Egyre gyakoribbak és az életet veszélyeztetik ezek a kórképek, ám a köztudatban kevésbé vannak jelen. Érdemes megismerni a jellemző tüneteket és a kezelési lehetőségeket.
A magas vérnyomásról és a szívinfarktusról joggal hallunk és beszélünk sokat, hiszen tömegeket érint, és ha nem is lehet bizonyosan elkerülni, sokat tehetünk kialakulásuk kockázatának csökkentése érdekében. A kardiológusok azonban számos egyéb kórképpel is találkoznak a mindennapok során, amelyeknél fontos a korai felismerés. A szívelégtelenség, a szívritmuszavarok és a szívbillentyű-betegségek sajnos szintén nem ritka egészségkárosodások.
1. Szívelégtelenség – amikor a szív már nem képes lépést tartani
Ez az állapot akkor alakul ki, amikor a szívizom nem pumpál elegendő vért a test igényeinek megfelelően. A következő tünetek utalhatnak erre a betegségre:
- légszomj, akár nyugalomban is – vagy éjszaka jelentkező köhögés,
- fáradtság, gyengeség, csökkent terhelhetőség,
- bokaduzzanat és/vagy hasüregi folyadékgyülem, súlyos esetben hirtelen hízás,
- egyes esetekben gyors vagy szabálytalan szívverés is előfordulhat.
Fontos, hogy mielőbb felismerjük ezt az állapotot, hogy még a korai szakaszban elrendelt kezeléssel javíthassunk az életminőségen. A terápia részei lehetnek vízhajtók, ACE-gátlók és béta-blokkolók.
A szív teljesítménye korrigálható, a romlás lassítható.
Súlyosabb esetben akár eszközös beavatkozás (például pacemaker, defibrillátor) vagy műtét is szóba jöhet.
2. Szívritmuszavarok – amikor a szív nem tartja az ütemet
Legismertebb formája a pitvarfibrilláció, melynek során a szív felső kamrái (pitvarok) szabálytalanul, gyakran túl gyorsan húzódnak össze. Tünetei közé tartozhat a szívdobogásérzés, szédülés, légszomj, fáradtság, vagy akár ájulás is. A legnagyobb kockázat a vérrögképződés és a sztrók kialakulása.
A kezelés lehet gyógyszeres – például ritmusszabályozók és véralvadásgátlók alkalmazása – de egyre gyakrabban javasolják az orvosok az elektromos kardioverziót vagy a precíziós katéteres ablációt. Ezekkel akár hosszú távú tünetmentességet is el lehet érni.
3. Szívbillentyű-betegségek – az alig hallható, veszélyes zörej
A négy szívbillentyű közül bármelyik szűkülhet (stenosis) vagy nem záródhat megfelelően (regurgitáció). A tünetek kezdetben gyakran enyhék, a fáradtság, a légszomj, a bokaduzzanat nem mindig feltűnő az érintettek számára. Súlyos esetben azonban ájulás, mellkasi fájdalom vagy folyamatos nehézlégzés is jelentkezhet.
A diagnózist felállíthatják szívzörej alapján, majd EKG, echokardiogram vagy egyéb képalkotó vizsgálat bizonyíthatja a gyanút. Kezelése kezdetben lehet gyógyszeres, később viszont gyakran van szükség katéteres vagy nyílt műtéti beavatkozásra: ilyen például a ballondilatáció, a billentyűjavítás vagy a billentyűcsere. A korai felismerés drámaian javítja a túlélés esélyét.
Ezeket a tüneteket nem szabad elbagatellizálni
Ez a három, sajnos gyakran aluldiagnosztizált szívbetegség alattomosan is kialakulhat. A legfontosabb figyelni a tartós fáradtság, a nehézlégzés, a bokaduzzanat, a szabálytalan szívverés vagy mellkasi diszkomfort jeleire. Egy kardiológiai vizsgálat ezekkel a panaszokkal sok évet adhat. Légy proaktív, és ne vedd félvállról ezeket az apró jeleket – a korai felismerés gyakran életminőséget és nem egyszer életet is ment.
A tudósok ma már nem ajánlják a szénsavas italok fogyasztását. Ha érdekel, mi ennek az oka, ezt a cikket érdemes elolvasnod.
