség lappangási ideje több év is lehet és sokszor halálos kimenetelű."
− figyelmeztet dr. Heltai Miklós.
A nehezen diagnosztizálható zoonózis állatról emberre terjed, eleinte enyhe tünetekkel, hasfájással, hányingerrel, hányással, köhögéssel és rekedtséggel jár, de gyakran észrevétlen marad. A lappangási ideje akár évekig is eltarthat, miközben a májban, tüdőben, néha az agyban vagy csontokban is ciszták alakulnak ki. Sokszor csak véletlenszerűen, más okból végzett képalkotó vizsgálat során derül ki a fertőzés ténye. Kezelés nélkül halálos is lehet a betegség.
